A napok nagyon lassan teltek. Egyáltalán hogy lehet, hogy 24 óra az minimum a négyszeresének tűnik??
Őszintén úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy beszéljek Jake-kel a darabról. Az ő alkotása...meg kell engednie!!

A suliban kerestem mindenütt több-kevesebb sikerrel, ám egyszer csak megpillantottam a fizikaelőadó-folyosón. Odaszaladtam hozzá, mivel egyedül volt, ami nagy ritkaság.
- Szia Jake! - kezdtem. A fiú mogorván bámult rám. Nem mertem a szemébe se nézni, helyette a névtábláját olvasgattam...Shim Jaeyun~
- Mit akarsz? - vont vállat, miközben el is fordult tőlem.