Tizennyolcadik
⚜Sonja⚜
____________________
Könnyes szemmel pillantottam a telefonom képernyőjére. Damien három napja nem jelentkezett. Ez kifejezetten bántott és rosszul esett. Mindennap hívtam őt, de telefonja hangpostára volt kapcsolva. A fejemet ráztam és a konyhában készítettem magamnak egy gyors reggelit. Kikészített, hogy semmit nem tudok Damienről. Talán... talán... megcsal engem? A kapcsolatunk tökéletesen indult, viszont most úgy érzem, hogy egyre távolabb kerül tőlem. Feltettem a tojást főzni, közben tanácstalanul pillantottam az ajtó felé. Imádkoztam, hogy lépjen be az ajtón. Te jó ég! Mintha Isten meghallotta volna gondolataimat, váratlanul nyílt az ajtó és Damien lépett be rajta. Az ajtót becsukta maga után, és sóhajtva biccentette oldalra a fejét. Az ajkamat lebiggyesztve néztem végig rajta, és sétáltam közelebb hozzá. Tartottam a tisztes távolságot. Úgy gondoltam, hogy majd ő megmagyarázza, hogy miért nem tudtam elérni őt három napig. Damien a dohányzóasztalra egy vörös dobozkát helyezett le. Mellé a telefonját csúsztatta, majd a bőrdzsekijét a kanapéra tette. Megigazította fekete pólóját, ami feszült a testén, és lassan végig nézett rajtam. Én is így tettem. Egy rövid szatén rövidnadrágban és hozzáillő spagettispántos trikóban voltam. Zavartan fontam magam előtt össze a mellem, hogy ne lássa. Felsóhajtottam mert nem bírtam tovább a szótlanságot. – Nos – köszörültem a torkom. – Nem fogom megkérdezni, hogy hol voltál három napon keresztül...
- Miért nem? – suttogta és lassan közelebb sétált hozzám. – A pasid vagyok! Jogod van megkérdezni – ekkor állt meg előttem. Két kezét a csípőm mellett a konyhapult szélére helyezte. Mellkasa közel férkőzött hozzám. Tekintetemmel a puha nyakát néztem. Az ádámcsutkája vonzón kiemelkedett. Éreztem az illatát. Megbabonázott minden mozdulatával. A haját tökéletesen belőtte. Minden tökéletes volt rajta. Gyönyörű volt. Ekkor lassan megfogta a kezem, és lassú puszit nyomott a kézfejemre. A szemembe nézett, a hüvelykujjával megsimította az ajkamat.
- Hol voltál? – suttogtam az ajkaihoz közel. Damien csábított engem. Amikor közelebb hajolt hozzám, lassú szenvedélyes csókot nyomott a számra. Közben nyelvével megérintette az alsó ajkamat. – Talán megcsalsz? – suttogtam és fogadtam a csókjait. – A mobilod ki volt kapcsolva – ujjaimmal mélyen a hajába túrtam, közben megemelt és a konyhapultra ültetett. Kezével végig simította a combomat és csípője mellé helyezte. – Nem válaszoltál a kérdésemre – tarkójánál fogva közelebb húztam magamhoz, ő váratlanul megmarkolta az egyik mellemet. Óvatosan és szenvedélyesen. A simogatása közben államat a fejére támasztottam, kezemmel feltűrtem a pólóját a hasán. – Azt hiszed, hogy megbocsájtok neked? – suttogtam.
- Kérlek maradj csendben, mert nagyot szeretnék szeretkezni veled – elzárta a tojásokat, kezével lassan letolta a pántot a vállamról. Minden érintésére reagált a testem. A trikómat feltűrte és ledobta rólam. Kezével beborította a hátam, és közelebb húzott magához.
- Azt hiszed, hogy akarom? – csókoltam végig a halántékát. Tudtam, hogy minden gondolatom elterelés. Ettől vált a pillanat szenvedélyessé. – Bár utána is megbeszélhetjük – ledobtam a pólóját, kikapcsoltam az övét, lehúztam a sliccét, és a szemébe nézve az alsónadrágjába nyúltam. Az érintésemre mély morgás hagyta el az ajkát. A szemébe néztem, majd a nadrágot letoltam a fenekén. Az lecsúszott, és az izmos fenekébe markoltam.
- Ne itt – fújta ki magát. A csípője köré fontam a lábam, ő megemelt és a kanapé felé cipelt. Ahogy lefektetett engem, egyik térdével a lábam közé térdelt, a kezét pedig a bugyimba vezette és bátran fedezte fel a terepet. A válla felett a plafont néztem és hangos sóhaj hagyta el az ajkamat. Isteni volt. A keze a bugyimban... az ajka a nyakamon... a meztelen combja a lábam mellett.... mind igazi és gyönyörű volt.
- Szerelmes vagyok beléd – suttogtam, miközben lehúzta rólam a bugyimat. A mozdulat közben megállt a térdemnél, és mosolyogva a szemembe nézett.
- Olyan vagy mint egy angyal – helyezte a kezemre a kezét. Beharaptam az ajkamat és megráztam a fejem.
- Édesanyán kiskoromban mindig angyalkámnak hívott – simítottam végig a lapockáját. Damien nem válaszolt, csak levette a bugyimat, és oldalra nyúlva, kivett a nadrágja zsebéből egy óvszert. – Szóval te azt már induláskor eldöntötted? – helyeztem úgy a lábam, hogy elférjen. Damien magára húzta az óvszert, majd puszit nyomott a hasamra, mellemre és nyakamra. Vártam, hogy belém hatoljon. Azt akartam, hogy a szerelmünk beteljesedjen. Damien elidőzött a nyakamnál. Ujjával megsimította z ütőeremet. A plafont nézve éreztem, hogy lassan megnyalja a bőrömet. – Ez jó érzés.
