Talán két órája dolgozhattam és utáltam minden egyes pillanatát. Fogalmam sem volt az italokról, a tálca egyenest nem akart velem együtt dolgozni. Törtem zúztam, fájt a lábam és ó te jó isten még azt sem bírtam megjegyezni,hogy kinek mit viszek ki.Túl sokan voltak itt, túl sok lény volt és képtelen voltam kizárni őket. Képtelen voltam információ gyűjtésre. Csak egyszerűen lekapcsoltam minden motorikus képességemet. Egy pincérnő voltam, egy igen ügyetlen pincérnő. Néhány vendég spiccesen próbált hozzám érni,ezeket még képes voltam kezelni,de kezdett elegem lenni. Majdnem ott voltam,hogy vissza megyek az irodába és elküldöm melegebb éghajlatra azt a barmot,de a halott pincérnők gondolata ezt nem hagyta. A lelki ismeretem erősebb volt a gyűlöletemnél. Jócskán belefordultunk az éjszakába. Az egyik pincérnő Jenett a kezembe nyomott egy újabb adag kört,s egy asztalhoz küldött.Nehezen fértem az asztalhoz és az előttem álló izom kolosszus sem igazán vette észre,hogy izmozom az italokkal,így amikor ki akartam kerülni és ő megfordult az egész tálcányi alkohol ráborult. Felkiáltott,s dühösen rám meredt. Nem szégyellem ott abban a pillanatban,ahogy rám tekintett azokkal a sárga szemekkel és kivillantotta agyarát majdnem bepisiltem. Ó igen ez az én szerencsém,sikerült egy hatalmas farkasba botlanom. A férfi volt vagy két méter és kitett szélességben vagy három embert. Duzzadt az erőtől,mellette egy kisiskolás kislánynak tűntem. Harminc körülinek tippeltem.Jó képű volt. Hosszú haja néhol fonatokba voltak rendezve,a fele meg ahogy esik úgy puffan alapon.Hatalmas bunda szerű kabátot viselt. Teljesen biztos volta,abban hogy erőm rajta nem működne. Ahogy rám emelte tekintetét a vad szempár mintha szelídebbé változott volna, beleszagolt a levegőbe. Felmorrant. Egészen biztos voltam abban,hogy ez farkas dolog.Nagyot nyeltem.

-Ki vagy te ember lány?-kérdezte mély hangján. 

-Én..-megköszörültem a torkom.-...én szolgálom ma fel az italokat. Ne haragudjon az előbbiért,máris hozom a pótlást.-kezdtem el hátrálni,de a derekamnál megtartva kényszerített maradásra. A szívem a fülemben dobogott. Egy gondolat volt csak a fejemben mégpedig az hogy ez a farkas most meg fog engem enni.

-Piroska azt hiszem,hogy a társaságodra most jobban vágyom,mint az alkoholra.

-Ziggy. A nevem Ziggy.-bólogattam bőszen,s közben a vállaira vezettem a kezemet,próbálván hátrább tolni őt vagy magamat.-Nem Piroska...- fogalmam sem volt,hogy miért is javítottam ki. 

-Ziggy..-ízlelgette a nevemet. -Tetszik.-mosolyodott el s már nem is volt olyan ijjesztő. Elengedett.-Nos az én nevem Killian. Csatlakozz hozzánk és közben elmesélhetnéd,hogy ha pincérnő vagy miért vagy ennyire felöltözve. Bűn azokat a lábakat rejtegetni.

-A lány épp munkaidőben van.-morrant fel egy rideg,közönnyel teli hang.  Tudtam ki lépett mellém.Rá sem mertem nézni a férfira. Lesütöttem a szemem.

-Ryker. -üdvözölte Killian a klub tulajdonost.-Remek este ez a mai. Ezért szeretünk ide járni itt mindig van vér frissítés.-nézett rám éhesen a vad.-Hol találod ezeket a lányokat?

Ryker türelmetlenül ragadta meg a karom, s a háta mögé rántott,hogy kikerüljek a képből,és ó istenem milyen hálás voltam ezért. 

-Mint mondtam a lánynak dolgoznia kell.

-Azt is teszi.Ma őt szeretném. 

