Sajnálom, de inkább csak röviden írom le a darab további részét:
A 2 karakter teljesen egymásba szeret. Amelia be is vallja Lucas-nak (ami kifejezetten nehéz volt nekem), ő azonban félénksége miatt visszautasítja. Amelia szinte megszűnik létezni, míg Lucas 60000x megbánja tettét. A lány ezek után nem mer bemenni az iskolába, így Lucas ezt nem tudja elmondani neki, a lakhelyét pedig nem ismeri. Végül az osztályfőnökük iskolainaplójából nézi ki titkosan (nem bukik le szerencsére). Ezután egy kis zenével együtt odatalál Amelia-hoz, ott pedig kiönti az érzéseit. A lány teljesen sokkos lesz, nem hiszi el először, de a 0X1=LOVESONG éneklése közben rádöbben, hogy Lucas igazat mond.

A darab főlényege ennyi lenne, bocsi még egyszer!!!!

Azért 1 pillanatot még megosztanék veletek! 😘

A 0X1=LOVESONG után elérkezett az első csókunk ideje. Yeonjun hihetetlenül gyorsan közeledett felém, teljesen kipirultam. Arcomra fogott, simogatni kezdte. Borzasztóan aranyos volt...nem csak Amelia szerepe követelte meg, de bekönnyeztem...magamtól is megtettem simán. Jun igazi boldogsággal fogadta a könnyeimet, kicsit kuncogva hajolt rá az ajkaimra. Érzékien kezdte, eszméletlenül romantikus volt. Nekem tetszett...tetszett az a csók...tetszett...tetszett Yeonjun.

MI?! AROMANTIKUS VAGYOK...
De akkor meg miért ragadott magával Junie meg a szinte tökéletes csókja????

1 pillanatig mozogni se tudtam, amikor abbahagyta. Bámulatos volt, jól esett.
Ezek után jött az első szünet, ezért lejöttünk a színpadról gyorsan. Amint leértem a számhoz kaptam...megcsókolt Yeonjun!!! VÁRJUNK...EZÉRT ÉN MIÉRT VOLTAM BOLDOG???????
A fejem sajogott...nem értettem, mi történik velem.

- Jól vagy, Somin? - kérdezte a hátam mögül Jun.
- Nem tudom - motyogtam.
- Az annyira nem szuper...
- Egyetlenegy dolgot tudok csak...
- Még pedig? - termett előttem a semmiből.
- Hogy még egyszer meg akarlak csókolni!
- Te most ezt halálkomolyan mondod??
- Azt hiszem - suttogtam a fejemet lehajtva.
Yeonjun rögtön a nyakamhoz fogott, és mintha még mindig játszanánk, megcsókolt. Ez igazi csók volt...olyan, amelyet mind a ketten akartunk. A kezemet a hajába vezettem, ő pedig a derekamat simogatta.
- Sajnálom Junie...lehet, tényleg csak anyumék miatt hittem azt, hogy aromantikus vagyok...
- Engem az érdekel, hogy te most itt vagy előttem, és szívesen megcsókoltál...hagyjuk hátra a múltat!
- Igazad lehet - vigyorogtam. - De ugye nem voltál ténylegesen dühös, amikor Hoon felhívott, hogy hazakísérsz-e?
- Dehogy, halálra rémisztett, hogy egyedül kell hazamenned...ellenben nem tehettem úgy, mintha nem fájt volna rohadtul, amikor visszautasítottál! Utólag visszanézve hülyeség volt! Mentségemre szóljon, hogy Sunghoon-tól utána kikönyörögtem, hogy mondja el, rendben hazaértél-e.
- Sok információ kis idő alatt - nevetgéltem.
- Picit - kuncogott. Édes volt..nagyon. A szemeiben tisztára elvesztem.
- Szeretlek - mondtam ki.
- Somin... - lábadt könnybe a szeme. - Én is, szörnyen szeretlek basszus!!!
Nem hagytam hogy többet beszéljen, magamhoz húztam még egy csodálatos csókra.