A világ kicsi mondják az egyszerű emberek. A világ őrült és veszélyes,mondják a szörnyek. A világ egy hatalmas buli. Mondom én. A nevem Ziggy és vadász vagyok. Hogy mire vadászom? Természet feletti lényekre, nem mindegyikre csak azokra, akik embereket bántanak. Esténként vagyok elememben,akkor jön el az én időm és megtisztítom az utcákat. Van egy különleges képességem. Fagyasztásnak hívom. Na nem szó szerint kell értelmezni ezt. Olyan mintha az időt manipulálnám. Működik személyeken,tárgyakon. Jó nagy előny ez a szörny mészárlásban.Ebben vagyok a legjobb. Mást nem is tudnék kezdeni az életemmel. És őszintén ki a fene vágyna unalmas hétköznapi életre,amikor kalandok kalandok hátán várnak rám. És ki a fene vágyna pincérnőnek egy olyan bárba,ahol mindenki nasinak nézi.

-Oké Col most viccelsz velem ugye?-fordultam el a tükörtől,hogy a magas pasira nézzek kérdőn. Amaz csak felemelte védekezően a kezeit.

-Hé kislány minden pincérnő ezt hordja.-védte magát.

-Csak hogy én nem egészen felszolgálni leszek itt.Ez a szoknya a jó ízlés határát súrolja kábé a térdemtől húsz centire felfele.

-Szerintem dögös .-vigyorodott el. Erre én is elmosolyodtam. Kedveltem Colt, mindig kedves volt hozzám,amikor találkoztunk.Volt benne valami szerethető,akkor is ha vámpír volt,akkor is ha öltem a fajtáját.

-De ez feltétlen szükséges? Ryker biztos jól szórakozik az irodájában.

-Abban biztos lehetsz kislány.-kacagott fel a férfi. Nem értettem a reakcióját,de nem is nagyon foglalkoztatott.Megrántottam a vállam és a tükör felé fordultam. A fehér ingem,ami a munkaruhám közé tartozott nagy vonalakban még el is ment.Láttam az itt dolgozó lányokat hogy hordják a viseletet,de arra még Ryker sem tud rá venni. Szóval fogtam és nyakig gomboltam az inget. Col felhúzta szemöldökét,de nem szólt semmit se.

-Egy baj van, hova rakom a fegyvereimet?-néztem a férfira a tükrön keresztül,aki nehézkesen megvakarta a tarkóját. Látszott rajta,hogy amit mondani fog az dolgokat von maga után.

-Sehova Ryker arra kért vegyem el tőled a muníciót.

-Hogy mi van!?-akadtam ki teljesen.- És menjek le egy halom veszélyes állat közé védelem nélkül?

-Mi itt vagyunk. Nem lesz bajod.

-Ezt mondtátok a halott pincérnőknek is?-tettem csípőre a kezeim.

-Ziggy. A fegyvereket most.-lépett felém.

Fel emeltem a kezem és használtam az erőm. Col mozdulata abba maradt. Felé léptem,majdnem összeérintettem a mutató és a hüvelykujjam,majd szinte az arcába másztam dühömben.

-Ennyire vagyok attól,hogy tökön rúgjalak. -jöttem teljesen lázba,s kikerülvén őt az iroda felé trappoltam. Én nem bajlódtam kopogással,ó pedig kellett volna. Kivágtam az ajtót s már be is robbantam.

-Arra aztán várhatsz,hogy kipakoljam nektek a fegyvereime...-belém fagyott a szó. A szemem elé tárult,ahogy Ryker az asztalra fektetve döntöget valami nőt. Kifújtam a levegőt. Hát erre gondolt Col,amikor megjegyezte hogy jól szórakozik a főnöke.

-Az istenit Ziggy.

Nem tudtam levenni a pasiról a szemem.Háttal volt nekem és nem is igazán volt meztelen.Oldalra döntöttem a fejem. Ryker megtudta úgy oldani a dolgot,hogy a nadrág nagy részt rajta maradjon. A nő gyorsan magára kapkodta a ruháit. Ryker felmorrant.

