Kívételesnek éreztem magam...annyi embert megismertem nem olyan sok idő alatt. Taehyun-nal szinte elválaszhatatlanok lettünk, Sunghoon-nal is majdnemhogy legjobb barátokká váltunk. Közben persze picit elhanyagoltam Kazu-t meg Chae-t, habár ha azt nézzük, akkor ők is engem Kai, illetve Soobin miatt. Őket is megkedveltem, mivel mindkét lánnyal nagyon jól bánnak. Végül, de nem utolsó sorban Jay...a zeneimádó, nagyon aranyos (illetve helyes) bátyja Hoon-nak...óriási örömömre ő is kedveli a társaságomat!
A tényleges legutolsó ember pedig...Yeonjun! Újra jóban lettem vele, aztán pedig tönkrement a barátságunk az érzései miatt...
Keserű érzés fogta el a torkomat a matek óra közbeni elmélkedésem közepén. Pont olyan volt, mikor Yuna-ék kitárták mosolyogva, hogy aromantikus vagyok...