- Vigyázni fogok rád.
Mintha valami kizökkentette volna. Mintha valami elvarázsolta volna. Ott feküdtem alatta meztelen és kipirult arccal, de ő még mindig a nyakamat simogatta. Éreztem, hogy tenyerével a nyakamtól végig simította a testem a combomig. Ahogy az ujjai vándoroltak a bőrömön, ahogy a lábam közt kényeztetett, a lábujjamat a kanapéba nyomtam, a karomat a fejem mellett a kanapéra helyeztem. – Fel sem fogod, hogy mennyire gyönyörű vagy – ekkor a mellemhez hajolt és lassú puszit nyomott a mellbimbómra.
- Damien... megbocsájtok – vigyorogtam, miközben lejjebb hajolt. Nyelve csókott nyomott a medencecsontomra, a combomra, és a kezével oldalra döntötte a lábam, hogy a fejével elférjen a lábam közt. – Úristen... - sóhajtottam – Isteni vagy – markoltam a hajába suttogva. Attól tartottam, hogy a szomszéd hallotta a nyögésem, ezért az ajkamra tapasztottam a kezem. Amikor Damien legközelebb hozzám mászott, már készen álltam rá. Ő is tudta. Ezért nyomott egy puszit a homlokomra, ezért illesztette magát hozzám, és ezért hatolt belém. Az első mozdulata kellemetlen volt, de utána élveztem. Kezemet a hátára tettem, lábamat a lába mellé csúsztattam.
- Gyönyörű vagy – lihegte a fülembe. Kezével a kezemet fogta, ajkával a nyakamat csókolta. Ás miközben lassan és mélyen mozgott bennem, egymás fülébe suttogtuk a gondolatainkat.
Szeretkezés után a kanapén feküdtünk. Én kívül, Damien pedig belűl. A meztelen teste pajzsként védett hátulról. Meztelen férfiassága a fenekemhez nyomódott, közben a vállamat puszilgatta. Halkan felkuncogtam, és a hasam mellett összekulcsolt kezünkre pillantottam.
- Kondiban vagy - suttogtam hallkan. Ekkor Damien megszólalt.
- Nekem ez volt az első – suttogta.
Ekkor hozzá fordultam és az izmos mellkasára tettem a kezem. – Kamuzol. Az nem lehet! Ez... ez tökéletes volt – fürkésztem a száját. A hajamat simogatta és a fejét rázta.
- Pedig ez az igazság. Nem éreztem még ilyet. Illetve nem gondoltam volna, hogy én tudok ilyet érezni...
- Ez furcsán hangzott – fordultam vissza, majd a dohányzóasztalon található vörös dobozka felé nyúltam. – Hát ez?
- Ajándék neked – nyomott egy puszit az arcomra. Amikor kinyitottam a dobozt egy karperec nézett vissza rám. A karperecen vörös színű gömb alakú kövek voltak. – Nagyon régi. Családi ereklyének mondhatnám – ekkor elvette a karperecet és a fülembe suttogott. – Azért adom mert szeretlek – amikor a karperecet a csuklómra csúsztatta, a vörös színű kövek hírtelen világítani kezdtek. Damien teste megfeszült és pislogás nélkül nézte az arcomat.
- Ez gyönyörű! Elem van benne? – a karkötő úgy világított a csuklómon mintha elemmel működne.
- Tehát igaz... - sóhajtotta Damien.
- Tessék? – fordultam felé.
- Ki kell mennem a mosdóba – pillantott hátra. Magamra szorítottam a pólóját és a karperecet fürkészve elengedtem őt. Mosolyogva végig néztem a meztelen testén, miközben a karperecet csodáltam. A nappaliban csend volt. Nem hallottam mást, csak az óra járását. Már besötétedett, de én még mindig a karkötőt figyeltem. Egyszerűen csak nem tudtam levenni róla a szemem. Nem történt velem még ilyen. Azt mondanám, hogy ez nem a valóság. De megesküszöm, hogy amikor megérintettem a karperecet egy belső hang a fejemben megszólalt. Mintha ezren lettek volna. Mintha egy isteni, gyönyörű hang megszólalt volna a fejemben. Nők voltak. És férfiak. Amikor elengedtem a karperecet a hang elcsendesedett. Amikor ismételten megérintettem a hang, csak jobban erősödött.
- Mégis mi ez? – suttogtam. – Mi ez a hang?! – nem tudtam már figyelni, mert hirtelen kivágódott a fürdőszoba ajtaja és egy nagy, hófehér farkas ugrott ki onnan. Annyira megijedtem, hogy a ruháimat a testemhez szorítva hátra lépkedtem. A hófehér farkas csak vicsorítva sétált felém. Tappancsa óriási volt, bundája vastag és puha. A szemembe nézett. És is néztem a sárga szemébe. Ekkor már patakokban folytak a könnyeim. MI TÖRTÉNIK VELEM?! A kezem a karperecre tettem. A hangokat hallgattam, ami egy nevet suttogott.
- Damien...? – suttogtam a nevet, amit a fejemben hallottam. A farkas váratlanul oldalra biccentette a fejét, a puha fülét hegyezte, majd fogta magát és a seggére ült. – Édes istenem... - engedtem el a karperecet, majd a padlón található ruhakupac felé pillantottam. A farkas a fürdőszobából sétált ki. Damien oda ment be... - Megfogok őrülni – sírtam még mindig. A farkas nyüszített egyet, és közelebb sétált hozzám. – Ül! Ne... ne... - másztam fel a konyhapultra. – Jó... figyelj... ez csak egy álom.... – suttogtam halkan. – Igaz? – biccentettem oldalra a fejem tanácstalanul. – EZ NEM A VALÓSÁG...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top