Rengeteg megválaszolatlan kérdés van a világon. Az ég miért kék, a fű pedig miért zöld? Jézus vajon tudott a földben úszni, ha a vízen tudott járni? Egyáltalán Isten létezik, és ha igen, akkor miért kap ki a csapatom Overwatch-ban a legtöbbször?

Todoroki vagy Bakugou?

[T/N] ezt a kérdést tette fel magának minden nap, azonban sosem tudott dűlőre jutni. A csendes, ámbár felvágott nyelvű apakomplexusos emo? Vagy az időnként félő, hogy agyérgörcsben elhalálozó, folyton ordibáló sündisznó? Nehéz kérdés volt ez.

Főhősnőnk éppen az iskola felé igyekezett, egyedül, mert nem voltak barátai, miközben a természet jellegzetes neszeit hallgatta, mint például a madarak csicsergését, mert kivételesen elfelejtette magával vinni a füllhallgatóját. A szellő belekapott [Hajszín] tincseibe, és az arcába fújta azokat, majd míg prüszkölve próbálta kiszedni a szájából, kiabálásra lett figyelmes. Értetlenül nézett hátra a válla felett, és a felé igyekvő Kirishimát pillantotta meg. Vörös haja a szokásos módon volt beállítva, szemei boldogan csillogtak, ajkai egy vigyorrá húzódtak, így láthatóvá váltak éles fogai. [T/N] először elszörnyedve hőkölt hátra, majd amint rájött, hogy ez egy anime, rendezte arcvonásait és mosolyogva bevárta osztálytársát.

– Jó reggelt, [T/N]-chan! – köszöntötte vidáman, mire a lány barátságosan elmosolyodott.

– Bakugou-kunt hol hagytad? – kérdezte a lehető legtermészetesebben.

– Azt mondta, hogy még elintéz valamit, de hamarosan jön – felelte Kirishima.

[T/N] bólintott, azonban a fejében lévő fogaskerekek azonnal dolgozni kezdtek és sorban gyártották a kérdéseket. Vajon mit kell elintéznie Bakugou-nak? Talán hasmenése van? Vagy a fülébe jutott a hír, hogy akciós a csirkefarhát a helyi Spar-ban?

Ezekkel a gondolatokkal haladt tovább Kirishima kíséretében, aki megállás nélkül beszélt, főként a hősökről és Gyurcsány-ról, aki baszott írni neki tegnap délután, pedig megígérte. [T/N] ezzel szemben megértő volt. Őt is idegesítette Ferenc viselkedése.

×××

Beérve az osztályba, Kirishima levált a lánytól, mert Kaminari-nak kellett segítenie a háziban, mert elakadt annál, hogy mennyi 6 a négyzeten.

[T/N] tekintete rögtön megakadt az ismerős, vörös-fehér hajkoronán, amelyhez azok a heterokróm szemek tartoztak. Todoroki a helyén ült, fejét a kezén pihentette és az ablakon bámult kifelé, mint egy rossz emos.

– [T/N]-san! – hallotta meg nevét egy oktávval magasabban, mire füléhez kapott és a hang irányába fordult. Amikor rájött, hogy az csak Yaoyorozu, megnyugodva kifújta a levegőt – Tudnál segíteni? Nem tudom, hogy milyen sütit süssek a bulira – nézett le rá gondterhelten, amint a nála alacsonyabb lányhoz ért.

Miután [T/N] maga elé tolta a valamilyen csoda folytán ott termett sámlit, és így már szemmagaságban volt a fekete hajúval, elgondolkozva megvakarta állát.

– Szerintem legyen [Kedvenc süti] – mondta hirtelen, mintha csak most jutott volna eszébe.

– Rendben! – bólintott felpörögve Yaoyorozu – Egyébként te kivel jössz?

[T/N] felsóhajtva ingatta fejét. A ma esti bulit a suli tornatermében szervezik, ahova egyedül elég kínos érkezni. Eddig senki sem hívta el őt, talan nemet is mondana, ha nem Bakugou vagy Todoroki kérdezné meg. Meg hát, ki a szent szar akarna Mineta-val menni?

– Lehet, hogy lefizetek valakit – vonta meg vállait szórakozottan a [hajszín] hajú lány.

– Nem hiszem, hogy bármelyik fiút is le kéne fizetned ahhoz, hogy elmenjen veled a buliba – biztosította mosolyogva Yaoyorozu, mire [T/N] kínosan elmosolyodott.

Csak reménykedett benne, hogy ma vagy Shouto vagy Katsuki el fogja hívni őt.

Miután Momo ellibbent mellőle, már semmi kedve sem volt Todorokit zaklatni, aki láthatóan elvolt egymagában, és feltehetőleg az apja elleni merényleteket gyártotta a fejében. [T/N] sóhajtva helyet foglalt a saját padjában, miközben szemeit az ajtóra szegezte. Talán ma Bakugou sem lesz olyan idegbeteg, mint egész eddigi életében...

De mivel főhősünk túl naív volt, csak arra eszmélt fel, hogy a szőke szó szerint feltépte az ajtót.

– Szerintem rossz helyre jöttél, ez nem az elmegyógyintézet – szólt egy kisebb hatásszünet után Kaminari, ám Bakugou rá sem hederített, csak ledobta magát a szekére és a szokásos módon felpakolta lábait az asztalra.

– Bakugou szokatlanul csendes – suttogta Sero Kirishimának – Valami itt bűzlik...

– Ja, a lába – bólogatott Kaminari, mire Sero azonnal felnyerített.

– Én tudom, hogy mi a baja – vonta meg vállait Kirishima, mintha csak egy kis semmiség lenne, azonban a többiek vérszemet kaptak.

– Mondd el! – sipította Mina.

– Nem – felelte a vörös hajú.

– Nem? – kérdezett vissza Sero.

– Nem – válaszolt Kirishima.

– De.. – kezdett bele Denki.

– Kussoljatok már, Vágási Feri most szereli meg a gépet a Szomszédokban! – rivalt rájuk Bakugou füllhallgatóval a füleiben, majd tovább nézte kedvenc sorozatát, amit még nem tiltott le a YouTube.

[T/N] maga elé meredve, kikerekedett szemekkel ült, miközben egy légy pihent meg szemgolyóin, majd tovább is repült. A lány idegesen rágcsálta ajkait, közben hegyezte a füleit, azonban hamar abbahagyta, mert a többiek furán nézték rá és amúgy is fájt.

Valami itt nem stimmelt. Bakugou kifordult önmagából, pedig minden reggel megeszik legalább 10 db Snickerst, Todoroki pedig már vagy fél órája mozdulatlanul ült a helyén és depressziózott.

[T/N]-nek pedig fogalma sem volt, hogy ezek hátterében vajon mi is állt.

×××

Fogalmam sincs mi ez, csak valamit írtam, hogy ne legyek ilyen inaktív lol

Legyen ebből második rész? Ha igen, akkor írjátok meg, hogy a kanadai zászlót vagy a mérges sündisznót részesítitek előnyben!🤔