Össze ráncoltam a szemöldököm. Ezt meg hogy....és akkor leesett. A mini szoknya, a furcsa kedvesség a lányok felől, a vendégek túlzott közvetlensége...ez egy kibaszott bordélyház. Az isten verje meg Rykert. Gondoltam magamban, kezeim össze szorultak a tálca körül. Ryker érzékelte fél szemmel, láttam ahogy elkapja a pillantását.

-Nincs rajta az étlapon.-mondta érdektelenül.

-Ugyan Ryker egyre jobban felcsigázol. 

Killian úgy helyezkedett,hogy újra a szeme elé kerülhessek. S újra megkérdezte.

-Ki vagy te ember lány?

Mindenki rám emelte a tekintetét az asztal körül.Eddig nem igazán figyeltek felénk. Bizonyára számos alkalommal összeakaszkodott már ez a két tesztoszteron bomba.

-Menj dolgodra.-vakkantott Ryker. Mintha csak egy kis ölebe lennék.

-Pardon?-kérdeztem vissza felhúzott szemöldökkel, nekem  ő nem parancsol.

-Eredj Ziggy most!-nézett rám félszemmel. A szemeiben láttam valamit. Valami ős régi dolgot. Egy pillanatra megijedtem a tekintélyétől.

 Összeszorított ajkakkal hagytam ott őket. 

📌

A két férfi csak nézte egymást. Az egyik kiakart olvasni valami információt a másik szeméből,a másik pedig csak az akaratát akarta érvényesíteni. A klub tulajdonos megvárta,míg a lány távolabb kerül tőlük. A farkas vissza telepedett a helyére meghúzta a sörét.  Ryker megakart szólalni,de a farkas gyorsabb volt.

-Az illata...mennyei.

-Vigyázz mert eltöröm az orrod.

-A látványa igéző.

-A szemedet is elintézhetem.

-Az íze ...-nyalta meg buján ajkait Killian.-...Bizonyára felül múlja a képzeletet. Ryker higgadtság mögé bújt.

- Imádkozz,hogy sose ismerd meg,mert ha megtudom hogy bármilyen úton, módon hozzá értél....

-Ki a lány? -vakkantott a férfi közbe türelmetlenül. Ryker a lehető legnagyobb eleganciájával hajolt le a férfi füléhez s kimérten nagyon lassan tájékoztatta a lány kiléte felől.

-Kibaszottul az enyém.  Ennyit kell tudnod róla. Most pedig takarodj a klubomból.

📌

Az éjszaka elmúlni látszott. Dühösen törölgettem a pultban a mára már tiszta poharakat. Ez a munkahely sem volt másabb,mint a többi. A régi dolgozók ellenségesen lépnek fel az új ellen,s próbálják jól megszívatni. Ez történt velem is hajnalban, ugyanis mindenki itt hagyott a bárban,mondván foglalkozniuk kell a kliensekkel.  Mert ugye ez egy ki bebaszott bordély ház volt.  Szóval egyedül voltam a bárban és takarítottam,mint aki tényleg ott dolgozik. Fáradt voltam és a hirtelen jött csendtől el is álmosodtam kicsit. Ásítottam,amikor Ryder fel bukkant,s felnyitotta a kasszát. Aztán ráérősen elkezdte számolni a pénzt. Furán néztem rá.Nem tűnt olyannak,aki kasszát számol. Olyannak tűnt,akinek erre is van külön embere. Összeszorítottam a fogaimat. Dühös voltam rá,mert eltitkolta,hogy mi s ez a hely. Ki is robbant belőlem.

-Hogy is működik ez biznisz? Kuncsaftok után hány százalék jár nekem?-dobtam a rongyomat a pultra. Fel nézett rám. Az a tekintet  azt üzente hallgassak. 

-Kurvára el se kezd.

-Eltitkoltad.-vágtam oda szemrehányóan.

-Nem titkoltam,sose kérdezted.

-Mikor kellett volna rá kérdeznem arra,hogy strici vagy-e?

-Lassan Ziggy át lépsz egy határt. Semmi közöd az üzletemhez.

-Van,ha engem is a részévé teszel. Ki tudja holnap ki kap ölbe! Ma csak egy Killian holnap meg már isten tudja maga Dracula.

-Sosem leszel ennek a része,ezt vésd az eszedbe és ha még egyszer felbukkan az a farkas azt akarom,hogy elkerüld. Értve vagyok? Koncentrálj a feladatokra. Információkat akarok méghozzá a lehető leghamarabb.

