XIX.Rész
(Név) szemszöge
Visszagondolva az elmúlt pár napra, egyszerűen mesés volt. Levivel kibékültem és elkezdtük komolyan megbeszélni, hogy mikor kéne elkezdeni a kiképzésem.
Egy Abraktrax nevű helyre fogunk menni, ahol egy Nicholas nevű démon fog a segítségemre lenni. Levi szerint durva egy ,,ember", de majd meglátjuk, hogy mennyire fog majd rajtam ki.
~2 héttel később~
Most indultunk el arra a bizonyos helyre. Levi valamilyen átjárót nyitott, amivel átmehettünk Abraktraxba.
Azt a p#$@a..... Egy hatalmas tér ami megszólalásig hasonlít a Colosseumra. Gyönyörű oszlopok, melyeket az ókori rómaiak készítettek....vagyis az eredetit. Ez csak egy másolat féle, ami megszólalásig hasonlít az eredetire. Itt fognak kiképezni?
Bámészkodásomból egy kentaur szakít félbe. Várj! Kentaur?!? Mi a fenét keres itt egy kentaur? Ő lenne Nicholas? Hova csöppentem én... Na mindegy.
Levi illemtudóan köszön neki, majd rám néz, mire én is hasonlóképp teszek.
Valahogy olyan érzésem van mintha jártam volna már itt.... Áhh, biztos, hogy nem, csak a megérzésem csal.
-Rendben, akkor ezt a kis valamit kéne kiképeznem?- szólal meg feltehetőlegesen Nicholas.
Na szép... Már most lenéz engem amikor még nem is ismer. Bár őszintén? Ha én is egy ilyen nagydarab kentaur lennék akkor biztos hogy én is lenéznék egy magamhoz hasonló kicsi lényt. Na de mindegy, inkább meg kéne próbálnom rá figyelni.
-Igen Nicholas, őt kéne kiképezni- mondja Levi
-Nem mellesleg nevem is van!- mondom -(név) vagyok
-HEEE, nekem te ne mondj semmit! Majd ha lesz benned annyi erő, hogy legyőzz, akkor megjegyzem a neved.
Na jóvan, én ezt nem fogom kibírni. Hogy lehet valaki ennyire bunkó? Az oké hogy nemvagyok valami erős, de azért ezt nem kellene ilyen nyíltan és gyűlölközve elmondani.
-Na akkor kezdjük is el a rituálét- csap egyből bele a közepébe Nicholas.
-Hogy mi? Ilyen hamar?- akad ki egy kicsit Levi.
-Nem te mondtad hogy félig angyal? Azok meg mindent kibírnak. Ha meghal akkor legalább megtudjuk hogy mennyire nem volt értelme időt pazarolni rá.
-Ő nem fog meghalni!- mondja már kicsit indulatosabban Levi.
Erre Nicholas csak legyintett egyett majd rám nézett és mondta, hogy kövesssem. Besétáltunk az aréna közepére. Volt ott egy kör amiben egy fura írás volt. Odaléptem Levihez és megkérdeztem, hogy mi van odaírva.
-Astra- feleli- emlékszel amikor mondtam, hogy ott kell leválasztani a lelkedből egy kis darabot a medálhoz?
-Igen...szóval akkor most láthatom azt a helyet ami igazából a hazám?
-Pontosan.
-Hey, Levi meg te kis fruska, gyertek már!- kiabál nekünk Nicholas.
Mi erre belépünk a körbe és ennek hatására fehér fény öleli körbe a testünket, mire én automatikusan megragadom Levi kezét. Pár másodperc múlva ott is vagyunk egy kihalt mezőn. A fű kiszáradt, a fák elkorhadtak, az ég szürke és eszméletlen büdös van. Ez lenne Astra? Nem hiszem el...
Rápillantok Levire, aki csak magabiztosan fogja a kezemet és elindulunk. Ahogy pár lépést teszünk, hirtelen mintha valami elkezdte volna csikizni a talpam. Lenéztem és amit láttam azt alig hittem el. A lában alatt konkrétan életre kelt a föld. A lépéseim nyomán újra zöldelt a fű és friss virágok nyíltak. Erre csak mosolyogva ránéztem Levire és magam után rángatva elkezdtem futni. Folyamatosan lefelé néztem és csak bámultam a szép zöld füvet. Ugrottam egyet és erre az egész rét visszanyerte a régi szépségét. Nem is tudtam, hogy erre is képes vagyok.
Felocsúdva a vidámságból, ránéztem Nicholasra és már tudtam. Én ma nagy fájdalmakat fogok átélni szóval ne játszadozzak.
-------------------------------------------------------------
Sziasztok!❤❤❤
Na meg is van az új rész. Csodaaaa... Na de nyugodtan meg lehet engem gyilkolászni ha akartok😂😊. Most amúgy nem tudok semmi újdonságot mondani. Várjatok! Megkérdezem! Valaki jön a tavaszi Mondoconra? Mert én megyek vasárnap😊. Nade akkor jöjjön a szokásos duma. Véleményeket/kritikákat nyugodtan írjatok. Ha esetleg tetszett akkor nyomj rá arra az iciri piciri csillagocskára. Szerintem itt abba is hagyom a pofázást.
Bye-Bye❤🐼❤🐼❤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top