Estére a fejem alatt levő párnán kívül kértem egy kisebbet is, amit majd szorongathatok éjszaka. Mivel nem volt másik a szobájából hozott egyet, amit úgy se használ, csak foglalja a helyet az ágyán. Amint felment a szobába, és én pedig magamhoz öleltem megértettem, mit is szeretett akkor, mikor azt mondta, hogy tetszik rajtam az illata. A párnának jellegzetesen olyan volt, mint neki mintha itt lenne mellettem és őt ölelném. Ezzel a tudattal sikerült pár órát aludnom. Olyan hirtelen lett reggel, hogy szinte észre se vettem. Csak azt, mikor valaki felettem áll, és mosolyog egy régi, kedves arccal.

- Na mi van, unatkozol egyedül és Jimin-nél lógsz?

- TAEHYUNG! - üvöltöttem. Kipattantak a szemeim és ráugrottam az előttem álló emberre. Megölelt, így megtartott, szinte csüngtem rajta.

- Mondtam, hogy karácsonyra itthon leszek. - hiszen nem is töltjük együtt! Miért jegyeztem volna meg?

Lerakott majd a lépcső felé indult, ahol Jimin állt felöltözve. Mármint nem mintha máskor pucér lenne, rendes ruhára gondoltam és nem pizsamára. Viszont az arca valamiért.. mintha csalódott vagy szomorú lenne. Nem örül a barátjának? Vagy rosszul indult a reggele?

Kezet fogtak majd megölelték egymást, és akkor már kissé vidámabb volt a feje. Gyorsan befutottam a fürdőbe átöltözni, hogy ne legyek éjjeli ruhába és neki álltunk reggelizni amit Tae hozott.

- Na és... hallom megtámadtak. - bökök felé a kanállal mire szeme felháborodottan csillog, és próbálja egybe lenyelni a falatot, hogy minél előbb beszélni tudjon.

- Az a csaj nagyon beteg és ijesztő volt! Rendesen felkúszott a színpadra és megkergetett. Mint egy horror filmben! A biztonságiak is alig bírtak vele.

- Hát... nehéz lehet az idol szakma. - mondta Jimin mire a mellette ülő férfi vállba bokszolta.

- Na de ti meséljetek. - mondta és elkezdett nyámmogni egy falaton. Egymásra néztünk Jiminnel, de most valamiért nem ment a telepatikus kommunikáció, mint ahogy azt a pároknál szokás.

- Hát... anyám elvonóban.. ma hívom fel őket, mikor lehet menni látogatni. Apám közben megtalált, megvert és a rendőrségen kötöttünk ki..

- HOGY MI?! - akadt ki teljesen. Öntöttem neki egy pohárba vizet, mert pont akkor nyelt, mikor megszólalt így félre csúszott a falat és majdnem ott fulladt meg előttem.

- Nincs semmi bajon, csak be volt állva és jött a hülyeségeivel de.. Jimin megmentett, és most börtönben van. Remélem. Tae bólintott, majd rám nézett és hátra dőlt.

- Ti meg össze jöttetek.. egyéb?

- Hát igen és... - mind a ketten lefagytunk. Jimin kezéből még a villa is kiesett ami tompán koppant az asztalon mert nem túl magasról ejtette le.

- Honnan... - kérdeztem és rögtön elgondolkodtam, említettem e neki. De mivel Jimin is ugyan olyan arcot vágott leszűrtem, hogy ő se szólt neki.

- Látom rajtatok. Feszültebbek vagytok, percenként egymásra néztek, Lisa arca reggel óta piros. - Jimin még mindig nem kapott szikrát se csak ült ott mint egy zsák krumpli. Taehyung mindig is pszichológusokat megszégyenítő ítélőképességgel és felfogással rendelkezett, de ezzel felülmúlta a várakozásaimat. - De végül is én örülök neki. Nem azt mondom, hogy nem ez volt az elejétől fogva a célom de... - megfogtam egy kenyér darabot és hozzá vágtam, de nem tudtam megakadályozni a mosolyt kiülni az arcomra. Tényleg ő... a világon a legjobb barát. - Akkor, a szilveszter még áll? Most karácsonykor a nagymamáméknál leszek, de a 31.-e az szabad.

- Beszéljünk még róla. - javasolta Jimin aki szépen lassan megtalálta a világát. - Majd még eldöntjük hol legyen és mit csináljunk.

- Hogy-hogy mit? Hát iszunk! Nem azt mondom, hogy segg részegek leszünk de.. - szóval két ittas emberre vigyázhatok majd újévkor. Haláli jó bulinak hangzik.

Kaja után Tae elment, mert nagyon fáradt, és szeretne most már haza menni. Megcsináltam a kanapét, össze tűrtem az ágyneműt és felvittem Jimin szobájába. Ott leraktam az ágyra, mert nem tudtam hol tárolja, de gondoltam majd elrakja.

- Figyelj csak.. - kezdett bele. Megfordultam és csak annyit vettem észre, hogy becsukja az ajtót, és közeledik. Hátrálni kezdtem és riadtan néztem a háta mögé.

