@Writing_Phoenix és @Aoi-Boi kérésére

▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ ••• █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁

Boldogat ennek a kis Pikachu-nak❤

– A lényeg, hogy ne sejtsen semmit – fordult körbe a tanteremben suttogva [T/N], miközben a többiek szaporán bólogattak.

Ekkor Denki lépett be az ajtón, mire mindenki kapkdova próbált egy olyan elfoglaltságot keresni, amely nem volt túl indészkrét. Persze ez mind nem tűnt fel a szőkének. Fütyörészve [T/N]-hez sétált és hátulról átkarolta a derekánál fogva.

– Mit írkálsz? – lesett a füzetbe a lány válla felett, de [T/N] azonnal összecsukta és elhajította valamerre.

– Oi, ez ki volt?! – állt fel mérgesen Bakugou, fején a füzettel, de mivel senki sem válaszolt, morgolódva visszahuppant a helyére.

– Oh, hát jó – ráncolta szemöldökeit Kaminari, [T/N] pedig nyelt egy nagyot – Nem lenne kedved elnenni délután egy randira? Csak te meg én! – vigyorodott el.

– Az a helyzet, hogy ma sajnos nem érek rá, majd máskor – mosolygott rá a lány kínosan, mire a szőke elszomorodva bólintott.

Eközben a többiek feszülten dolgoztak a terven, időközönként felnézve a párocskára, hogy Denki még véletlenül se lássa meg, hogy valójában mit is terveztek.

Így teltek a szünetek, mindenki figyelmen kívül hagyta Kaminarit, még barátnője is, amitől összeszorult a szíve, és kezdte érezni, hogy itt valami nincs rendben. Csupán Bakugou volt, aki nem kívánt részt venni a tervben, de - mint mindig - Kirishima-nak sikerült belerángatnia, így a szőke véglegesen is egyedülmaradt a mai napon. Csüggedten indult haza, míg a többiek csoportokba tömörülve végezték a rájuk kiszabott feladatokat. [T/N] szomorúan barátja után nézett, de tudta, hogy ha meglátja, hogy eddig min is dolgoztak, akkor biztosan kivirul majd, mint a vadalma.

– Rendben, a tortát Bakugou, Kirishima és Sero intézi – pipálta ki a lefirkantott mondatot a füzetében – A nasik beszerzését Izuku-ra, Ochaco-ra és Todoroki-ra bízom. A terem feldíszítése pedig a többiek feladata lesz!

Egyenként bólintottak, [T/N] pedig büszkén kihúzta magát, amiért sikerül megszervezni ezt az egészet Denki számára.

– És te lustálkodsz, vagy mi? – sandított rá Bakugou.

– Dehogy, én elmegyek a depressziós barátomért, hogy felvillanyozzuk a kedvét – vigyorodott el [T/N], a szóvicc hallatán páran fel is nevettek.

Este felé mindenki elindult elintézni a rá kiszabott feladatot, míg [T/N] boldogan indult el Denki-ék felé. Út közben írt neki egy sms-t, hogy jöjjön ki a házuk elé, amit a fiú ugyan furcsált, de beleegyezett. A lány eltervezte, hogy a meglepetés előtt eltöltenek egy kis időt kettesben a közeli parkban, ahol még az első randijukat tartották.

– Nem úgy volt, hogy nem érsz rá? – méregette furcsán barátnőjét Denki.

– Az délután volt, most már este van – mosolyodott el elégedetetten [T/N] a frappáns válasza miatt.

Kaminari megforgatta szemeit és boldogan elvigyorodva ragadta meg kedvese kezét.

– Oh, ugye tudod, hogy milyen nap van ma? – nézett [T/N]-re csillogó szemekkel.

A lány láthatólag elgondolkozva meredt maga elé, miközben hunyorogva vakargatta állát.

– Péntek, nem? – pillantott Denki-re, aki lefehéredve bólintott.

Úgy látszik, mindenki elfelejtte.. – gondolta magában, miközben felsóhajtva arrébbrúgott egy követ.

A parkhoz érve, [T/N] kezdte egyre rosszbbul érezni magát a fiú szomorú arca miatt, de muszáj volt tartania a magát.

