| J I M I N |

Nagy levegőt vettem, majd lassan lehunytam szemeimet, hogy kiűrítsem a fejem. Beálltam a kezdő pozícióba, majd vártam, hogy megszólaljon a zene. Mindent kizártam, csakis a zenét hallottam, ami azt jelentette, hogy ideje lenne megmozdulnom. Oly' sokszor léptem már fel, hogy a két kezemen nem tudnám megszámolni, mégis minden egyes fellépésem előtt remegni kezdtem. Izgultam. Izgultam attól, hogy rosszul lépek és ezzel mindent elrontok. Izgultam attól, hogy elfelejtem a tánclépéseket és izgultam attól, hogy nem nyűgözöm le a közönséget.

Annyira belemerültem a gondolataimba, hogy teljesen pánikba estem és rémálmom úgy tűnt valóra vált, hiszen elfelejtettem a következő mozdulatot. Rossz szokásomnak köszönhetően azon kezdtem el agyalni, hogy mivel is tudnám kijavítani bukásom. Mi is jött a *balancé után? M-mi is jött azután? Szedd össze magad, Park Jimin, ezt nem ronthatod el! Ziháltam és kétségbeesetten pillantottam fel, ahonnan a fény jött, majd mintha hirtelen fejbe csapott volna a felismerés, eszembe jutott a következő lépés. *Allegro, ezaz! Egy és két és há' és négy! Mind a négy forgás megvolt, jobb már nem is lehetett volna! Már csak az utolsó lépés kell, amit semmiképpen nem ronthatok el. A *ballon már egyébként is egy ritka adottság, amire nem mindenki képes, én mégis hónapokig próbálkoztam csakis kizárólag erre a produkcióra, ezért sem bukhatok el olyan könnyen.

Nagy levegőt vettem, majd elég erőt összeszedve felugrottam és minden erőmmel azon voltam, hogy a levegőben is megtartsam a már földön felvett pózt. Könnyek gyűltek a szemeimbe, miután visszaerezkedtem a földre, hiszen sikerült hibátlanul véghezvinnem ezt a bonyolult táncmozdulatot.

Amint visszahúzódott a függöny, erőtlenül mégis repesve az örömtől, a térdeimre zuhantam. Nem volt már miért visszatartanom a könnyeimet, hangos zokogásban törtem ki, aminek köszönhetően a tanárom és pár tag a csoportból hozzám sietett.

- El sem hiszem, hogy sikerült! - rohant felém Taehyung, aki bár nem volt a csoportunk tagja, ő annál sokkal fontosabb volt a számomra.

Legjobb barátom szó szerint rám ugrott, aminek következtében mindketten a földön kötöttünk ki. Nevetve húztam magamhoz azt az ütődöttet, majd egy szoros ölelés után felsegítettük egymást.

- Gratulálok, Jimin! - lépett oda hozzám a tanárom, DongGeon. Mutatóujjával végig simította arcélemet, majd állam alá nyúlva felemelte a fejemet. - Ez volt eddig a leges legjobban előadott produkció, amit valaha láttam. Már az sem lepne meg, ha most azonnal felkérnének téged a fehér hattyú eljátszására!

- Annak én is nagyon örülnék - mosolyodtam el szélesen, majd letöröltem a könnycseppeimet, amik alig akartak elállni.

- Irány ünnepelni, ma én fizetek! - kiáltott fel Taemin valahonnan a kis csapattól nem messze, mire mindannyian ujjongani kezdtünk.

꧁꧂

- Koccintsunk Jiminre és arra, hogy a mi kis csapatunk lassan, de biztosan feljutott a csúcsra!

- Éljen! - hangoztattuk egyszerre, majd konccintottunk egymással.

Ma nem voltunk korlátozva. Annyit ehettünk és ihattunk, amennyit csak akartunk, amúgy is két hónap szünet következett. Már január óta talpon voltunk, sok dolgunk volt és alig volt időnk saját magunkra, ezért kijárt már nekünk egy kis szabadság, amit persze én próbálásokkal fogok eltölteni.

- Hallottátok, hogy új srác jön hozzánk? - kérdezte tele szájjal Eunmi, mire páran bólogatni kezdtek, de legtöbben, akik közt ott voltam én is, csak kíváncsian néztek a lányra. - Valamiféle Junghonak vagy Junghyeonnak hívják, tudja a fene - legyintett, majd még egy falattal tömte meg a száját. - De úgy hallottam, hogy sokban különbözik tőlünk.

- Mégpedig? - kérdeztem rá, mire egy vállrántást kaptam, miszerint arról már nem hallott.

- Junghyeon? - kapott észhez a tanárunk. - Úgy érted Jungkook?

- Igen, pontosan! - bólogatott Eunmi.

- Jungkook egy kíváló táncos - jegyezte meg a férfi, mire én gondolkodóba estem.

Mintha már hallottam volna ezt a nevet.

—————————

*BALANCÉ - "mérleg" lépés, könnyed oldalra való ugrás félig behajtott térddel és ugyanarra az oldalra fordított törzssel és fejjel.

*ALLEGRO - virtuóz, gyors lépésekből, forgásokból, ugrásokból álló rész, amelyet vagy variációként, szólóban, vagy befejező részként együtt adnak elő a táncosok.

*BALLON - az a képesség, amivel a táncos ugrás közben, a levegoben is képes a földön felvett pózt tartani, vagyis - megfelelő lendítoerő adagolása esetén - a felemelkedés csúcspontján szinte fennmaradni a levegőben és aztán lassan visszaérkezni. Ritka táncos adottság.