A diploma osztó óta eltelt egy hét. Nem mozdultam ki a lakásból sem. A kanapén ülve bambultam ki a fejemből. Közben a reggelimet iszom. Arra gondoltam, hogy ma este elmehetnék egy sétára. Legalább kiszellőzik a fejem és nem lennék kusza állapotban.

~~~

Igazából már reggeli után elmentem sétálni, közben a kistáskámat is magammal hurcoltam, nehogy valami baj történjen.

Egy parkban sétálgatok a betont vizslatva. Egy öreg padhoz érve huppan le mellém egy srác. Nem figyeltem fel rá, csak bámultam magam elé és visszagondoltam a sok szép emlékekre.

-Miattad változtam meg, hogy elfogadj!-suttogtam.

A mellettem ülő srác is sóhajtozott, mikor egymásra néztünk.

-Nayeon?-kikerekedtek a szemei.

Nem szólaltam meg, csak felpattantam, de egy kéz ragadta meg a csuklómat.

-Ne menj el!-kérte.

-Tae, nekem dolgom van!-hazudtam.

-Kérlek hallgass meg!-könyörgött.

Sóhajtva, de felé fordultam, hogy megadjam neki a lehetőséget, miszerint beszélhet.

-Sajnálom! Mindent elrontottam a féltékenykedésemmel és nem gondoltam bele, hogy azzal téged is elveszíthetlek! Én még mindig szeretlek Nayeon. Ha te már nem is érzel irántam semmit sem, akkor is szeretném, ha tudnád.

-Tae!-sóhajtottam.-Tudod te, hogy mennyire fájt? Azzal tisztában vagy, hogy megváltoztam miattad, hogy elfogadd az új énemet is. Egész nap ki se mozdultam a lakásból, csak ma.-meséltem neki.

Értetlen fejet vágott.

-Gratulálok a diplomádhoz!-szólaltam meg újból.-Ügyes voltál!-dícsértem meg.

-Honnan..? Ott voltál?

-Igen.. Megkaptad a sütit és a virágot?

-Meg, de miért nem láttalak?-kérdezte.

-Mert nem mertem a szemedbe nézni, nehogy leégesd magad miattam.-válaszoltam.

~~~

Séták után elmentünk a lakására, mert meglepetést szervezett nekem, amire nagyon kíváncsi vagyok. Örülök, hogy végül minden rendbe jött.

A lakásához érve beléptünk és egy hosszú folyosó után megérkeztünk a nappaliba, ahol lehuppantunk a kanapéjára.

-Érezd magad otthon!-kérte.

Mosolyogtam.

~~~

Egy pillanatról a másikra más helyszínen voltunk, hiszen csókolózva léptünk be a szobájába, ahol óvatosan ledőnt az ágyra és a nyakammal folytatja a puszilgatást. Egy jóleső sóhajjal díjazom tettét, mire egy pillanatra leveszi magáról a pólóját. Hasára teszem mindkét kezemet, majd a szemébe nézve várom az újabb csókot. Pólóm alját megragadva húzza fel, hogy a bőrömet megérintse. Felülök, amire kiegyenesedik és leveszem magamról, majd visszafekszem. Közelebb hajol és újabb csókcsatába kezdtünk. Levegőhiány miatt megszakadt és lihegtünk.

-Ezért hoztál fel?-viccelődtem.

-Nem csak ezért.-mosolyra húzta a száját.

-Annak örülök!-húztam magamhoz közelebb, hogy megcsókoljam.

Nyelve bejutást kért, amit megadtam neki.