Ahogy Kihyun puha ajkait csókoltam, ő hirtelen felmordult, majd erősen ellökött magától.

-Mégis mi a francot csinálsz? -kérdezte idegesen, majd letörölte száját.

-Én csak megmutattam, miért vagyok furcsa mostanában... -szóltam halkan, ő pedig idegesen megrázta a fejét.

-Nem érdekel. Nem érdekel mi van veled, nem érdekel mit csinálsz, csak ne gyere a közelembe! Kész őrület... -morogta, majd sértetten távozott a szobából, maga mögött becsapva az ajtót.

Miután kiment, sóhajtva ültem le a masszázságyra. Lehet nem kellett volna elsietnem ennyire, de én csak követtem Minhyuk tanácsait...talán kicsit gyorsan is.

De hiába kapta fel most így a vizet, meg fogom szerezni magamnak. Most már nincs mitől félnem, hiszen tud mindent. Már csak meg kell magamnak szerezni, ami lehet, hogy kemény menet lesz, de én szeretem a kihívásokat...

Gyorsan én is kiszaladtam a szobából, majd az öltözők felé vettem az irányt. Kihyun éppen akkor jött ki már felöltözve, és úgy ment el mellettem, mintha nem is ismerne. Azért ez egy kicsit fájt.

Én is átöltöztem gyorsan, mert képes lenne azt mondani a söfőrnek, hogy induljanak el nélkülem. Gyorsan kiszaladtam a wellness részlegről, és a hotel előcsarnokában kerestem tekintetemmel Kihyunt.

A telefonom csörögni kezdett, úgyhogy gyorsan kikaptam a zsebemből. A sofőr volt az.

-Halló?

-Hyungwon-sshi, siess, a parkolóban várunk. -szólt bele a sofőr, én pedig rögtön el is indultam a kijárat felé.

-Oké. -tettem le a telefont, majd visszacsúsztattam a zsebembe.

Ahogy kiértem a parkolóba, a fekete autó előtt állt a sofőrünk, Kihyun pedig rezzenéstelen arccal bámult ki az ablakon, fülhallgatóval a fülében. Nem tudom miért haragudott meg ennyire, de remélem holnapra elmúlik.

-Itt vagyok. -értem a kocsi mellé, mire a sofőr mosolyogva bólintott, és beszállt a vezetői ülésbe. Kihyun nagyon sértettnek tűnt, úgyhogy inkább az anyósülésre ültem.

A hazaút szótlanul telt. A vezető amúgy se sokat beszél, Kihyun pedig hisztizett, szóval esélytelen lett volna beszélgetést kezdeményeznem. Úgyhogy inkább írtam Minhyuknak.

Hyungwon: Hyung segíts!!!

Minmongie: Miben?

Hyungwon: Nem jött be a terved...

Minmongie: Melyik része? ㅋ ㅋ ㅋ 

Hyungwon: Azt hiszem az "érintsd meg" része

Minmongie: Várjunk...te most találkoztál a lánnyal???

Hyungwon: Mondjuk...

Minmongie: De wellnessezni vagytok Kihyunnal, nem?

Hyungwon: Most tartunk hazafele.

Minmongie: Akkor mégis mikor találkoztál a lánnyal?

Hyungwon: Hát...

Minmongie: Na jó...

Minhyuk rögtön megcsöngetett, én pedig kicsit vaciláltam, hogy fölvegyem-e, de Kihyun végülis nem hall semmit a zenéjétől (remélhetőleg) a sofőrt pedig titoktartás kötelezi, úgyhogy a zöld ikonra mentem.

-Igen Minhyuk?

-Na mesélj, mert nekem ez az egész zavaros. -szólt bele a telefonba.

-Hol vagy most? -kérdeztem mielőtt még rátérnék a tárgyra.

-A próbateremben.

-És a többiek is ott vannak?

-Igen. De miért? -láttam magam előtt, ahogy értetlen fejjel kérdezi ezt.

