Aminek látod - 2

Hát mi lehetne szebb, mint amikor a második részhez már maga a kérő fanartol? HuanitaReni, ez is pokoli jó lett, mint az összes többi.

Hanta a szobájában ücsörgött, és rá se hederített a dörömbölésre, amivel Mina már vagy tíz perce zaklatta.

– Gyere elő, te hülye! – kiabált be a kulcslyukon a lány. – Ez nem normális, hogy két napja senkihez sem szólsz!

Sero nem figyelt rá, akármit is mondott.


*


– Nem kóser, hogy ennyire magába zárkózott – adott neki igazat Denki, mikor visszament a fiúkhoz. – Miért akkora baj neki, hogy tudják, szereti Bakut?

– Talán fél a megaláztatástól, ha visszautasítják – tippelt Eijiro. – Én is eléggé be voltam tojva, mikor vallottam neked.

– Olyan cuki voltál – Denki somolyogva egy puszit nyomott a barátja arcára. – Viszont mivel már kiderült a dolog, szerintem semmi értelme Seronak bármit is hisztiznie rajta. Főként, mert Bakunak is tetszik ő.

– De nem hiszi el ez az idióta.

– Azzal nem tudok mit kezdeni. Bakubro pedig száz százalékig az a fajta személyiség, aki akkor se vallana, ha tüzes piszkavassal nógatnák – Kirishima elkeseredve a térdére könyökölt. – Kész katasztrófa ez a páros.

Denki együttérzően simogatni kezdte a hátát, Mina pedig fancsali képet vágott a kanapé karfáján ücsörögve. Egyikük sem sejtette, hogy a beszélgetést Bakugo tökéletesen hallotta, aki csak egy pohár vízért ment a konyhába. 


*


Sero estére már felkészült arra, hogy egy harmadik tanítási napot is kihagyjon, mikor valaki finoman kopogott az ajtaján. Nem reagált semmit, sejtette, hogy ismét Mina az.

– Engedj be, vagy rád robbantom az ajtót.

Erre a hangra azonban rögtön felpattant az ágyáról. Nem kétséges, Bakugo állt a szobája előtt. Sero nagyot nyelt, és remegő léptekkel az ajtóhoz ment.

– Nem fogok sokáig várni, te celluxos hülye!

Hanta gyorsan elfordította a kulcsot a zárban, majd kitárta az ajtót. Katsuki vészjósló tekintettel nézett rá.

– Engedj be – tolta odébb, és belépett a szobába.

Sero rosszat sejtve csukta be utána az ajtót, s reszkető szívvel felé fordult.

Katsuki megállt a szoba közepén, és felhúzott orral méregette. Egy darabig egyikük sem szólalt meg. Bakugo végül sóhajtott egy aprót.

– Miért nem mondtad el előbb? – kérdezte morcosan.

– H-Hogy mi?

– Miért nem mondtad el előbb?! – csattant fel a szőkeség.

Hanta meglepve pislogott rá.

– Mégis... miért mondtam volna el?

– Hogy tudjam, hogy én is bejövök neked!

– Mi van... is?

– Igen! Nem tűnt fel, hogy régóta imádlak?! – tajtékzott Bakugo. – Tetejébe ilyen szóhasználatra kényszerülök miattad, és hajlandó vagyok elvállalni! A kurva életbe...

Katsuki szemében a düh könnyeivel lehajtotta a fejét. Sero döbbenten nézett rá. Így, hogy az ő szájából hallotta, már elhitte, amit Mináék szajkóztak neki tegnapelőtt óta. Hogy igazából ő is megnyerte Katsuki szívét.

Két hosszú lépéssel a fiú előtt termett, és szoros ölelésbe zárta.

– Sajnálom – mondta halkan, miközben Bakugo reszkető kézzel visszaölelt, fejét a vállába fúrta. – Csak úgy gondoltam, te nem szeretsz engem... de úgy tűnik, tévedtem. Szóval ne sírj.

– Nem sírok, te sírsz, te...! – kezdett el kiabálni Katsuki, mire Sero felnevetett és a szájára tapasztotta a kezét.

– Mondjuk el a többieknek, hogy ne aggódjanak miattunk. És ha Mineta még egyszer rád mer nézni, felkötöm a csillár mellé.

– Nahát, ennyire azt hiszed, hogy a tiéd vagyok? – incselkedett Katsuki, s a kezét megfogva az ajtó felé indult.

– Pont annyira, amennyire én vagyok a tiéd – vigyorgott Hanta, és követte újdonsült barátját a lift felé.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top