▪■6. rész■▪
Egy ágyban ébredtem fel. Ahogy kinyitottam a szemeim, egy barna hajú fiúval találtam szembe magam. Gyönyörű kék szemei voltak... mint a tenger.
-Felébredtél? - dobott egy műmosolyt nekem. Én picit furcsán, néztem rá, mire ő semmitmondóan hozzátette - Tim vagyok.
En is erőltettem valami mosoly féleséget magamra, aztán pedig válaszoltam.
-Igen.. azt hiszem... hol van anyám? - kérdeztem tőle, mire az említett személy fénysebességgel hatolt át az ajtón.
-Én akkor most magatokra hagylak titeket... majd még találkozunk - kcsintott rám Tim, majd kiment a szobámból.
-Lily! Minden rendben? - ölelt át édesanyám. Hirtelen el is felejtettem mindent, de nem kellett sok, és beugrott minden. A fura fények, a fájdalom... és Éjfél! Egyből felkaptam a fejem.
-Én igen, de... Éjfél hol van? - anyukám csak kimutatott az ablakon, ahol a legelő lovat láttam meg. Egyből kiugrottam az ágyból.
-Lily! Vá.. - próbáld visszafogni anyukám sikertelenül. Valahogy kitaláltam a házból, és a ló nyakába ugrottam. Nem. Az én lovam nyakába ugrottam.
Éjfél fejével magához nyomott. Így öleltem jópár percig, míg levegő hiányában elváltam tőle. Ő rám nézett, majd hátrált egy lépést.
-Mi történt veled? - nézett rám, mire anyukám lihegését hallottam.
-Ezt... akartam... mondani... - próbált szóhoz jutni - a szemed.. az egyik szemed rózsaszín lett.. - mutatott nekem egy tükröt. És valóban. Az egyik szemem szürke, a másik meg rózsaszín. Mégtöbbet néztem magam a tükörben, és egyszer csak egy rózsaszín csík jelent meg a vörös hajamban.
-Ez meg mi? - ugrottam hátra ijedtemben. Végigsimítottam a hajamon. Ebben a pillanatban valami nagyon furcsa érzés fogott el. Hirtelen egy nevetést hallottam magam mögül. Gyorsan hátrafordultam, de nem volt ott senki.
-Mi az, Lily? - kérdezte anyukám. Én továbbra is kerestem a hang forrását.
-Kapj el ha tudsz. Hihihih - hallottam megint a visszhangozva a hangot. Felpillantottam a házra. Egy rám hasonlító kék hajú lány állt ott.
-Ki vagy te? - néztem rá semmit nem értő szemekkel.
-Hát a testvéred, hihihi! Már nem is emlékszel rám? Hihihi! Kapj el! Hihi! - mondta, majd elsuhant - a Dark Core már vár rád! Várunk már rád! Hihi! - hangoztatta, majd egy furcsa susogást véltem felfedezni. Ez abbamaradt, majd Elizabeth anyukám felé fordultam.
-Ez meg ki volt? - kérdeztem, mire ő kissé könnyes szemmel válaszolt.
-Nem volt itt senki...
-De! Azt mondta, hogy ő a testvérem... fura kék haja volt.. - elevenítettem fel azt, amit megjegyeztem. Anyám furcsa tekintettel nézett rám.
-Éjfélt vidd be a 3-mas boxba az istállóba. Nekem meg kell néznem valamit - mondta, majd elfutott. Így hát lovammal elindultunk az istállóba. Amikor megérkeztünk, azon agyaltam, hogy melyik a 3-as számú box. Meg persze azon, hogy mi történt az előbb. Éppen erre sétált egy nagyjából velem egykorú fiúcska, így tőle kértem segítséget.
-Elnézést.. nem tudod, melyik az ötös számú box? - kérdeztem, mire ő cigivel a kezében alaposan végigmért.
-Még sose láttalak erre - gondolkozott el.
-Igen, ha láttál volna, és itt élnék, valószínűleg tudnám, melyik a 3-mas box - válaszoltam vissza türelmetlenül. Ő csak mosolygott erre.
