-Ben, tudod hogy nem maradhat itt, túl nagy veszélynek van kitéve, és amúgy is, mi a tosznak ( szerző dumája xD ) hoztad ide???- kérdezte karba tett kézzel Slendy.

-Majd én megvédem.

-Nem lehetsz mindig a közelébe. Max akkor maradhat ha gyilkos válik belőle.

-Gy.. gyilkos? Belőlem? - még mindig Ben ölében voltam, de emiatt nem zavartattuk magunkat.

Jeff szúrós tekintete még mindig engem bámult.

-Hé szuka, muszáj Ben ölében lenned? Vagy talán nem tudsz magadtól ülni? Szívesen megtanítalak ~ újabb perverz vigyor ült arcára.

Kicsit elpirultam, majd próbáltam kikászálódni a manósapkás fiú karjaiból, több kevesebb sikerrel.

-Na jó menjetek kifele!! (É/N)-t nem szeretem, csupán megsajnáltam. Ennyi.

Ekkor nyeltem egyet.

-Ha te mondod... akkor mi megyünk is. - Slendy megfogta Jeff kapucniát, majd egy lendülettel kihajította az ajtón, és legurult a lépcsőn.

-Auuuu~ (É/N)! Gyógypuszit kérek! - kiáltotta a földszintről Jeff.

-Mindjárt kapsz egy gyógypofont ha nem kussolsz el! -  Ben már mérgesen kiáltott le.

Miután lecsillapodtak a kedélyek, nagy nehezen kinyögtem a mondandóm.

-Ben.. meddig akarsz itt tartani?

-Örökre.

-De én nem akarok itt maradni..

-Talán velem van a baj? - kezét gyengéden végigsimította arcomon.

-Nem nem erről van szó! Konkrétan itt flörtölsz velem mikor elméletileg nálatok tilos a szerelem és kb 1 órája ismertelek meg...! - leszedtem kezét az arcomról, majd félre néztem.

-Szerinted egy őrült gyilkos vagyok érzések nélkül? Jó. Elvezetlek a szobádba, és holnap velünk jössz gyilkolni.

Másnap reggel

Alig aludtam valamit, nagyon nyugtalanító volt a vér látványa a falon.
Kómásan felvettem a fekete pulcsimat, s egy fekete farmert, majd lementem a lépcsőn.

Éhes egyáltalán nem voltam. Szinte felfordult a gyomrom ettől a helytől. Amiben biztos voltam, hogy nem csak 4-en tartózkodunk a házban.
Ha jól hallottam van még egy kislány, egy maszkos csávónk, egy kannibálunk és egy pedofilunk. Szuper!

Mint mindig, kicsit elbambultam.

-Figyelem! Indulunk! - kiáltotta Slendy, majd mellettem elment a 3 fiú. Ben ment leghátul, ezért becsatlakoztam hozzá. Mikor közelebb léptem, ő egyre inkább távolodott. Talán egy kicsit megbántottam..

Ben szemszöge

-Figyelem! Indulunk! - a szó hallatán gyorsan összeszedtem a szükséges cuccaimat, majd mentem a sor végére.
(É/N) kis tétovázás után odajött hozzám, de én egyre csak távolodtam. Végül is nem kell mindig a nyomában lennem... nincs is veszélyben... és még egy pár sem vagyunk.. Wáá mire gondolok??!

Véleményedet írd meg kommentben! 😘
Szerző megjegyzése : Drága barátném  kedvéért hamarabb hoztam a részt, remélem tetszik 😉