Anime_Kpop_Fnaf_fan kérésére

▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ ••• █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁

Az emberek nem mindig mondják mások szemébe az igazságot, sokszor csak szó nélkül magukra hagyják őket, míg a cserbenhagyott fél évekig azon őrlődik, hogy vajon mit cselekedett rosszul. Aztán szépen lassan rá kell jönnie, hogy nem benne volt a hiba, hanem abban, aki szó nélkül elfordult tőle.

[T/N]-t rengeteg csalódás érte már eddigi évei során, talán ezért sem akart túl feltűnő lenni, amikor elhatározta, hogy gonosztevőként folytatja tovább az életét. Nem szövetkezett senkivel, nem kegyelmezett meg egy lelken sem, a szemei pedig mindig is üresek voltak. Az emberek a "Fantom" néven emlegették, hiszen amilyen gyorsan felbukkant, olyan hamar el is tűnt a szemek elől, maga után csupán az élettelen testeket hagyva.

Egy ház tetején ült, melyről belátta a nyüzsgő város minden szegletét, ám így sem tudta lenyűgözni a kivilágított hely, ahol felnőtt. Már régen elhagyták a szívét az érzelmek, arcizmai pedig akkor sem rándultak, amikor meg kellett ölnie valakit.
Valaki jelenlétét érzékelte maga mögül, de mégsem fordult meg.

– Velem kell jönnöd, Fantom – szólalt meg mély hangján Kurogiri, mire [T/N] irritáltan csettintett egyet nyelvével.

– Nem szövetkezem senkivel sem – sziszegte – Már mondtam.

Ez volt a harmadik, hogy a füstszerű személy el akarta őt rángatni egy Shigaraki Tomura nevű sráchoz, aki érdekes módon saját maga szerette volna, ha a lány csatlakozik hozzájuk. Miután Kurogiri ezt elárulta neki, azután sem volt hajlandó velük és a gyerekes álmodozásaikkal foglalkozni.

– A te erőddel képesek lennénk véghezvinni a tervünket, és te sem maradnál fizetség nélkül – próbálkozott tovább Kurogiri.

– Nem érdekel a szánalmas kis csapatotok, sem a fizetség – mondta monoton hangon a lány, ám amit a következő pillanatban hallott, eléggé felkeltette a figyelmét.

– All Might a célpont – jelentette ki Kurogiri – Tudom, hogy te is gyűlölöd az első számú hőst, a Béke jelképét.

– Tch, mit tudsz te rólam, vagy akár All Might-ról? – feszítette meg állkapcsát [T/N].

– Sokkal többet, mint hinnéd.

•••

– Szóval mégis érdekel az ajánlat – fonta össze karjait mellkasa előtt Shigaraki, amint [T/N] megjelent Kurogirin keresztül.

– Tch, tök mindegy – horkantott fel a lány – Miben kell segítő kezet nyújtanom?

– Haha, nagyon vicces vagy – jegyezte meg Shigaraki kelletlenül, míg Kurogiri alig tudta visszatartani a kuncogását – Csupán annyit kell tenned, hogy a U.A. diákjának álcázod magad és közelférkőzöl All Might-hoz.

– Ez egy baromság – grimaszolt a nevetséges terv hallatán [T/N] – Egyáltalán hogy sikerülne bejutom az épületbe, amikor nem vagyok igazoltatva?

– Azt majd Kurogiri megoldja – legyintett mellékesen Tomura.

– Már megint – sóhajtott fel fáradtan az előbb említett.

– Mit kapok cserébe, azon kívül, hogy megölhetem az első számú hőst? – kérdezte szúrós tekintettel [T/N].

– Amit csak akarsz – tárta szét karjait Shigaraki – Persze, csak mértékkel – tette hozzá.

– Akkor a villáról lemondhatok – dünnyögte unottan a lány, majd helyetfoglalt a bárpult előtti egyik széken – Valami erőset – fordult Kurogiri felé, majd miután a férfi egy baracklevet csúsztatott elé, szemeit forgatva ivott bele.

– Ennyi elég is volt, hogy meggyőzzelek? – vonta kérdőre Tomura, amint leült mellé – Eddig hallani sem akartál rólunk.

[T/N] maga elé meredve itta ki a maradék üdítőt a pohárból, majd hirtelen a srácra nézett.

– Igazából csak szomjas voltam, már megyek is – jelentette ki, mire Tomura szemei elkerekedtek és feldühödve nyúlt a lány arca után, aki azonban gyorsabbnak bizonyult és egy egyszerű mozdulattal kitért előle – Nyugodj meg, haver, csak vicceltem!

– Elég fura humorod van – köhintett egyet Kurogiri, ezzel megszakítva a lassan már kínos csendet.

– Tudom – vonta meg vállait [T/N] és levetette magát a kanapéra – Nos, mikor kezdünk?

– Nyugodj le, Fantom – dünnyögte Tomura, még mindig mérgesen.

– [T/N] a nevem, nem szeretem, ha úgy szólítanak – halkult el fokozatosan a hangja, majd megrázta fejét, mintha ki akarta volna űzni belőle a fölösleges gondolatokat – Shigaraki Tomura, mondd..miért pont én?

– Nem elég nyilvánvaló? – tette fel a költőinek szánt kérdést a srác, míg Kurogiri egy poharat törölgetve hallgatta a beszélgetést – Azokon az ostobákon kívül-

– Úgy érted Dabin és a többieket kívül – javította ki Kurogiri.

– Ja, persze – forgatta szemeit a srác, amit a két jelenlévő bár nem láthatott, de hangsúlyból le tudták vonni a következtetést, miszerint hidegen hagyja a többi tag neve – Szóval, rajtuk kívül te vagy az egyetlen, aki komolyan veszi a dolgokat..vagyis többnyire – gondolt vissza az előbbi jelenetre.

– Tudom, király vagyok, tovább – sürgette a lány, mire Tomura felmordult.

– Azon kívül, hogy az egód egy szinten van az eszeddel, erős vagy és nincs semmilyen dolog, ami megállíthatna téged abban, amit mindenképp véghez akarsz vinni – folytatta, amitől [T/N] őszintén ledöbbent, ám nem mutatta ki.

– Tch, azért nem vagyok ilyen egyszerű ember – nézett félre zavartan.

– Tudom – felelte komolyan Tomura.

[T/N] lassan rávezette fejét, és próbált a kéz mögötti arcra látni, bele akart nézni a szemeibe, hogy kiolvassa belőle az érzelmeket, amik számára már nem léteztek. Ám hamar rá kellett jönnie, hogy a sráccal sokban hasonlítottak: ugyanaz a halott tekintet, a hasonló módon összetört szív és a hatalmas mennyiségű bosszúvágy.

– Jobb, ha felkészülsz – húzódtak óvatos mosolyra a lány ajkai – Mert nem szokásom a dolgok elhúzása.

▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ end █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁

Oh god, ez lett az eddigi legrosszabb. Sorry, lefárasztott az iskola. ( T ʖ̯ T)

↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬

Rosszfiú Todoroki × Olvasó
AndysaBrokklen kérésére

↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