Péntek reggel egészen időben felkeltem Garam-mal egyetemben, így megreggeleztünk, felöltöztünk, elkészülődtünk. Elköszöntünk a barátnőm családjától, majd pedig felültünk a buszra.
Odafele úton zenét hallgattunk, miközben átszeltük a Han folyót, illetve a milliónyi házat, épületet. Ahogy az iskolához egyre közelebb értünk, annál jobban elkezdtem stresszelni. Vajon a volt társaság megbocsát nekem, hisz nekem? Eunchae-vel mi lesz? Sunghoon talán visszajön? Milliárdnyi kérdés forgott bennem...