34. - Év végén
Nos... ez a nap is eljött. Ma van évzáró. Épp a teremben ülünk, és az ofőre vártunk mert már fél órás késést tudhatott le maga mögött. A matek vizsgám miatt, ami hármas lett a tanár (egy hetes könyörgés után) megadta év végére a hármast. Mikor megtudtam úgy ráugrottam Jiminre. hogy kiroppantottam a vállát így azóta is minden héten masszírozom a bűntudat miatt. Mondjuk volt olyan is, hogy ő kezdett neki, de olyankor megint előjön az ördögi énje, és a hátamon kívül egyéb másik testrészemre is elértek fürge ujjai.
Anyám, bár az orvos azt mondta nem gyógyult, teljesen jól van. Nem keresi, és nem is igényli a szeszt, most inkább csoki és almalé függő lett, de annyi baj legyen. Tae hol itthon van hol nem a munkája miatt, de még így is sokat beszélünk, és ha itthon van vagy nálam vagy Jiminnél alszunk ,,pizsiparti" címszó alatt.
HyeRinnel elég kínos volt Jiminről beszélni, de hosszas tárgyalás után végre megegyezésre jutottunk, így most ugyan olyan jóban vagyunk mint előtte. Rae maradt az a fanatikus zizi lány azóta is, hogy találkozott a példaképével és egyben szerelmével.. de nem követelőzik újért. Azóta nem is említi meg, nem kérdezget róla, hogy van Tae, és nem kéri, hogy szervezzek megint egy ilyet. Tiszteletben tartja, a férfi jogait és személyes terét ami miatt még szimpatikusabb lett, mint barát.
- Jól van osztály! - tört be az ajtón végre a tanár. Ledobta a bizonyítványokat az asztalra majd rátámaszkodott és felénk nézve kifújta magát. - Nem fogok mindenkinek búcsúbeszédet mondani, a lényeg, hogy gratulálok nektek, amiért nincs bukás közületek. Itt rám is nézett a matek miatt de én most büszkén húztam ki magam és vigyorogtam a képébe. Kézbe kaptuk a kis füzeteket, lementünk meghallgatni a záró beszédet majd mindenkit elengedtek. A diákok mint a birka nyáj úgy özönlöttek ki a kapun esztelenül. Rae Rin és én inkább a háttérben maradtunk és csak akkor sétáltunk ki mikor már nem maradt egy lélek sem a suliban.
- Akkor, jó nyarat. Szeptemberben találkozunk. - intett Rin mire Rae megragadta a nyakánál lehajtott gallért és vissza rántotta.
- RinRin - így nevezte el - Csak annyit akart mondani, hogy majd írunk mikor találkozhatnánk egy bulira, vagy mozira. Addig is sziaa! - ugrott a nyakamba amit készségesen viszonoztam. Tényleg jó, hogy megismertem őket és jóban vagyunk. Unalmas lenne a suli nélkülük.
Először haza mentem átvenni a ruhámat otthoniba és megmondani anyámnak, hogy ma este nem leszek otthon. Megbeszéltem Jiminnel, hogy az évzárás napját nála fogjuk megünnepelni és annyira le akar itatni, hogy a világomat ne tudjam. Tae most sajnos nem tud jönni a munkája miatt, de van egy olyan érzésem, hogy nem fogunk unatkozni ketten.
- Érezd jól magad. - ölelt át anyám majd belecsúsztatta a pogácsákat a táskámba. - Jiminnel etess sokat mert szegény nagyon kis vézna. - izmos, de vékony, ebben igaza van. Alig eszik, és néha rátör a depresszió a kinézete miatt. Ilyenkor még én is alig tudok rajta segíteni.
- Rendben. Délután jövök. - simogattam meg hátát majd elindultam. Nagyon meleg volt, pedig még csak június van.. remélem egyszer lejutunk hárman a tengerpartra minimum két napra.. addig akarok ázni a vízben amíg a kezeim szottyosak nem lesznek.
Megérkezvén leraktam a táskámat és egy üdvözlő puszira hajtottam a fejem az előttem álló férfi felé.
- Na, megbuktál?- pimaszkodott mire én bólintottam és lesütöttem a szemem. - Ne már! Az a hülye nő nem adta meg végül a..... te szemét! - látta, hogy nem bírom vissza fogni a röhögésemet így felkapott és ledöntött a kanapéra de a háttámlánál így lábaim az égbe meredtek, a derekam kitört ugyan, de vicces volt.
- Hármas lettem matekból. A többi ötös, kivéve a töri, mert ott nem értem el a 65%ot így négyest adott. - elégedetten bólintott és kaptam még egy lágy és gyors csókot. Felállt, de nem segített felkelnem, ő végig akarta nézni ahogy szerencsétlenkedem. Egy hátra bukfenc közben álltam fel onnan, de bevertem a csípőmet a földbe ami nem volt túl kellemes. - Na hol a pia?! - hajtottam oldalra fejem és a konyha felé mentem. Benyúltam a hűtőbe és előszedtem az első palackot, ami a kezem ügyébe került. A poharakat ő szedte elő mert magasan volt ( ő is csak székkel érte el). Letelepedtünk a kanapéra, bekapcsolta a tévét alapzajnak, majd elkezdtünk beszélgetni miközben folyamatosan töltött a pohárkába.
A végére annyira szédültem, hogy Jiminből is hármat láttam, holott tudtommal nincs testvére. De neki is megvolt a kellő alkohol mennyisége bár ő nem dülöngélt. Ő csak fátyolosan nézegette az üres palackot és elbotorkált még egyért. Ennek nem lesz jó vége.
- Jimin... nem kéne...
- Igen.. de. - bólogatott majd elém nyomta a poharat. Koccintottunk, lehúztam, de rögtön el is fintorodtam mert ez a valami erősebb volt, mint a másik.
- A... rosszul leszek. - nevettem fel.
- Én csak kanos... - nézett rám és letette az asztalra a kezében levő dolgokat.
- Te mindig az vagy. De tudod mit? - lecsaptam a poharamat, eldöntöttem őt a kanapén, fölé magasodtam és megcsókoltam. Ugyan olyan íze volt a szájának mint a sajátom, így bátran szívtam meg alsó párnáját, amit általában ő szokott nekem.
- Mit? - nézett fel csábosan és a derekamra simított. Felültem rajta, és kigomboltam a felsőm két gombját, ami semmit sem változtatott, mert csak három volt rajta, de ezzel is jeleztem a szándékom komolyságát. Lehajoltam a füléhez és halkan suttogtam bele, mintha félnék. Az agyam ezt tette velem, de a szívem valamiért remegett. - Akarlak.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top