Másnap délután 3 órakor elindultak együtt a hegyekbe. Természetesen most nem hagyták ott Joy-t. Most minden rendben volt az utazással kapcsolatban. Na jó, egy dolog nem: nem tudták, hogy hová menjenek, mert egy olyan helyet sem ismertek, ahol vannak hegyek.  Ez elég nagy gond volt. A barátnők egyik fele azt mondta, hogy majd az úton biztos találnak egy hegyes helyet, a másik fele pedig úgy, hogy sokkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, hogyha megnéznek egy internetes térképet telefonon, és ott kiválasztják azt a helyet, ahol vannak hegyek. Sajnos Mina vezetett, és nem az volt a gond, hogy nem tudott vezetni, sőt, még egész jól vezetett, de sajnos a vita lekötötte a figyelmét, így nem az útra figyelt. Egyszer csak a semmiből felkiáltott Jeongyeon:

- Mina, vigyázz! Mindjárt neki ütközünk a hegyeknek, nem figyeltél az út...

- Várjunk csak! - kapott észbe Chaeyoung - Azt mondtad, hegyek? - kérdezte.

- igen, miért? - várta a választ Jeongyeon. 

Mindenki rászegeződött. Csak Jeongyeon-nak nem esett le, mi történik.

- Hegyekhez jöttünk, te kis észlény! - viccelődött Sana.

- Ja, tényleg! Most már értem! - jutott eszébe Jeongyeon-nak.

- Nézzétek! - mutatott Yeri az egyik hegyre, a tetején egy cuki, rózsaszín és sárga faházzal - Ott lehetne a szállásunk. Jobbat úgy sem találunk!

Yeri-nek igaza volt. Ha körül nézel, nem látsz mást, csak hegyeket egy fél körben, az egyik hegyen a házat, amit Yeri mondott, és őket. A levegő friss volt, ők pedig lassan megindultak a faház felé. Seulgi kopogtatott.

- Igen? - kérdezte odabentről egy barátságos, kedves, boldog, de meglepődött hang.

- Elnézést - kezdte meg mondatát Seulgi - hétvégére eljöttünk a hegyekbe nyaralni, és azt szeretnénk kérni, hogy szállásoljanak el minket 2 napra, ha nembaj. De csak ma és holnap, semmi több.

- Sziasztok! Az én nevem Naomi. A férjem Alex, de ő most dolgozik a munkahelyén. Van két lányunk, velük aztán nem lehet unatkozni, de ha netán mégis, akkor nyugodtan segíthettek nekem a házimunkában. De mindenek előtt megmutatom nektek a szobátokat, van egy szabad szoba, ott nyugodtan kipakolhattok, és azt csináltok, amit akartok. Segítsek a pakolásban? - fogadta őket kedvesen.

- Igen, az jó lenne! - kiáltották.

- Egyébként ti kik is vagytok? - kérdezte Naomi.

- A Red velvet, és a Twice lány csapat, de ő itt Wendy, ő Irene... - mutatott be sorra mindenkit Sana.

Ezt már a két kisleány is meghallotta. Elő ugrottak, és a kisebbik, pontosabban 8 éves kislány ezt kérdezte tőlük:

- Sziasztok, az én nevem Lili, 8 éves kislány  vagyok, és nagy rajongótok! A Red velvet-ből Yeri, a Twice -ból pedig Mina a kedvencem, de mindenkit nagyon szeretek!

A nagyobbik, pontosabban 12 éves kislány csak egy kérdést tett fel:

- Komolyan ti vagytok azok?

- Igen, mi vagyunk. - mosolygott rá Sana - És téged hogy hívnak?

- Noémi - válaszolta.

Megérkeztek a kölcsönkapott szobába, kipakoltak, majd a két kislány húzta őket kifelé.

- Gyertek! - biztatta őket Lili - Nézzétek meg a mi saját üvegházunkat! Tele van állatokkal és növényekkel!

Izgatottan elindultak egy rövidebb úton lefelé a hegyen.  Nemsokára elérkeztek egy nagy üvegházhoz, ami tényleg tele volt állatokkal és növényekkel. Bementek, és a lányok mindent sorra bemutattak: volt egy ösvény, és ott sorra jöttek jobb oldalon az állatok, bal oldalon pedig a növények. Láttak csodaszép madarakat, kutyákat, cicákat, mókusokat, pillangókat, orchideákat, rózsákat, tulipánokat, napraforgókat, ibolyákat, és hóvirágokat. És ez még nem a java... Csodás látványt nyújtott felnőtteknek, és gyerekeknek egyaránt. Miután mindent végig néztek, visszaballagtak a hegy tetejére, a házhoz. Mire odaértek, hazajött az apjuk, Alex is a munkából. 

- Oh, kikkel vagytok lányok! - lepődött meg Alex - Pont tegnap volt telihold, és a legenda szerint ha azon az estén kívánsz, teljesül! És ti mit kívántatok? Ugyanezt! Gratulálok!

- Köszönjük apa! - válaszolt boldogan a két lány.

Az apjuk délután 4 órakor jött haza, és mint mindig, amint hazajött, elkísérték Alexet enni, mert ebédelni nem nagyon van ideje, épp csak 5-10 perc. A barátnők addig kicsit besegítettek Naomi-nak a házimunkában. A délután nagyon jó volt: a lányok egy csomó dolgot aláírtak Lilinek és Noéminak, majd elmentek egy közeli forráshoz friss vizet vinni az állatoknak és a növényeknek. A lányoknak nemsokára feküdniük kellett, mert másnapra jól ki kell magukat pihenni. Lassan a Red velvet is elaludt. a házra nagy csend jött. Mindenki aludt. Pontosan éjfélkor halk lépteket lehetett hallani, ami Lili és Noémi szobája felé tartott. Be is ment hozzájuk. Másnap nagy rémületükre azt vette észre a red velvet, hogy a kettő kislány nem volt ott. Mit tett a red  velvet? Szóltak mindenkinek a furcsa dologról.

- Oh, ne! - rémült meg Momo - Azonnal meg kell őket találnunk!