(Ben szemszöge)

Ordibálásokat hallottam magam mögött. Ez lehetetlen. Hisz nem tudhatják merre jöttünk!

-Ben! Ők azok! -Kiáltotta Bloody.

Ezt nem hiszem el..

Futottam ahogy csak tudtam, de mivel az orromig se láttam, nehezen tudtam megállapítani hol is vagyok. Majd nekimentem valaminek, s hátra estem.

A villámok fénye bevilágította az arcát. Egy rendőr. Nem is. Sok, rendőr..

(É/N)-t szorosan magamhoz öleltem, majd lehunytam szemeimet. Adtam egy puszit a homlokára.

-Én megpróbáltam... úgy sajnálom.. -Suttogtam.

Reménytelen volt a helyezet. Bloody-t szintén elkapták. Ennyi volt..?

A kövér esőcseppek rohamosan sokszorozódtak, s ezzel együtt a rendőrök száma is gyarapodott.

Lehunytam a szemeimet, s próbáltam lenyugodni. De ezt a pillanatot sosem fogom elfelejteni. Egy lövés, mely a hatalmas zivatar erőteljes hangjától is tisztán hallatszott.

Egy fájdalmas orditás, s egy kioltott élet. Valaki megölt valakit.

Villámgyorsan kipattantak a szemeim, s körbenéztem. Az egyik rendőr a földön feküdt, s a társai aggódva léptek közelebb hozzá.

Majd mintha egy pillanat lett volna az egész, körülbelül a zsaruk fele egyszerre dőlt ki.

Az emberek ijedten néztek körbe. És itt következett az, amelyről még álmomba se mertem gondolni.

Jeff előugrott az egyik fa mögül, s rátámadt a rendőrökre. Masky, Toby és Hoodie elvégezték a többi munkát, míg végül Slenderman Sally-vel a nyomában siettek oda hozzánk.

Slendy (É/N)-t a karjaiba vette, míg engem felsegített a földről.
Vegyes érzelmeimet leginkább az arckifejezésem tükrözte.

-Jönnek még a zsernyákok! Húzzunk innen! -Kiáltotta Masky, majd visszavonultunk az erdőbe.
Slenderman biztonságosan visszajutatott minket a házhoz, ahol egy igen érdekes beszélgetésnek lehettem része.

(É/N) szemszöge)

Iszonyú hát, s fejfájdalom társaságában tértem magamhoz. A már jól ismert szobában ébredtem fel.
Nurse Ann az asztalra hajtva fejét pihent. Síri csend volt a szobában, csupán a telihold fénye világított be.

Mennyi idő is telt el az óta?

Az elmegyógyintézet.. az a hatalmas sötétség, mely eluralkodott rajtam.. a félelem, mely átjárta minden egyes porcikámat..

Mi van ha csak álmodtam?

Ráérősen felkeltem az ágyamból. Egy hófehér hálóing volt rajtam, melynek alját csipke borította.
Sóhajtottam egyet, s kisétáltam az ajtón.

A félhomályos folyosón végig sétáltam, majd lassan lebaktattam a lépcsőn.
Minden rettentő nyugodt volt. Csupán az óra jellegzetes kattogó hangja zengte be a házat.

A konyhában egy halovány fény pislákolt, igyhát arra vettem az irányt, hogy megtudjam a fény forrását.
Mikor beléptem, egy váratlan kép tárult elém.

A többiek, Slendyvel egyetemben, az asztalnál ültek, s közepén egy gyertya égett. Mindannyian rám kapták a tekintetüket, majd én bólintottam egyet.

Sally odafutott hozzám majd átölelt. Megsimítottam barna göndör haját, majd rámosolyogtam.

Leültem a többiek közé, pontosabban Ben mellé. Együtt bámultuk a fényt adó gyertyát, s ez a meghitt pillanat igazán sokat jelentett nekem.

Átlagos emberek? Nem.

Szörnyetegek? Talán.

Ők a családom? Igen.

Visszagondolva a történteket még számomra is zavaros. Gyors volt és értelmetlen. De hé, ki keresi ilyenkor az értelmet?
A világ teljesen más mint ahogy elképzeltem.

Ki gondolta volna, hogy egy nap a hatalmas, pofátlan de gondoskodó Slendermannal, a pedofil, gyilkos de egyben jó szívű Laughing Jackkal, egy hidegvérű pszichopata gyilkossal, de egyben hűséges Jeff The Killerrel fogok egy házban élni.

Ki gondolta volna, hogy egy nap beleszeretek a pszichopata, gyilkos Ben Drownedbe?

Semmi sem az aminek látszik, ezt jól megtanultam. Egy csapat igazi ereje nem a létszámból, hanem az összetartásból áll.

Nem minden olyan rossz, mint aminek látszik. Ha nem hiszel nekem próbáld ki magad.

Ez lettem volna én, (É/N). Ez volt az én történetem.
És hogy mi történt ezután? Folytattam a gyilkolászást a csapatommal, hogy bosszút álljak minden egyes emberen aki valaha belém rúgott és eltiport.

Mert minden rosszban van valami jó, és minden jóban van valami rossz! Ez az emberek bűne..

Vége.
———————————————————————

                                Sziasztok!

Nos, elérkeztünk a végére. Őszintén rettentően a szívemhez nőtt ez a könyv, hisz ez a legelső hosszabb immáron befejezett történetem. Bár a befejezés nem éppen a legjobb, de úgy gondolom tudjátok még magatokba továbbszőni a történetet. :)
Minden egyes olvasónak nagyon szépen Köszönöm amiért beleolvasott a könyvbe. Hihetetlen, több mint 1 év áll emögött a történet mögött, szinte alig hiszem el hogy ilyen nagy létszámú olvasottság lett rajta. Nagyon szépen köszönöm!