Az ég már reggel óta sötét fellegekbe burkolózott, s most leszakadt. A hideg tavaszi eső ömlött az égből itatva a frissen nyíló virágokat. A hirtelen zivatar által hajam a fejemhez simult, a cseppek a vállamon koppantak ütemteled dallamot játszva.

Két lépésre állt előttem, hajtincsein patakokban folyt le a víz. A földet bámulta lábai előtt, szavai hallatán ledermedtem, nem tudtam uralni a testemet. A köztünk tátongó távolságot két lépéssel áthidaltam, s kezemmel álla alá nyúltam. Tekintetemet belefúrtam tengerkék szemeibe, melyben a félelmet és a fájdalmat pillantottam meg, majd ajkaimat az övéire tapasztottam. A csók finom volt és gyengéd, csak egy pillanatnyi érintkezés. Elváltam tőle, de csak annyira, hogy felgyorsult légvétele engem is perzselt.

Szemeiben a vágy csillogott, s mohón harapott ajkaimra,karjaival a nyakam köré kapaszkodott, s még jobban lehúzott magához. Szemeimet résnyire nyitottam, hogy Kurokora tudjak lesni, arca kipirult és kábán nézett fel rám a nálam jóval alacsonyabb fiú. Vadan faltuk egymás párnácskáit, még a légszomj ránk nem telepedett.

-Kagami... Én... -Kezemmel beletúrtam vizes hajába, majd tenyeremmel végig simítottam arcán, majd a nyakán megállapodtam. 

-Nincs semmi baj! Minden rendben lesz! -mondom miközben magamhoz húzom és karjaimmal körbeölelem a számomra apró testet, kezemmel simogatni kezdem a hátát, s arcát mellkasomba fúrja. 

-Menjünk hozzád Kagami-kun. -távolodik el tőlem.

-Indulás! -ragadom meg a kezét és egymás mellett indulunk el a lakásom felé. Teljesen üres az agyam, egyszerűen csak megyek a berögzült úton. Szinte már futunk, sandán a mellettem lévőre lesek, arca kipirult és a megállás nélkül zuhogó eső végig folyik arcán, majd egy zavaró cseppet letöröl a kézfejével. Megállás nélkül értünk a száraz ház földszintjéig.

Kuroko fáradtan lihegni kezd a lépcsőházban, már nincs sok hátra, így megemelem és akár egy hercegnőt a mellkasomnak támasztom.

-K-Kagami-kun... E-ez kínos... -motyogja a szegcsontomnak, én csak elmosolyodom és lépdelek fel a lépcsőn. 

Az ajtót szinte betöröm, ahogy elfordítom a zárban a kulcsot, mind a ketten bőrig áztunk, így le sem téve Kurokót a fürdőszobába léptem. A zuhany alá álltam és csak ott tettem le őt is kezeim közül. Inge vizesen tapadt felsőtestére, apró mellbimbói keményen dudorodtak át a vékony anyagon. Ég kék színű szemeit enyéimbe süllyesztette, akaratlanul is ajkaira tévedt pillantásom, s kezeim közé fogva arcát csókolni kezdtem. Állkapcsát nem zárta össze, így utat engedett a nyelvemnek, mellyel megkerestem az övét táncra hívtam. 

Bele nyögtem a  csókba mikor nyelvemet gyengéden harapdálni kezdte. Kezeit a derekamon pihentette, közelebb húzott magához, s ujjaival az ingem alá indult felfedező útra. Érintése hideg volt, végig járt a libabőr. Mélyet sóhajtott a csók közbe, remegett. Az nem tudom, hogy a vágy miatt, vagy a vizes ruhák miatt de a csaphoz nyúltam és megengedtem a vizet. Pár pillanatig jéghideg folyadék folyt végig testünkön, amire elváltunk és felfedezhettem Kuroko szemében a fokozódó vágyat. Nem szabad elfelejtenem, hogy igazából ez a vágy nem nekem jár. Ha elfelejtem, akkor össze fogok törni, azt pedig nem szabad engednem. Tudom, hogy nem én vagyok az akivel ezt akarja tenni, tudom, hogy nem engem szeret, de én ajánlottam fel magamat. Ő soha nem kérte ezt tőlem, de ha már csak helyettesíteni is tudom, nekem az megfelel, legalább a közelében lehetek, akit én viszonzatlanul szeretek.

