Tsuyuraka

Figyelmeztetések: Yuri (azaz két lány közti romantikus kapcsolat)

Kérték, hogy ide ne tegyek jelölést, szóval annyit mondok, hogy egy barát kérésére készült

Ochako az állához emelte a tollat, és a homlokát ráncolva meredt a füzetére.

- Elakadtál? - nézett fel a könyvéből Asui.

- Igen, nem jön ki sehogy sem a kikötéseknek megfelelő szám...

- A képletet helyesen írtad fel? - a békaszerű lány áthajolt az asztal felett, és gyorsan átnézte a levezetést.

Mikor megtalálta a hibát, halkan felkuncogott.

- Ochako-chan, itt osztás helyett szoroztad a törtet.

- Ne már!

Uraraka legyőzötten elnyúlt a szőnyegen, és a plafont bámulva sóhajtotta:

- Miért mindig az ilyen apróságokon csúszok el?

- Semmi gond, ezen kívül minden rendben van vele.

- De ha egyszer egy dolgozat alatt nézem el, akkor csak részpontokat fogok kapni...

- Ha nem jön ki az eredmény, majd visszatérsz rá és leellenőrzöd.

- De nem fogom megtalálni a hibát... csak te ismersz engem olyan jól, hogy tudd, hol rontok el valamit.

Tsuyu elpirult a dicséretre, és újra a könyvébe temetkezett. Ochako felült a padlón, és visszatért a matekpéldához. Újraszámolta a hibától, és végül sikeresen megtalálta a jó eredményt.

- Összejött! - kiáltott lelkesen, és a levegőbe bokszolt. - Ezennel kész a matek házim!

- Ez remek! - mosolygott Tsuyu, majd szinte rögtön az olvasásba menekült.

- Valami gond van, Tsuyu-chan? - kérdezte Ochako.

A lány eltakarta az arcát a könyvvel, úgy mondta:

- Nem...

- Látom, hogy nem mondasz igazat. Mi bánt? Valami rosszat tettem?

Tsuyu megrázta a fejét, és kikukkantott a könyv mögül.

- Nem, dehogy, csak... Nem tudok szabadulni a gondolattól... mikor elmentetek I-island-re... akkor tényleg Bakugoval táncoltál?

- Öhm... igen, táncoltam vele - idézte fel az emléket Ochako. A következő pillanatban kerekre nyílt a szeme.

- Tsu-chan, csak nem féltékeny vagy?

Asui erre újra a könyv mögé rejtőzött.

- Tudom, hogy butaság, és nem is akarom ezt érezni... De elfog a düh, ha arra gondolok, hogy amikor még nem voltunk együtt, Bakugo-kun volt az, akihez talán a legközelebb álltál romantikus értelemben.

Ochako elmosolyodott, és a négykézláb barátnőjéhez mászott, hogy átölelhesse.

- Ugye tudod, hogy Bakugo sosem lesz nekem olyan, mint te? - vigyorgott Tsuyura, aki bűnbánó tekintettel bólogatott.

- Nem kell aggódnod, mikor táncoltam vele, már akkor is te tetszettél nekem.

Odébb húzta Tsuyu kezét, és békítően megcsókolta. Asui elvörösödve bár, de viszonozta a gesztust.

Mikor elváltak egymástól, Tsuyu szorosan átölelte Ochakot.

- Legközelebb próbálok nem féltékenykedni, jó?

- Rendben - ölelt vissza Ochako. - Hidd el, semmi okod nincs rá. Meg amúgy is, igazán aranyos vagy, mikor féltékeny vagy.

- Te vagy túl aranyos, ezért kell megvédeni téged azoktól, akik nem csak barátilag közelítenek feléd - jelentette ki Tsuyu, és még szorosabban karolta át a barátnőjét.

Yahho, mindenki! Életem első yurija! Rövidke, nem is a legjobb, de első nekifutásra nem olyan borzalmas, szerintem. Ha nem akarom, hogy az utolsó kérések egy hónapos késéssel essenek be, több mint két oneshotot kéne írnom egy nap... ideje lesz belehúzni! Persze csak az iskolai őrület mellett, mértékkel, de sietni fogok.

A következő részig minden jót!