- Miért csuktad be?

- Hmm? Oh.. - nézett vissza majd sietősen kitárta ismét. - Bocs ez már nálam reflex. - miért jut minden eszembe? Ki fogom cserélni az emlékeimet ha minden egyes ilyen kis történés félelmet vált ki belőlem. A picsába is ő nem fog bántani akkor meg miért ijedek meg?! - Arra gondoltam, nálunk tölthetnéd a karácsonyt.

- Mi? Nálatok? Mármint a szüleidnél? - bólintott egyet. - De az.. mármint.. csak most jöttünk össze és máris be akarsz mutatni... ez..

- Én már találkoztam a tieddel. - a szívem össze szorult erre a mondatára. Nem éppen hétköznapi a családom erre nem is vagyok büszke, de nem tehetek mást ellene. Viszont találkozni Jimin szüleivel.. - Mi a baj? - jött közelebb. - Ha nem akarsz mond azt.

- Nem, nem az a baj csak.. nem tetszenék nekik.

- Mi az, hogy nem? - nevetett fel de én egyáltalán nem viccből szántam.

- Szerinted milyen fejet vágnak majd, mikor kiderül, hogy apám börtönben van, anyám pedig elvonóban? Valamint az is, hogy az egyik diákod vagyok?

- Lisa. Nincs ezzel semmi baj. Nem a múltad vagy a szüleid határoznak meg. Ráadásul nincs közöttünk akkora kor különbség nem baj, hogy a barátnőm és a diákom is vagy. - miközbe lelket öntött belém megfogta a kezemet és a homlokát az enyémnek döntötte. - Nem tudom, hogyan fogadnának, de nem is érdekel. Ha tetszel nekik ha nem, az enyém vagy, és én szeretlek.

- Hajj már... - sóhajtottam fel és elfordultam. Az arcom megint égett és elfogott az a kellemes szédülés, mint tegnap. Csak még jobban rátett egy lapáttal, mikor hátulról megölelt, és kezét össze kulcsolta előttem.

- Te is a család része vagy már. Majd megbékélnek ha nem úgy menne ahogy azt mi várjuk. Végtére is, apádnak se jöttem be.

- Bolond vagy. - mondtam már mosolyogva és megfogtam a kezét. Megfordultam és ugyan úgy, mint ahogy reggel Tae-t, úgy támadtam le őt is. Lábamat össze fontam a derekán és a nyakát pedig kezemmel fogtam közre. A hirtelen mozdulatomat nem tudta hova tenni, ezért csak fogott és pár pillanatig nem is szólalt meg. - Láttam, hogyan néztél reggel. - a szemébe néztem és széles mosolyra húztam a számat. - Nyugi, téged szeretlek, és nem Tae-t. - nem kellett magyarázkodnom, hogy őt csak barátilag. Jiminnek most pont erre volt szüksége, hiszen a mondatom után szemei újra ragyogni kezdtek mint mindig, arca pedig ellágyult.

------------------------------

A megbeszélt ünnep után már csak annyi volt a dolgom, hogy azt a pár napot túléljem a suliban. A matek dolgozatom, amit minden képpen szünet előtt kellett megírni a banya szerint szerencsére erős kettes lett, így egy ideig nem lesz gondom a félévi jegyemmel, egyelőre.

Jimin rávett, hogy menjek el vele a szüleihez, utána pedig vagy ünneplünk szilveszterkor, vagy gyászolunk, a szüleitől függ. Most per pillanat feszengve ülök mellette, ahogy a házához megyünk, hogy találkozzak a családjával. Mivel a szülei is csak most tudták meg, hogy megyek, vagyis remélem, hogy szólt nekik így nem vettem ajándékot, csak Jiminnek, de azt is mire rá találtam... egy bögrét vettem, amire az van írva, hogy legjobb pasi, bár kissé nyálasnak éreztem, de nem találtam jobbat.

Mikor leparkolt egy sárga ház mellett a pulzusom úgy szökött az egekbe mintha kivégzésre mennék. Egy öreg úr jött ki és támasztotta meg az ajtófélfát keresztbe font karokkal.

- Na? Kiszállunk?

- Inkább... menjünk még egy kört. - megnevette az esetlenségemet és kiszállt a kocsiból. Követtem, mielőtt eltűnne, így én is kiszálltam és mellé szegődtem, úgy sétáltunk a bejárat felé, ahol már az anyja is megjelent.

- Sziasztok. - köszönt a hölgy, majd megpuszilta fia arcát, ahogy az apja is.

- Anya, apa, ő itt Lisa. - lépett el a látószögből. Halkan bemutatkoztam és kezet fogtam mind a kettővel. Beintettek minket, ahol már megterített asztallal fogadtak. Leültünk majd merítetek maguknak ételt. Hála istennek Jimin szedett nekem. A kezem annyira remegett, hogy valószínűleg az összeset mellé öntöttem volna. Hihetetlen mennyire izgulok.

- Na és Lisa... mióta vagytok együtt?