제 8 장
Reggeli után összepakoltam és lesétáltam a lépcsőn a homijaimmal, majd felvettem a cipőmet és egy búcsúpuszival ki is léptem a lakásából.
Csendben sétálgattam az utcán, amikor szembe találkoztam Taeyonggal, akinek az arcán széles mosoly ült.
-Szia Nayeon!-üdvözölt.-Megnőttél!-jegyezte meg.
-Szia! Te is..
-Na, és mi újság veled? Készülsz megházasodni?-érdeklődött.
-Taeyong!-rászóltam.
-Mi az? Korán kérdeztem meg?-kérdezte.
-Túlságosan.-válaszoltam.-Nem tervezek megházasodni!-közöltem.-Te?
-Pont most megyek megcsináltatom az esküvői meghívónkat.-mosolygott.
-Na! Ki a szerencsés menyasszony?-kíváncsiskodtam.
-Sohye. A legjobb barátnőd a gimiből!
-Összejöttetek? Gratulálok!
Taeyong:
A gimnázium óta nem nagyon volt alkalmunk találkozni, hisz el volt foglalva a jelentkezéssel, hogy felvegyék őt. Akkor még éreztem iránta több, mint barátságot. Most pedig a jövendőbeli menyasszonyom Sohye lesz. Pedig még az elején nen igazán szerettem még úgy, ahogy kellett volna. Akkor döbbentem rá, mikor másodjára találkoztunk egy randi kapcsán. Kezdtem megkedvelni és ő is engem.
Ahogy kérdezgettem Nayeont, ő még nem és nem is akar megházasodni. Szegény srác! Jut eszembe! Egyáltalán van valakije?
-Még megvan a barátod?-kérdeztem.
Bólogatott válaszként.
-Mennem kell, majd még összefutunk!-mondtam, majd elsétáltam.
Nayeon:
Örülök, hogy rátalált az igaz szerelmére és nemsokára össze is kötik az életüket. Gondolom ezután jön a babaprogram, vagy ilyesmi.
Ahogy belegondoltam ebbe a babaprogram szóba, eléggé elöntött bennem a forróság. Ha kiderülne rólam, hogy terhes lennék, akkor mi lenne az első állomásom? Nem a kórház, meg semmi egyéb, hanem a szüleimhez mennék és közölném velük ezt a csodálaros hírt. Imádom a gyerekeket!
Vissza a valóságba! Hamarosan újból itt van a munkanapja és még otthon is takarítanom kell.
~~~
Hazaértem a saját lakásomba, majd letettem minden terhet és neki kezdtem a takarításnak. Mindent alaposan kitakarítottam, hogy semmi se legyen poros, vagy koszos.
A takarítás után leültem egy kicsit pihenni. Tudom, hogy Tae lakásán kialudtam magam, de nem árt egy kis pihenés.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top