Taehyung:

Annyi mindent elterveztem mára, hogy nem mindenre jutott időm. Például suli után el akartam menni még a büfébe, hogy Nayeonnal is eltöltsek pár órát, de kiderült, hogy bent kell még maradnom, mert kötelező előadása lesz a professzorúrnak. Maradtam, de nem gondoltam bele, hogy 5 óráig is eltarthat.

Mire minden órámnak vége lett, addigra be is esteledett. Sóhajtoztam, meg ezerszer megveregettem a buksimat. Legközelebb kitalálok valamit, csakhogy kettesben lehessek életem szerelmével.

Hazabattyogtam és ledobtam magamról minden felesleget, csak az ingemben voltam és a boxeralsómban. Az ágyamra ültem, majd ráfeküdtem és elaludtam.

Egy ágyon fekszem, ahol le vagyok kötözve. Remegve nézek jobbra-balra, majd meglátok egy női alakot az ajtóban megállni. Egyre közelebb lép hozzám, majd meglátom Nayeont, aki kajánul mosolyog, majd fölém hajol. Testével az enyémre simul, majd nyakamhoz hajol és puszilgatni kezdi, majd belémharap és az utolsó csepp véremet is kiszívja. Egyre gyengébben érzem magamat. Levegőt is alig kapok. Fulladozom. Ő tovább mosolyog, majd egy apró puszit nyom az arcomra és magamra hagy.

Felriadtam. Lihegve ültem fel az ágyamra, majd riadtan nézek körbe. Ráeszmélek, hogy egyedül vagyok a lakásban, majd visszafekszem és érzek valami folyadékot alul. A takaróm alá nézek és észrevettem, hogy az nem más, mint a fehér nedvem.

-Aish...-kikeltem az ágyamból, majd a fürdőbe indultam és átcseréltem magamon az alsót, majd kimostam a boxeremet.

Mosás után egyből visszatipegtem a szobámba, majd ráugorva az ágyamra alszok tovább.

~~~

Másnap arra ébredtem fel, hogy csengetnek. Felkeltem, majd az órámra néztem, ami 10:25-öt mutatott. Elkéstem. Gyorsan felkeltem, megmosakodtam, megfésülködtem, megreggeliztem, fogat mostam, majd az egyetem felé rohantam.

Amint odaértem leszedték a fejemet, hogy késtem. Igen! Egyszeri hiba. Megígértem nekik, hogy soha nem fogok olyat tenni, amire csak helyeslően bólogattak.

Nayeon:

A mai napom nem túl fényesen indult. Ma nem ittam vért, ami az nem valami jó, így szédelgettem és vörösen láttam mindent. Szívverést hallottam, majd egy embernek a vérének az áramlását. Tehát egyre jobb ez a mai.

Amint megérkeztem a munkahelyemre, azonnal megittam egy tasaknyi vért és utána kezdtem is a dolgomat. Megint a pult mögé küldtek. Egészen délig ott álltam, amikor megjelent Taeyong és Sohye, aki bizonyára haza utazott Tokióból.

-Nayeon!-felém rohant Sohye.

-Szia! Mesélj! Milyen volt Tokió?-érdeklődtem.

-Már nekem nem is köszönsz? Pedig én is itt vagyok!-durcizott be Taeyong.

-Jajj, nagyon jó volt Tokió.. Később mesélek, de te hogy vagy?-kérdezte Sohye.

-Még mindig itt vagyok!-közölte velünk Taeyong.

-De én már tudom, hogy mi van veled drágám!-szólt neki Sohye.

-Én is Taeyong!-nyugtattam meg őt.

Sohye körülnézett, majd kérdő tekintettel meredt rám.

-Taehyung?-kérdezte.

-Egyetemen van..-válaszoltam.

-Tovább tanult? Milyen szakon?-érdeklődött.

-Valami tanári szakot választott magának.-jelentette ki Taeyong helyettem.

-Most te hallgass kincsem!-szólt rá Sohye.

Megmosolyogtattak ezek ketten. A gimiben nem bírták annyira egymást, most meg nyalnak a másiknak, mert szerelmesek.

-Számon lakat!

-Helyes! Végül összejöttetek?-érdeklődött legjobb barátnőm.

-Igen.

-Ennek nagyon örülök! Na, de mennünk kell Taeyonggal, mert még el kell intéznünk sok-sok papírmunkát az esküvővel kapcsolatban!-fáradtak ki az üzletből.