d e a l
Jungkook szemszöge:
Elmondhatatlanul boldog voltam tegnap, amikor Jiminnel hivatalosan is egy pár lettünk. Régebb óta gondolkoztam már, de valahogy mindig elhesegettem az ötletet, kifogásokat találtam, amiért elutasítana és egyszerűen csak féltem megtenni ezt a lépést. Nem állítom, hogy ez így volt a legszebb, főleg hogy előtte nem sokkal a szart is kiverték belőlem, viszont mindenképpen megérte. Jimin egy fantasztikus személyiséggel rendelkező srác, szinte semmibe nem tudnék belekötni vele kapcsolatban, hisz kívül, belül egyaránt csodálatos.
Eldöntöttem, hogy ma beszélni fogok Minjivel, ugyanis nagyon rossz előértezem van azzal a kurvával kapcsolatban. Pontosan tudom, hogy mire képes, mikor eldurran az agya, ezért sem szeretném, ha egy árva szót is mondana Jiminnek rólam. Tudom, hogy nagyon veszélyes játékot űzök, de alig van esélye annak, hogy ebből kimásszak, hogyha pedig segítséget hívok, végem. Minji túl sokat tud, mivel ez az egész az idekerülésem előttre húzódik vissza, azaz mondhatni ez volt az oka annak, hogy itt tengetem a mindennapjaim, az otthonom helyett. Baekyun volt az, akivel minden apró szösszenetet megosztottam, ami az életemben történt és egyszer elég rendesen benéztem a beszélgetést, hiszen Minji végog hallgatózott, ezzel átverve őt és engem is. Mit ne mondjak, nekem sosem volt szimpatikus a lány, amit a vége felé már el is mondtam Baekhyunnak, de a világ összes pénzéért sem hallgatott volna rám. Figyelmeztettem, hogy Minji rosszat akar nekünk, illetve neki is, de a szerelme még a mi barátságunk kötelékénél is erősebb volt. A lényeg, hogy túl sok infója van rólam, amit valószínűleg előszeretettel kotyogna ki az idősebbnek, ami egy az egyben a vesztemet okozná ilyen szempontból, úgyhogy muszáj lesz dűlőre jutnom vele és valamilyen módon megakadályoznom ezt.
Felkaptam a vizes palackot, ugyanis Jimin pont akkor végzett a nyújtássam, amikor az én gondolatmenetem elérte a végállomást, így várakozás nélkül indulhattunk fel a cellánkba, hogy lemossuk a pályán ránk ragadt mocskot. Jimin irtó gyorsan fejlődik, baromi ügyes és hihetetlenül kitartó. Néha elgondolkozom rajta, hogy ő talán képes lenne kijutni innen, de olyankor szintén beugrik az egykori legjobb barátom halála, ami kiöli belőlem az utolsó csepp reményt a hiú vágyaimmal együtt.
- Ügyes voltál Jiminie - mondtam, amikor végre becsuktam magunk mögött az ajtót.
- A legjobb ember tanított, - mosolyodott el - viszont, ha sokáig kell ácsorognom, akkot tuti összeesek. - tette hozzá, mire én ijedten kaptam fel a vékony fiút, aki ezek után nevetve fúrta arcát a nyakamba. - Szeretlek. - hajolt kicsit hátrébb, hogy egymás szemébe tudjunk nézni , miután leültünk az ágyra. Vagyis én az ágyra, ő pedig az ölembe, de az majdnem ugyanaz.
- Én is szeretlek. - hajoltam közelebb hozzá, pont annyira, hogy ajkaink újra összeérhessenek.
Még mindig hevesebben ver a szívem, amikor elcsattan egy csók közöttünk, hiába megy ez már egy ideje. Szerintem éltemben először ézek ennyire erős köteléket valaki iránt és ez nagyban kihat az egész lényemre.
- Nem fürdesz velem? Gyorsabban végzünk. - érveltem, mire az ő arca teljes pírbe borult, ami egyébként büszkeséggel töltött el.
Jó tudni, hogy nem csak nekem vannak olyan gondolataim.
Jimin aprót bólintott, nekem pedig több sem kellett, azonnal a fürdőbe vettem az irányt. Gyorsan felkaptam váltóruhákat, hogy ne itt fagyoskodjunk, miközben öltötzünk, majd meg is engedtem a vizet. Sok idő kell egy itteni zuhanynak, hogy melegebb víz follyon belőle. Levettem a felsőm, majd a nadrágomtól is megszabadultam, hiszen nekem nem volt kínos vagy bármi, viszont ő nem nagyon akarta levenni a ruháit, ezért inkább rásegítettem.
- Ne legyél szégyenlős előttem. - súgtam a fülébe, amikor már az összes őt takaró anyag a földön hevert. - Állj be addig a víz alá - biccentettem, hiszen nem szerettem volna, hogy megfázzon.
Hamar lekaptam magamról az utolsó szál textilt is, aztán mentem is Jimin után. Soha nem láttam még teljesen meztelenül, illetve nem is hiszem, hogy erre képes lettem volna felkészülni. Szerintem nem meglepő, ha azt mondom, a kis Jungkook azonnal vigyázzba vágta magát, viszont mentségemre Jimin sem volt teljesen ártatlan. Nehezemre esett nem szóvá tenni a jelenlegi helyzetet, de inkább csak elkezdtem mosakodni, ahogy ő is. A kis mosakodásunkból rövid percek alatt szenvedélyes csókcsata lett, ami őszintén meg sem lep, hogyha magamból indulok ki.