– Ne, Denki – kezdte – Emlékszel az első randinkra?

– Hogy ne emlékeznék, az volt életem legjobb napja – húzta magához közelebb [T/N]-t, akinek térde megremegett a fiú közelsége miatt – Szeretlek, [T/N].

Halvány pír szökött arcára, amikor megérezte száján a fiú puha ajkait. Kezét felcsúsztatta tarkójára, majd gyengéden a szőke tincsek közé túrt, miközben Kaminari a lány dereakit megragadva vonta magához közelebb.
Abba a csókba mindent belesűrítettek. Mindketten ugyanarra gondoltak, a napokra, amikor folyamatosan kezdtek egymásba esni, majd a délutánra, amikor elcsattant az első csók.
[T/N] ezután vörös arccal temette fejét Denki mellkasába, aki felnevetve ölelte magához.

– Íze, én is szeretlek – motyogta pólójába.

– Cuki, amikor zavarban vagy – nézett le rá csillogó szemkkel, a lány pedig mosolyogva megforgatta szemeit.

Hirtelen megrezzent a zsebében lévő telefonja és elővéve, érdeklődve nézett a készülék képernyőjére. Uraraka írt neki, hogy minden készen van és lassan mehetnek is.

– Ki az? – hajolt hozzá Denki, mire a lány felugorva eltette a telefont.

– Senki – felelte krákogva – Mehetünk?

– Mégis hová? – értetlenkedett a szőke, de addigra [T/N] már elhúzta őt a kezénél fogva.

Mindeközben a többiek izgulva várták, hogy mikor érkezik meg a pár.
– Azt kell mondjam, hogy remek munkát végeztünk – nézett körbe elégedetten Momo, a lányok egyetértve bólintottak.

– És a torta is gyönyörű – csodálta az édességet közelebbről Ochaco.

– Oh, igen! – csapott öklével tenyerébe Kirishima – Bakubro csi-

– Fogd be, Fura hajú! Nem tökmindegy, hogy ki csinálta? – morgott rá Katsuki és bosszúsan levetette magát az egyik székre.

– És az is szuper, hogy Aizawa-sensei megengedte, hogy eddig bent maradjunk a suliban – tette hozzá mosolyogva Izuku.

– Álmos vagyok – motyogta alig hallgatóan Shouto állát dörzsölgetve.

Nem telt sok időbe, amikor lépéshangokat hallottak meg a folyosóról beszűrődni, így a megbeszéltek szerint lekapcsolták a világítást és elbújtak a padok mögé. Bakugout úgy kellett lerángatnia Kirishima-nak, aki végül morogva engedelmeskedve lehuppant a földre.

– Miért jöttünk vissza a suliba? – ráncolta homlokát Denki, miközben követte [T/N]-t a kihalt folyosón, de nem kapott választ.

[T/N] megállt az osztályterem előtt és fejével az ajtó felé biccentett, mire Kaminari összezavarodva lenyomta a kilincset és belépett a helyiségbe.

A villany felkapcsolódott és mindenki egy pillanat alatt felugrott a padok mögül.

– Boldog születésnapot! – kiáltották egyszerre, ezzel meglepve a szőke hajút.

Meghatódva szívére szorította kezeit és szélesen elvigyorodott. [T/N] mosolyogva mellélépett, mire a fiú azonnal karjai közé zárta és nyakhajlatába temette arcát.

– Köszönöm – nevetve felnézett a boldogan mosolygó barátaira.

– Ez a legkevesebb – somolygott [T/N] és lábujjhegyre állva egy puszit nyomott barátja arcára.

Nem is kellett mondani, hogy az este további része milyen jó hangulatban is telt, Denki pedig sosem érezte magát ilyen jól, mint azon a napon, amit a barátaival tölthetett.

▁ ▂ ▄ ▅ ▆ ▇ █ end █ ▇ ▆ ▅ ▄ ▂ ▁

↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬

Bakugou × Olvasó
MasahiroAkemi kérésére

↫↫↫↫↫ next ↬↬↬↬↬