De akkor egy ismerős hangot hallottam meg..
Jungkook volt az.. Nem akartam vele találkozni. Nem akartam látni Őt. Nem akartam hallani hangját. Nem akartam Őt.
Túlságosan is rosszul esett, amit írt abban a bizonyos üzenetben.:

-Kim NaRi!! -kiabált a maknae, mire én hátra pillantottam. Az arca könnyes volt, csak úgy, mint az enyém.
-Mit akarsz még, huh?! -kiáltottam rá, közben pedig sírásra görbültek ajkaim.
-Ké-kérlek beszéljük meg.. Ezt az egészet félreérted..
-Ja.. Persze.. Tudom én.. Senkinek sem vagyok elég jó. -töröltem le az arcomon lefolyó könnyeket- De lehettél volna annyira tökös gyerek, hogy legalább a szemembe mondd a véleményed..
-D-de.. Nari... -kezdte volna el mondandóját, de én megakadályoztam. Nem érdekelt. Már nem.
-Tudod.. Baromira nem vagyok kíváncsi rád.. -ráztam meg a fejem -De már senkire sem.. Viszlát Jungkook.. -motyogtam, és elkezdtem hátrálni a híd peremén (?). És leugrottam.. Még hallottam a tömegből kiabáló embereket, akik Jungkookot szidták.
Éreztem ahogy a hideg víz elfed, és elsodor.. Valahova.. Valahova máshova.. Egy jobb helyre..

~ Jungkook szemszöge ~

Nem akartam elhinni, hogy tényleg leugrott.
Nem akartam elhinni, hogy ennyire fájt neki az a levél, amit tulajdon képpen nem is én írtam.
A földre borulva sírtam. Mást nem tudtam tenni.
Itthagyott. Ő. Itthagyott.
A körülöttem lévő tömeg lassan kezdett 'szétszóródni'.
Taehyung mély hangját hallottam meg hátam mögött.:

-Nézzétek! Ott a maknae! -mutatott felém, és páran hozzám is szaladtak.
-Hé, dongsaeng*.. -szólalt meg Jimin- Mi a baj? -húzott fel a földről.
-Na-Nari.. -dadogtam- Nari leugrott a hídról..! -törtem ki hatalmas zokogásban, a többiek pedig nem akarták elhinni. Én sem..
Miután hazaértünk, Rapmon szólt a rendőrségnek, én pedig lassan elkezdtem mesélni.
Yoora jött oda hozzánk, azzal a szöveggel, hogy ő "Mondani szeretne valamit". Nem sok kedvem volt hozzá.. Főleg nem most.:

-Én írtam Narinak az üzenetet.. -szusszant fel.
-Hogy micsoda?! -kérdeztük nagyjából szinkronban.
-Ne-nem tudtam, hogy ennyire nagy hatással lesz rá.. -mondta halkan.
-De miért írsz más telefonjáról üzenetet, huh?! -kérdezte idegesen Jimin.
-De nem is ez a lényeg.. Nari valószínűleg meghalt, fel tudjátok ezt fogni? -nézett ránk kérdőn Jin, de erre már senki sem mondott semmit. Mindenkinek fájt Nari elvesztése. Mindenki sírt, vagy legalább is könnyezett, kivéve Yoorát. Nem hatotta meg a saját testvérének elvesztése.. Fogalmam sincs hogy ez hogy lehet. Egyszerűen nem értem.

~ Pár hónap elteltével ; Jungkook szemszöge~

Yoora elköltözött tőlünk, Narit pedig megtalálták, és még mindig a sürgősségin kezelik.
Mi már csak reménykedünk abban, hogy még velünk lehet. Ha visszakaphatnánk, biztosan nem hanyagolnánk így el..
De mi lesz, ha meghal..? Mi lesz..?
Ürességérzetünk? Úgy fogjuk érezni, mintha egy családtagot vesztettünk volna el? Vagy mint egy barátot, akit pár hét alatt el is felejtünk?
Félek ettől az egésztől.. De nem csak én.
Nem csak én vagyok szomorú. Nem csak én sírok miatta.. Nem csak nekem hiányzik... Nem csak én szeretem..! Nem csak én vagyok belé szerelmes!
Hanem a maknae line másik két tagja is. Félték bevallani Neki.. Nem merték.. Azt hitték, hogy elutasítja őket, és már nem lesz olyan jó a kapcsolatuk. Én is félek.  De tudom, hogy Ő nem olyan..