-Makacs.. ez aranyos. - fogta meg a két vállam, és sarkon fordított, majd az egyik box felé biccentett - Az a 3-mas - mondta, mire én megköszöntem a segítséget, es indultam volna, de utánamszólt. - Várj! Megyek, hátha kell segítség - ért mellém, mire végre rendesen meg tudtam szemlélni. Barna haj, nálam nagyon kicsivel magasabb. Kék farmert és piros-fekete kockás inget viselt. De kiemelkedett a kéken villogó gyönyörű szempára. Meg kell hagyni, szép fiúcska volt.
Lassan beértünk a boxhoz.
-Ha már itt tartunk, hogy hívnak? - néztem gyönyörű szemeibe.
-Tim. Tim Wright - nyújtott kezet - és őfelségének? - kacsintott rám.
-Lily DarkOver - ráztam kezet vele. Már az érintésébe is beleremegtem. Hirtelen eszembejutott a jelenlegi kinézetem.
-Nem lepődtél meg a kinézetemen? - kérdeztem tőle. Ha belegondolunk, még csak nem is nézett annyira meg.
-A szemedre gondolsz? Nem. Én is jóban vagyok Elizabeth-el, és be vagyok avatva az ilyen-olyan titkokba. Csak azon lepődtem meg, hogy nem láttalak, és ahhoz képest nézel ki így. De ha jól gondolom, te Elizabeth lánya vagy - logikázott ki mindent pár másodperc alatt.
-Nem semmi - gondolkoztam el - értem már, anyám miéet kedvel.
-Szóval eltaláltam! - mosolygott rám.
-El.. - pirultam el. Hogy ne leplezzem le magam, elhajtottam a fejem, de a következő pillanatban anyukám hangját hallottam meg.
-Lily! Megvan! Tudom már, mi történt! - jött felém, mire Timmel odakaptuk a fejünket - ohh.. szia Tim, rád nem számítottam - mosolygott anyukám.
-Hello Elizabeth.. nem akartam zavarni, szóval megyek is - indult el, de elhagyott egy papír fecni, amit én felkaptam, és utánnaszóltam.
-Ezt elhagytad! - szóltam neki, mire ő hárafordult, és leintett. Gyorsan rápillantottam a cetlire. "Írj rám!;)". E kis szöveg után egy telefonszám. Gyorsan zsebrevágtam a papírdarabot. Erre ráérek később is törődni. Anyukám felé fordultam, és eltereltem a témát.
-Mire jöttél rá? - kérdeztem tőle, mire ő gyorsan válaszolt.
-Emlékszel a legendára, amit meséltem neked mindig? - kérdezte, mire én bólintottam - abban volt egy rész. A legenda szerint a kétségbeesés és sötétség idején a lány újra megjelenik lóháton, hogy fényt és remény biztosítson az elveszetteknek. Szóval... üdvözöllek a kétségbeesés és sötétség idejében...
És üdvözlök mindenkit! Ez most kivételesen hosszú fejezet lett. (802 szó lol) Szóval, hogy tisztázzuk: Tim is úgy ahogy saját karakter, igazából egy fandomból vettem és alakítottam át. Timmel pedig még lesz szerencsénk találkozni, sőt, kifejezetten nagy szerepe lesz a sztoriban. Random megjegyzés: Amikor Elzabeth meglérdezte Lilytől, h emlékszik-e a legendára, bekönnyeztem idk miért lol. Btw kidolgoztam a részleteket, már csak néhány apró simítás kell bele. Egyébként kb. 32 részből fog állni. Nekem eléggé tetszetős utolsó részt találtam ki, bár ez a vélemény eléggé megoszló lesz valószínűleg. Csak kis érdekességként itthagyom ezt:
Így leírtam minden egyes fejezetet... nagy részt olyan hosszú a leírásuk, mind a 6. Fejezeté, tehát a mostanié. Ó, és még valami: Meglett a könyvemre a 100 megtekintés, amit köszönök szépen!^^🖤
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top