1 hónap elteltével

Jesszus mennyi mindenen mentem keresztül. Először nyáron a felpukkanásom, aztán Adam esküvője, baleset, Adam-nál és az őrült apja.., eszmélet vesztés, Dávid, aki Adam, Valentin nap, visszanyerni az emlékeket és végül most itt vagyok. Fél év alatt ennyi minden történt. Nekem ez kicsit sok.

Ez az egy hónap alatt állt vissza a rend. Adam-mal megint együtt vagyunk. A családommal rengeteg időt töltöttem, így most már tényleg egy igazi család vagyunk. A nevelő szüleimnél voltam minden hétvégén. A barátaimmal mentem a városba és néha buliba is. A nagybátyám párszor eljött. Susan pedig olyan, mintha a nagymamám lenne. Kathleen és Todd összeházasodtak. Annyira aranyosak.

Szóval ennyi minden történt. És hogy most hol vagyok? Egy palota előtt. Kikkel? A szüleimmel, a tesómmal és a menyasszonyával. Na és hogy mit keresünk egy palota előtt? Hát Adam-ékhoz jöttünk. Az ő családjuk is kerekestül felfordult, mikor megöltem Adam mostohaapját. Nagyon nem visel meg. Aztán kiderült, hogy Stephanie is Adam igazi apjától van. Egyszer csak felbukkant a pasas és most együtt élnek. Nagyon sok mindenen mentek keresztül, de mi is.

Mikor apa kinyitotta a nagy ajtót és mindenki belépett, megjelent a másik család is. Apa és anya a szülőkkel kezdett el beszélgetni. Hozzám meg Stephanie jött, így Kathleen-ékhez Adam.

- Szia! - guggoltam le, hogy megöleljem.

- Szia! Úgy hiányoztál! - ölelt ahogy tudott, nekem meg mosolyognom kellett. Mikor elengedett, felálltam és valaki hátulról átölelt. Megfordultam és a karjaimat a tarkója köré fontam. Épp megakartam csókolni, mikor valaki megszólított, így elengedtem Adam-ot. Karját a derekamra vezette.

- Örvendek a találkozásnak Dorothy hercegnő! - mosolygott rám Adam apja.

- Jó napot Mr. Turner! Én örülök, hogy megismerhetem - mosolyogtam. Aztán odajött hozzánk és nyomott két puszit az arcomra. Klasz. Úgy utálom ezt.. ( Na jó lehet, hogy még kicsit marad a régi stílusomból. )

Bementünk az ebédlőbe. A hosszú asztal nem volt bent. Most egy sokkal kisebb, de pont annyi hellyel, hogy elfértünk. Az egyik asztalfőnél apa, a másiknál pedig Adam apja. Mellettük az anyukák és mi pedig középen. Én anya mellett foglaltam helyet és persze Adam mellett. Hozták az előételt, aztán a főételt és végül a desszertet. Mikor a desszertet megettük elkezdtünk beszélgetni. Aztán egyszer egy megint kényes témát hozva elő...

- Tudom, már ezzel a kérdéssel mindent elszúrtam - kezdte Adam anyja. - De mikor szeretnétek összeházasodni? - kíváncsiskodott, mire az asztal alatt Adam kezét szorongattam. Igazából már egyszer volt róla szó. Hogy mért is? Ezért, hogy most már tényleg legyen okunk együtt lenni. Hülyén hangzik? Lehet, de így leszünk boldogok.

- Hát, megvallom gondolkoztunk rajta egyszer, de akkor jó alaposan - mosolyogtam Adam-ra.

- Mi lenne, ha májusban lenne? - kérdezte anya izgatottan.

- Mért ne? Addig még van idő mindent leszervezni - csatlakozott Adam apja is.

- Apa? - néztem félve rá.

- Ha mindenki, akkor én is - mosolygott. - De ha valami baja lesz! - fenyegetőzött, mire mindenki röhögni kezdett.

- Május 16? - kérdezte Kathleen.

- Rendben - mosolygott Adam. Aztán egyre jobban tervezgettünk.

- Lehetek koszorús lány? - csillogott Stephanie szeme.

- Lehetsz - mosolyogtam rá, mire egy igen kiáltást hagyott el a szája és röhögni kezdtünk.

így ment tovább az este, hogy tervezgettünk és röhögtünk. Este pedig Adam szobájában beszélgettünk tovább, csak akkor már mi ketten.

- Milyen jó lesz! - mosolyogtam és ránéztem. Derekamnál fogva magához húzott és megcsókolt.

- egész nap erre vártam! - mondta a csókunk után. - És szerintem is tök jó! Láthatlak menyasszonynak! Az én menyasszonyomnak! - csókolt meg még egyszer.

- Szerintem megyek fürdeni - mondtam és még egy puszit leheltem a szájára. Gyorsan kész voltam, aztán ő is elment. Mikor mellém feküdt közel bújtam hozzá adtam egy jó éjt csókot még.

- Szeretlek! - mondta. Annyi érzés átjárta a testemet, erre az egy szóra, hogy csak megcsókoltam és ezt mondtam.

- Én is szeretlek! - aztán megfordultam és átkarolta a derekamat. Így aludtunk el.

Sziasztok! Remélem tetszik a sztori, mert már csak egy utolsó részt tartogatok. Én annyira megszerettem őket... Nagyon szépen köszönök minden támogatást! Nemsokára jövök az utolsó résszel! Addig is sok puszi! Köszönöm, hogy olvassátok a történetem!