-Kifelé.-nézett oldalasan rám,hidegen. Több se kellett már kint voltam. Az ajtó előtt álltam. Percek múlva libbent ki a kifejezetten csinos nő. Nyitva hagyta az ajtót. Nekem meg inamba szállt a bátorságom. Aztán gyorsan megráztam magam és elmosolyodtam. Beléptem.

-Te mindig ilyen merev vagy szex közben? Olyan egyenes háttal nyomtad,hirtelen azt hittem kínzo..

A falnak csapódtam. Megint.Ámbár ez most nem fájt. Ez most más volt.Rá néztem. Az arca nem árult el semmit. A szemei viszont a szoknyámra rebbentek. Hátra vetettem a fejem. Basszus.

-Vegyél fel nadrágot.-mondta,majd elengedett. Auch. Egy nő se akarja ezt hallani.

-Ezért is jöttem. De főképp..

-A fegyvereid miatt hallottam,amikor kopogás nélkül rám törtél.-mondta majd töltött magának egy italt.

-Nem adom őket.

-De. Kirakod őket. Pont ide a ki bebaszott íróasztalomra és lehúzol dolgozni. Nem fizetek a semmiért.

-Kapok fizetést?-csillant fel a szemem,s közelebb merészkedtem hozzá. Járás közben a szoknya libegett,hogy gyűlöltem én a szoknyákat. Ryker felhörpintette a maradék italát.

-Nadrág. Most.-csettintett kettőt sürgetően.

Szó nélkül fordultam az ajtó felé. Nyúltam a kilincsért de a hangja megállított.

-Minden fegyvert rakj le,ha találok valamit nálad,ami fegyverhez hasonlít annak következményei lesznek. A bárban nem ölhetsz meg senki.

-De engem megölhetnek.-suttogtam magam elé halkan. Olyan halkan,hogy reménykedtem benne,hogy az ő szuper hallása sem fogja be. Tévedtem. Hallotta.

-Nem engedem,hogy bajod essen.

A hangja különös tónust váltott.Ígéret volt ez,teljesen komolyan gondolta. Évek óta nem hallottam ezt a szájából. Meglepett. Bólintottam,de nem néztem rá. Ki léptem,de még utoljára felcsendült a hangja.

-Olvaszd ki Colt.-elmosolyodtam. S otthagytam.

📌

Ryker a lépcső korlátjáról tekintett le birodalmára.Az éjszaka közepe volt. Igencsak erős estének számított forgalom szerint. A sok lény már önkívületi állapotban volt. Tudta ilyenkor a kedvenc idő töltésük a pincérnők voltak. Ezért állt ott ő.

-Főnök ennél bénább pincérnőnk sem volt még.-nevetett mellette Mike,ahogy Ziggy bénázását figyelték. Egy tálcányi pohár esett ki a lány kezéből,aki erre csak haragosan fújtatni kezdett. A lánynak elege volt,ez lerítt róla. Ryker továbbra is figyelte. A vörösen hátközépig érő göndör hajat, a már nadrágba bújtatott lábakat. A kipirosodott arcot és az undortól csillogó zöld szemeket. A férfi rászorított a korlátra a hirtelen jött dühe miatt. Azok a szemek tartottak az itteni lényektől. Ziggy közéjük tartozott, természetfeletti volt, mégis úgy viselkedett,mint egy ember. A férfi fejében csak az járt,hogy mikor tűnik már el az undor és a gyűlölet a szemeiből. Értette a múltját, ott volt a múltjában. Tudta a dolgok miértjét,mégis egyszerűen nem tudta elérni a lánynál,hogy ne vadásszon, ne gyűlöljön.Fiatal volt és csak a harcot ismerte. Elbambult a lányon és már csak azt vette észre,hogy a lány társalog. Vicsorogva engedte el Ryker a korlátot,s lefele tartott,nyugalmat erőltetve magára. Ugyanis nem akárkivel beszélgetett a lány. Killian állt vele szemben.