-Mikorra szeretnéd főnök?-kérdeztem gúnyosan. 

-Tegnapra. Ne izmozz. Velem ne merészelj.-lépett hozzám közel s az államra rá fogva kényszerített hogy félelmetes szemébe nézzek. Nem szoktam meg rettenni de a mai este folyamán két különböző tekintet érte el ezt nálam.Nem tetszett nagyon nem. Felmorranva léptem el tőle.

-Miért ha nem engedelmeskedek neked,akkor eladsz,mint azokat a lányokat?

-Ez nem egy bordély ház Ziggy.-nevetett fel Ryker. Meglepett. Nem volt ez megszokott nála.  Ez a férfi tudott úgy nevetni,hogy görcs támadjon az ember gyomrában és szívében. Egész jól esett a fülemnek nevető baritonja. Megszeppenve néztem rá. Ez a pillanat tetszett nekem. Átkoztam magam mert rossz érzésem támadt azzal kapcsolatban,hogy még egyszer nem hallom őt így nevetni. -Csak egy bár. Tele természet felettivel,akiknek vannak igényeik. 

-Miféle igények?- ültem fel lazán a már tiszta pultra, s a törlő rongyomat a vállamra dobtam. 

-A pincérnők itt beleegyeznek a dologba. Fő szabály,hogy megegyezésen alapul. Vannak pincérnők,akik farkasokkal szeretnek lenni, vannak akik a vámpír szexet élvezik. Van ,aki boszorkánnyal. 

-Azt akarod bemesélni,hogy az itt dolgozók ezt akarják?

-Pontosan. Még pénzt sem kérnek érte. 

-Az utcáról jöttem Ryker,nem mese országból.-horkantottam fel Ryker pedig hirtelen elém suhant. Rohadt gyors tudott lenni a fickó. -Hé mi a ...-kiáltottam fel mikor vadul a két kezét térdemre helyezte s szét tárta lábaimat.

-A farkasok szeretnek olyannal lenni,aki bizonyos pózokat preferál. Plusz pont ha nem zavarja a partnert,ha néha fel vakkant vagy vonyít. Az alkalmazottaim között van olyan,akinek ez elég izgató. - nagyot nyeltem,egyrészt a téma  váltott ki némi zavart bennem,más részt a férfi kezei nagyon lassan kúsztak fel a combomon.Pár pillanat múlva a nyakamra siklott egy ujja. -A vámpírok nem fogják vissza magukat szex közben.Ha emberrel csinálják,akkor a pulzus megemelkedik és a nyaki artéria úgy pulzál,hogy majd felrobban. Szinte kötelező a harapás.-hajolt egész közel hozzám. Teljesen lefagytam. Levegőt sem mertem venni,amikor éreztem a leheletét a nyakamnál.-  Vannak emberek,akik szinte függők a harapást illetően. Ezért ide jönnek dolgozni. A boszorkányokat nem kell bemutatnom neked. Ismered hogy csinálják.

Megfeszültem. Undor tört rám. A fogaimat összeszorítottam. A boszorkányok említésétől vissza rázódtam a helyzetbe, s épp készültem ellökni magamtól,amikor a szemén át villant valamiféle csalódottság s hátra lépett. El tőlem. Fel lélegeztem. A szemem égni kezdett.Elegem volt a napból.

-Nőj fel Ziggy. Ez csak szex,nem feltétlenül kell,hogy a pénz mozgassa,tudtommal a kedvenc fajod is hódol neki. -azzal készült otthagyni. Lepattantam gyorsan a pultról. Nem hagyhattam,hogy övé legyen az utolsó szó,vagy hogy azt gondolja,hogy a boszorkányok említése talonba képes engem rakni. Mert nem így volt.Nem lehetett így. Dühösen szóltam utána.

-Azt a nőt  leakartad csapolni az irodádban? 

Ryker már a lépcső első fokára lépett,amikor vissza fordult felém.

-Mára végeztél. Menj haza. Kibaszottul semmi közöd ahhoz hogy kivel mit csinálok. Sose gondold ennek az ellenkezőjét.  Holnap ugyanitt, kezdés hatkor.-mondta,majd fel sétált a lépcsőn.

-Kezdés hatkor...-motyogtam kifigurázva.

-Hallom!-csendült fel a hangja az emeletről.