Az első találkozásunktól kezdve éreztem azt a furcsa bizsergést a gyomromban, és ahogy egyre jobban megismertem és közelebb kerültem Kurokohoz felismertem az érzéseimet. Az elején nem voltam tudatában ennek az egésznek, de amikor láttam, hogy az miatt, a barom miatt sír én tehetetlennek éreztem magam és meg akartam védeni. Én soha nem tennék ilyet vele, soha nem hagynám, hogy miattam sírjon és összetörjön lelkileg. 

A ránk eső víz már kellemes meleg volt, a fehér nyakra tapasztottam ajkaimat, s a vékony bőrön apró csókokkal vándoroltam egyre leljebb. A vékony kabátot lefejtettem Kurokoról és a gombokkal kezdtem el babrálni, végig pusziltam mellkasát, majd a hasát is egyenes vonalba haladva lefelé, miközben ő halk sóhajokat hallatott. Az utolsó gombnál megálltam, felpillantottam a kéjben úszó arcra, s egy gyors mozdulattal az alhasától egészen az álla csúcsáig nyelvemmel végig szántottam a sápadt bőrön. Egy gyenge nyögés szakadt fel Kuroko torkán, de egy újabb mély csókra invitáltam. 

Kezeivel elkezdte lefejteni felsőtestemről a ruhát, miben segítettem neki, majd a nadrágom övtartójában akasztotta ujjait. Kezemmel végig simítottam oldalán, miközben kulcscsontja vonalát szívogattam. Nadrágja gombját kibujtattam, s a rövid cipzárt  is lehúztam, a két anyag alá csúsztattam tenyeremet rámarkolva keményedő tagjára. Fejét hátra vetette,  még közelebb rántott magához és ajkaimért nyújtózkodott, de én csak egy apró puszit nyomtam rájuk. Eltávolodtam tőle, s lefejettem róla a nadrágot, s vele együtt az alsóját é s a zokniját, majd magammal is ugyan ezt tettem. A ruhákat kidobtam a kabinból, s ismét a forrónak érződő víz alá álltam Kurokonak simulva. 

A falnak hátrált, a hideg csempe érintésére összerázkódott, de ismét kába lett a pillantása, mikor az egyik lábát a térde alá nyúlva felemeltem. A levegő megakadt a tüdejében, ahogy egy ujjammal elkezdtem körözni a bejárata körül, majd óvatosan behatoltam. Lassan toltam egyre beljebb ki-kihúzogatva ujjamat, mit az elején fájdalmas nyögésekkel díjazott, de mostanra már a kéj járta át minden egyes mozdulatra. Kezével a hátamba markolt és harapdálni kezdte a kulcscsontomat. Egy vadabb harapásra felnyögtem, ahogy a fájdalom egy forró érzéssé változott át. 

Kuroko másik lába alá nyúltam, majd akár egy koalát felemeltem a hátát a csempének nyomva, arca kissé megfeszült, ahogy megérezte makkomat bejáratánál.

-Kagami-kun, ez így fáj. -szólalt meg, mire ki nem húzódva belőle elzártam a csapot. Úgy ahogy voltunk, ekiben pózban besétáltam vele a hálószobába. Lassan engedtem le a puha ágyra és fölé tornyosultam, vízcseppek hullottak rólam az alattam megfeszülő fehér porcelán testre, Kuroko belemarkolt a feje alatt lévő párnába, majd meglökte a csípőjét jelezve, hogy mozoghatok. 