- Nem akarok semmit elkapkodni - jelentettem ki, amikor Jimin kissé ijedt arcot vágott. Tisztában vagyok vele, hogy nem jártas ebben a témában, ahogy egyébként én sem, viszont nekem már volt kapcsolatom és szerintem olyan sokban nem térhet el a feladatom, de az övé már kicsut más tészta.
- Jungkook-ah - kuncogott fel. Vizes tincseu rakoncátlanul hullottak szemébe, illetve tapadtak a homlokára, a testén legördülő vízcseppek pedig csak még kívántosabba és szexibbé tették az összképet. - Nyugi, nehogy azt hidd, hogy ettől félek. - motyogta - Sokkal inkább saját magamtól. - húzta el a száját.
- Mármint? - értetlenkedtem.
- Kívánlak, Jungkook. - harapta be alsó ajkát, mire én egy oercig sem haboztam, nyomban újabb csókba inkvutáltam az alacsonyabbat, aki készségesen vette ki a részét ajkaink varázslatos játékában.
A fürdésünk jobban elhúzódott, mint azt gondoltam vagy mint amire számítani mertem, ugyanis beesteledett, mire kiléptünk a fürdőből. Nem történtek annyira számottevő dolgok még, viszont pont elég volt első mérföldkőnek. Be kell valljam, Jimin nagyon profin tette a dolgát, ezért nyilvánvalóan gyorsabban mentem el szintén, mint azt gondoltam, de hála az égnek ő sem bírta sokáig az általam kapott kényeztetést.
Felvettem pluszban az egyik melegebb pulóverem, mivel nem igazán van fogalmam arról, hogy mennyire van hudeg a folyosókon, hiszen itt nincsen fűtés. A celkákban van, bár túl sokat nem használ, de azért örülök a létezésének, főleg tél felé közeledve. Jimin nagyon elfáradt, amit meg is értek, mert én is hulla vagyok, de előtte beszélnem kell Minjivel, csak aztán jöhetek vissza ehhez az álmos angyalhoz.
- Mindjárt jövök, elugrom valamiért. - nyomtam cuppanós puszit az említett homlokára.
- Ne verekedj! - emelte fel mutatóujját, mintha csak fenyegetni akarna. Vicces látványt nyújtott így és fel is nevettem rajta, de ő ezt annyira nem nézte jó szemmel. - Komolyan mondtam Jeon.
- Tudom, Park. - jelentettem ki komolyan - Nem lesz baj, ne aggódj. - cirógattam meg kipirult arcát, majd egy szempillantás alatt el is hagytam a cellánkat.
Jól sejtettem, hogy kint hidegebb van. Szerencsémre Minji cellája nincs olyan rettentően messze és az őrök sem jelenthetnek gondot, mivel erre nem igazán járnak, sőt, szinte egy lélek sem jár két emelettel feljebb. Az a folyosó konkrétan kihalt az évek leforgása alatt. Nem tudom milyen váratlan egybeesések sorozata lehetett, de valamiért mindig az ott lakók halnak meg vagy tűnnek el kiszámíthatatlanul. Kezdek attól félni, hogy az emberek itteni sorsa meg van írva az elejétől kezdve. Vannak akik a pályán halnak meg, vannak akik természetes halált halnak, akik eltűnnek és még sorolhatnám. Van ebben valamiféle hülye rendszer.
Amikor a 354-ös számmal ellátott cellához értem, mély levegőt vettem, majd bekopogtam az ajtón. Tudom, hogy nem lesz egyszerű lerendeznem ezt vele, de bízom benne, hogy sikerül megegyeznünk valahogy. Ez egy olyan dolog, egy olyan sötét helyzet, amiért bármivel képes vagyok fizetni, hogy Jimint megóvjam tőle.
- Jeon Jeongguk. - mért végig a lány, amikor ajtót nyitott nekem. - Mi járatban? - kérdezte.
- Beszélnünk kell. - feleltem.
- Menjünk ki, nem tervezlek behívni a lakásomba. - horkant fel, mire csak megingattam a fejem.
Ez a lány valami hihetetlenül gyerekes a kora ellenére is.
- Miről van szó? - húzta széles mosolyra ajkait, amit legszívesebben letöröltem volna onnan, de nem vagyok annak a híve, hogy lányokat üssek.
Bár őt addig ütném, amíg mozog.
- Yoochun és a bandája - mondtam először a témát - Jimin és a hallgatásod - soroltam hozzá a másik részét a beszélgetésünknek, aztán emeltem csak rá a tekintetem.
Minji gonosz mosolya megrémített, de ugyanakkor erőt adott a további harcra, amit az idősebb érdekében vagyok hajlandó vívni akárkivel. Fogalmam sincs mennyire jó ötlet egyezséget kötnöm magával az ördöggel, de ha ez az ára, akkor legyen.
Játsszunk veszélyesen.
2020.06.02
Sziasztok! Először is szeretném megközönni a több, mint 1K olvasottságot, másodszor pedig szeretném bejelenteni, hogy van esélye az eltűnésemnek egy hétre, ugyanis vizsgáim lesznek a héten, illetve a jövőhéten is lesz egy. Remélem megértitek, ha egy-másfél hét kimaradás lesz és azt is, hogy elnyerte a tetszéseteket a mai rész^^
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top