-Tehát. A terv a következő: Alex,Lily egy csapat, Linda Lisa egy csapat. Aley és Lily jobbról, Linda és Lisa balról fog bemenni. Mivel az egész fúrótoronyot őrök védik, vigyázzatok, mert ha elkapnak, nekünk annyi. Ahol valószínűleg Éjfél tartják, az ez a terem, itt, a két út találkozásánál lévő tömlöc szerűség. Ha mégsem itt lenne, akkor együtt, négyen indultok el megekeresni. Ha megvan, akkor most együtt mentek, és ahonnan indultatok, oda kell érnetek. Elizabeth, Avalon, Tim és Mesterkém ott lesznek nem messze, ha bármi történik, akkor megyünk segíteni. Érthető? - magyarázta Fripp a tervet, miközben a legközelebbi állomásunk térképén illusztrált mindent. Az egész csapat elmegy a Dark Cire fúrótoronyhoz, es együtt kiszabadítjuk Éjfélt.
-És ha valami balul sül el? - gondolkozott el hangosan Lisa.
-Mi sülhetne el balul? - kérdeztem tőle, mire mindenki rám emelte csodálkozó tekintetét.
-Mondjuk a terv? - válszolt egy kérdéssel Linda. Én azt se tudtam, miről van szó.
-Megint elfelejtett valamit... már másodjára.. - gondolkozott Avalon.
-Nem. Harmadjára. Amikor másodszor találkoztam vele az istállóknál, megkérdezte a nevem, és semmi jele nem volt annak, hogy látott volna valaha - javította ki Tim avalont - ez valószínűleg Éjfél hiánya, és a bilincs hatása.
-Hogy micsoda? - nézett mindenki egyszerre rá a fiúra, kivéve Elizabeth - a bilincs Lily tulajdonában van? - szegeződtek most anyámra tekintetek.
-Az övé. De.. ez most más téma.. Lily, gondolkozz. Mi az, aki most hiányzik? - próbált emlékeztetni anyukám.
-Éjfél.. - nyögtem ki nagy nehezen.
-Pontosan. Most kit megyünk visszaszerezni, és hova? - peóbálta Elizsbeth felszabadítani az emlékeimet sikerrel.
-A.. a DarkCore fúrótoronyba, Éjfél ért... - jutott eszembe. Anyukám csak bólogatott, majd felsóhajtott.
-Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan ki fog esni neki minden. Lehet, hogy véglegesen - mindenki csendben figyelte, ahogy anyukám gondokodik. Félt. Rettenetesen.
Jó pár percig csak nézte a térképét némán. Még csak levegőt is alig mertünk venni a némaságban.
-Valaki szeretne valamit? - emelte fel a fejét, mire mindenki a másikat nézte, de maga nem akart semmit - akkor a gyűlést szerintem lezárhatjuk - mondta Elizabeth. Hirtelen csak mi, a négy léleklovas és Tim maradtunk.
-Akkor már én is lépek... holnap találkozunk - intett nekünk, lányoknak, majd elindult a kőkörből való kivezető kapuhoz. Eszembejutott, hogy alig ismerek valakit.. talán ezen változtatni kéne.
-Várj! Arra gondoltam, hogy elmehetnénk valahova ma este így öten.. például ahogy láttam, vannak elég jó tűzrakó helyek.. - mondtam, mire mindenki arca mosolyra kelt.
-Jó ötlet! Akár süthetnénk pillecukrot! Olyan régen kempingeztem... - vigyorgott Alex.
-Én viszem a sátrakat, még mindig megvan néhány... hozok valamit a lovaknak is. Lisa, te hozhatnád a gitárod! - ujjingott Linda, mire én felkaptam a fejem, és Lisara néztem.
-Te gitározol? - kérdeztem, mire ő mosolyogva bólogatott - én is!
-Akkor hozd te is a gitárod! Óriási lesz! - mondta Tim.
-Másfél óra múlva mindenki legyen a házunk előtt, ott indulunk! - köszöntem el mindenkitől, majd a kifelé vezető kapu fele vettem az iranyt, és rohantam a házunkhoz. Anyukám éppen főzött valamit szokásosan.
-Hova ilyen sietősen? - kérdezte - hova készülsz? - kulcsolta össze karjait, mire én felkaptam a gitárom az egyik sarokból.
-Kimegyünk a lányokkal kempingezni éjjelre.. - pakoltam egy táskába néhány almát.
-Hát jó.. csak vigyázzatok. Nehogy elfelejts valamit elvinni - mosolygott rám, amikor én éppen találtam 2 csomag pillecukrot. Vittem pár üvegnyi vizet, a gitáromat, pillecukrot,  néhány almát és répát. Amint kész lettem, már nem volt túl sok időm, úgyhogy kiszaladtam a házból. Holdfény az ajtó mellett legelészett. Felpattantam rá hátamon a táskámmal.
-Hoztál almát? - szagolt a levegő Holdfény.
-Bingó - mosolyogtam rá.
Nehány másodperc múlva lódobogást hallottam meg, majd egy előttem lefékező alakot. Tim volt az egy fekete-fehér tarka lovon. Még sose láttam lovagolni... de biztos, hogy jól csinálja.
-Szép volt, Amethyst! Hát a többiek? Azt hittem, el fogok késni.. - kérdezett meg engem.
-Ott jönnek.. - mutattam jobbra, ahol valóban a 3 lány közeledett.
-Bocsesz, hogy megvárattunk titeket.. Minden megvan? - kérdezte Alex, mire mindenki bólintott.
-Erre kell menni... elég messze van, ahova megyünk, de megéri - mondta Lisa. Tényleg messze volt, legalább másfél óráig mentünk, ha jól emlékszem, Eponába. Az ég mar vöröses búrát öltött magára, mi pedig sürgölődtünk a tábortűz körül. Még a világosban felállítottuk a sátrat, és töltöttünk a lovaknak vizet. Mire mindennel végeztünk, besötédett, és tüzet gyújtottunk.
-Kéne valami új dal.. nem? - vette elő Lisa a gitárját, miközben én az enyémen pötyögtem, és dúdolgattam.
-Van egy ötletem - hívtam magamra a figyelmet - elkezdek egy sort, és ti folytatjátok úgy, hogy rímeljen. Lisa, mi pedig soronként próbálunk kitalálni egy dallamot. Rendben? - kérdeztem, mire mindenki hevesen bólogatott, majd megpengettem a gitáromat, és belekezdtem.
(Megjegyzés:Nem szoktam ilyet csinálni, de most le fogom írni, hogy ki melyik sort mondja, mert így szerintem jobban el lehet képzelni, es megmarad a hangulat)
-We are here..   .Lily.
-In your mind..  .Lisa.
-With our heart.. .Alex.
-For our time.. .Tim.
-With our spikes.. .Linda.
-For your life.. .Lily.
-For the fire.. .Lisa.
-That burns within us.. .Alex.
-This is taking care of us.. .Tim.
-Thats what we find.. .Linda.
-Thats what we want.. .Lily.
-Dont taunt.. .Lisa.
-We know... .Alex.
-What is the good.. .Tim.
-Don't throw away what we give you.. .Linda.
-We will try to help again.. .Lily.
-We know its very hard.. .Lisa.
-All we have to do is try.. .Alex.
-And if it doesn't go, we'll help again
.. .Tim.
-'cause we are here... .Linda.
-'cause we are one, 'cause we fight for one, 'cause we are for the other, 'cause we have the same soul, 'cause we have the same heart, 'cause we are one..
-Cause we are one.. .Együtt.

