Futok, de mi elő?
Sötét van, nem látok!
Ömlik a vér a vállamból!
Kezdek félni!

Kinyitottam a szemem. Patakokban folyik az izzatságom. De mitől? Valamit álmodtam, de nem tudom hogy mit. Egy valami biztos. Az, hogy nem volt a legjobb álom. Na mindegy. Inkább rendbe szedem magam. Elcsoszogok a fürdöig. Lezuhanyozok. Utána elvégzem a szokásos rutinom.

Kilépek a bejárati ajtón. Megpillantom a ház előtt Hanjit. Amikor ő is észrevesz egyből a nyakamba ugrik.

-(név)-chan!!!- öleleget Hanji
-Hanji, megfulladok- nevetek, mire ő is elkezd nevetni
-Rendben- mondja majd elenged
-Amúgy szerintem ezt minden reggel eljátszuk- mondom még mindig nevetve
-És még jó sokszor elfogjuk játszani- mondja, majd elkezd mégjobban nevetni
-Igaz- helyeselek

Elkezdtünk a suli felé ballagni. Út közben mint mindig hülyeségekről beszéltünk. Szerintem ha valaki meghallaná az egyik ilyen ,,értelmes" beszélgetésünket akkor az szétröhögné az agyát. Na mindegy.

Amikor beértünk a suliba egyből az öltöző felé vettük az irányt. Ugyanis mint azt tudni kell az első óránk tesi volt. Szóval mint mondtam, elindultunk az öltöző felé. Miközben sétáltunk észre vettem hogy Levi pont most lépett ki az öltözőből. Amikor ő is észre vett egy pillanatra találkozott a tekintetünk. De amilyen gyorsan néztünk egymásra, ugyan olyan gyorsan néztünk félre. Én fülig pirulva, ő meg a szokásos semmit mondó tekintetével nézte a padlót mint ha az olyan érdekes lenne. De ha jobban megnézed akkor fel lehetett fedezni az arcán egy kis pírt. Amikor elhaladtunk előtte lopva rápillantottam. Még a tesi ruha is nagyon jól állt neki. Várj! Már megint min gondolkodom? Én NEM lehetek szerelmes Levibe. Az igaz hogy nagyon jól néz ki de ő biztos hogy nem érez semmit irántam

Levi szemszöge

Amikor megláttam (név)-et egyből éreztem hogy forrósodik az arcom. Még szerence hogy gyorsan elkaptam róla a tekintetem mert ha tovább néztem volna akkor biztos hogy még a paradicsomnál is vörösebb lettem volna. Ha tudná hogy már milyen régóta ismerem és szeretem őt. De mivel elvették az emlékeit. Igen valójában ő nem egy átlagos lány. Ahogy én sem vagyok valami normális, mivel a világ nem is olyan átlagos mint azt gondolná az ember. Egyáltalán ha ember vagy. Én se vagyok teljesen ember. Csak az anyám volt ember. Az apám viszont démon volt. És ez meg is látszott a viselkedésén. Szerence hogy már meghalt. Pontosabban megöltem. Na mindegy térjünk vissza (név)-re. Ő is csak félig ember. De valami külömbözik bennünk. Ő nem démon, vagy valami más természetfeletti lény. Ő félig egy angyal. Mint azt tudni illik az angyalok nagyon ritkák és egyben nagyon értékesek is. Ezért kell vigyáznom (név)-re. Még az életemet is feláldoznám érte. Bárcsak emlékezne rám. De nem akarom vissza adni neki az emlékeit. Jobb neki ha nem tudja hogy mi történt vele. De mivel nem emlékszik semmire ezért rám se emlékszik. Ez az egyetlen dolog ami nagyon zavar. Ha tudná hogy ki vagyok. De ez ellen nem és nem is akarok semmit se tenni.

Gondolat menetemet a csengő zavarta meg. De nem zavar mert lagalább láthatom (név)-et. Na mindegy. Inkább megyek órára mert nem akarok elkésni.

-----------------------------------------------------------

Sziasztok!

Itt is van az új rész. Remélem tetszik. Véleményeket/kritikákat nyugodtan mondjátok el. Ha tetszett akkor nyom rá arra a ici pici csillagocskára. Van két könyv amit nagyon ajánlok. Az írója klau_powa. A könyvek címe pedig Benedek Nagy ff és Szerethetem Vagy Nem?. Olvassátok el, nem fogjátok magbánni. Na mind2, nem rabolom továbba az értékes időtöket.

Bye-Bye❤❤❤