166.

Kedd délután kimentem a parkba. Szokásosan minden nyugodt volt ott, fújdogált a szellő.
Azonnal a tér közepére szaladtam, ahol egy nagyobb, füves terület volt. Sokan piknikeztek, a kicsik pillangókat kergettek, illetve voltak páran, akik csak olvasgattak valamit.
Én is lecsüccsentem a magam alá hamarabb leterített szőnyegre. Az ülésből fekvésre váltottam, beindítottam valami szövegnélküli, pihentető zenét, és a felhőket kezdtem el figyelni.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top