-Ahh -Egy lökéssel tövig elmerültem benne, egyik kezemmel a lábát vezettem a nyakamba, még a másikkal a merevedését kényeztettem. Kéjes nyögések sorozatával díjazta mozgásomat, gyorsan mozogtam, s azt a pontot értem, amitől Kuroko háta ívbe feszült és végig járt rajta a remegés, hátra feszítette a fejét ezzel a hasára élvezve. A látványtól én is elmentem, lassan kihúzódtam belőle és ajka fölé támaszkodtam. Szemei ködösek voltak, arca kipirult. Rettentően erotikus!

-Még! Kérlek, még! -kezdett ficeregni alattam. Kezével letörölte hasáról élvezetét és hasra fordult. Könyökére feltámaszkodott, s fenekét magasra kitolta, majd magába nyomta az ondójától síkos ujjait. -Gyeh...reh! -ollózott magában.

Elszakadt bennem valami és már merültem   is el Kurokoban. Szinte beszippantott, puhán, s nedvesen ölelte körbe teljes egészemet. Lassan húztam ki a tagomat belőle, majd hirtelen az érzékeny pontig toltam magam. Minden mozdulatra nyögött  alattam, sóhajtozott és én is vele élveztem, a gyönyörű fehér hát vonala megbabonázott. És a tudat, hogy Kuroko az, szinte megörít.S most, ha az érzelmeimmel nem is, de a testemmel kiengesztelem és valami kellemeset adhatok neki. Még akkor is ha csak egy helyettes vagyok. 

De ez az a pont, mikor elborul az ember elméje. 

Kezeivel a párnába kapaszkodott, háta homorúba hajlott, lapockája vonalán harapdálni kezdtem, nyögéseket kicsikarva belőle. Mélyen magamba szippantottam az illatát, s kiélveztem, hogy most csak pár pillanatra is, de az enyém Kuroko. Én okozok neki gyönyört, s én merülök el benne tövig, én szeretem őt igazán.

Kezemmel csípője oldalát cirógattam, kerek feneke ütemesen csapódott alhasamnak, jobb kezemmel Kuroko alá nyúltam és verni kezdtem neki lassú kínzó mozdulattal. Jól eső forró érzés járta át a testemet mit remegés váltott fel, tenyeremben ő is rángatózni kezdett, s testünk egyszerre feszült meg. 

Legurultam Kuroko fölül és mellé feküdtem. Világos haja csapzottan simult fejére, holnap reggelre biztos valami lehetetlen beállásra fogja elaludni, a gondolatra elmosolyodom, s kezemmel végig simítok orcáján. Kipirult arca kiemelte fáradt kék szemeit, szemhéjai egyre kevésbé tartották magukat, elaludt. 

Kellemes érzés járta át elmémet, boldog voltam, nem zavar semmi külső zaj vagy tett. Halvány rózsaszín ajkai résnyire elnyíltak egymástól és motyogni kezdett valamit félálomban. 

-Dai... ki... 

A név hallatán megfeszülök és mozdulatlanul nézem végig, ahogy egy kósza könnycsepp gördül végig Kuroko nyugodt arcán. Valóban, nem én vagyok az aki boldoggá teheti őt, nem én rám vágyik. S én csak önzően kihasználtam, hogy ő lelkileg összetört, hogy én szerethessem őt. 

Óvatosan kimásztam az ágyból és a fürdőszoba felé sétáltam, út közben kibámultam az ablakon. Kint még mindig esik, sírnak a fellegek, siratják ezt a reménytelen világot. A fürdőben megengedem a vizet, testem megmerevedik a folyadék érintésére, majd folyamatosan egyre jobban hozzá szokok a tűszúrásoknak érződő hideg zuhanyhoz. 

---

Oya, oya, oya!

Arigatou hogy elolvastad! További orrvérzésben gazdag olvasást kívánok!

Akayuki-chan