(Fordítás: Itt vagyunk,
Az elmédben
A szívünkkel,
Az időnknek,
A tüskéinkkel,
Az életednek,
A tűzért,ami bennünk lángol,
Ami vigyáz ránk,
Ez az, amit keresünk,
Ez az, amit akarunk,
Ne gúnyolódj,
Hisz mi tudjuk, mi a jó,
Ne dobd el, mit mi adunk,
Megpróbálunk újra segítséget nyújtani,
Tudjuk, hogy nagyon nehéz,
Csak azt szeretnénk, próbáld meg,
S ha nem megy, újra segítünk neked,
Mert itt vagyunk..
Merr egyek vagyunk,
Mert egy ért harcolunk,
Mert a másik ért vagyunk,
Mert egy a lelkünk,
Mert egy a szívünk,
Mert egyek vagyunk...

Mert egyek vagyunk..)

Vége volt. Nem folytattuk tovább. Boldog voltam, de valami hiányzott. Felnéztem az égre.
-Az egyetlen dolog, ami életben tart az az, hogy tudom, hogy élsz... tarts ki.
-Lily! Elénekeljük mégegyszer! Gyerünk! - intett Alex. A nyakamba kaptam a gitárom, majd újra énekeltünk.
-We are here...

És üdvözletem, itt is lennék, az új részben! Ha hiszitek, könnyes szemmel írtam meg ezt a dalt... bár eléggé rövid, majd egyszer talán írok egy hosszabb változatot, de így is egy órámba telt, mire kitaláltam. Csináltam külön fordítást, aki nem értené az angolt ^^ Viszont én sem vagyok profi angolos, szóval ha észrevesztek egy hibát, nyugodtan jelezzétek!^^
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, szerintem ez a vége nagyon hangulatosra sikerült ^^
Remélem elnyerte a tetszéseteket ez a rész, hamarosan találkozunk!^^