-Inkább otthon elmondom. De légyszi, ne utálj meg miatta... -mondtam a végét halkan, a benti visszapillantóból Kihyunra tekintve. Nem nézett rám.

-Miért utálnálak meg? Mit csináltál, ami ilyen durva?

-Hagyjuk, mondtam hogy otthon elmondom, oké? -sóhajtottam.

-Oké...akkor siessetek, mi is mindjárt indulunk.

-Oké. -nyomtam ki a telefont, majd hátradöntöttem a fejem a támlán. Inkább én is zenét hallgattam az út további részében, max hangerőn, reménykedve, hogy azért nem csesztem el mindent.

(...)

-Megérkeztünk. -veregette meg óvatosan a sofőr a vállam, a fülemből kivéve a fülhallgatót. Kinyitottam csukott szemeimet, majd fáradtan, de megköszöntem a fuvart.

Kimásztam a kocsiból, majd megvártam Kihyunt is, de ő ahogy kiszállt, csak elindult a kapu felé, rám sem nézve.

-Hé Kihyun. -szóltam utána, de mintha a falnak beszélnék. -Kihyun! -mondtam hangosabban, de ő még csak meg se rezzent, úgy írta be a kapukódot. Kicsit elegem lett, úgyhogy elkaptam a vállát, és a falhoz löktem, ahol már kénytelen volt a szemembe nézni.

-Mi van?! -kérdezte idegesen, én pedig magamban elszámoltam gyorsan ötig. Ha én is ideges vagyok, nem sokkal jutunk előrébb.

-Ha szólok neked, nem ártana rám nézned.

-Miért kéne? Nem vagy a hyungom. -felelte, és direkt nem nézett fel rám.

-Attól még mutathatnál egy kis tiszteletet. -engedtem el vállát, majd belöktem az ajtót, és bementem rajta.

Jól van. Akkor játsszuk a hűvöset. De ő fogja hamarabb beadni a derekát, abban biztos vagyok. Nem tud senkire se sokáig haragudni, csók ide vagy oda.

-Sziasztok. -nyitott ajtót Shownu, ahogy felértük a dorm emeletére. -Mi a baj Kihyun? -nézett rögtön a mellettem lévő, gyilkos tekintetű egyedre.

-Semmi. -dünnyögte, majd rögtön be is ment a szobájába.

-Mi a baja? -nézett ezután rám, én pedig csak megrántottam a vállam, mintha nem tudnék róla.

Ahogy beléptem a szobámba, kisebb szívinfarktust kaptam, mert Minhyuk ült az ágyamon mosolyogva.

-Minhyuk?

-Na, akkor elmondod? -kérdezte nagy szemekkel, én pedig sóhajtottam. Jooheonra pillantottam, aki a saját ágyán ülve telefonozott.

-Szerintetek melyik képet tegyem ki twitterre? -fordította a telefont felénk.

-Nemtom, de húzz kifele a szobából. -mondta Minyhuk, mire Honey nagy szemekkel nézett felválta rám és Minhyukra.

-Miért?

-Mert fontos megbeszélni valónk van. -mondta, majd legyezgetni kezdett a kezével. -Na hess, hess.

-Jól van, oké... -dünnyögte a fiatalabb, majd felállt az ágyáról, és kikerülve engem kiment a szobából.

-Szóval? -pislogott rám.

-Azért nem kellett volna ilyen durvának lenned. -nevettem fel, és leültem Jooheon ágyára, Minhyukkal szemben.

-Nem voltam annyira durva. Tudja, hogy attól még szeretem. Na de mondd, mi van azzal a lánnyal? -kérdezte türelmetlenül, mire felsóhajtottam.

-Igazából...nem is tudom, ha elmondom, félek, hogy te is meg fogsz utálni. -vakartam meg a tarkóm egy kínos nevetéssel kísérve.

-Dehogy foglak. Nekem bármit elmondhatsz, tudod. -mosolygott kedvesen, de én még mindig tartózkodtam. -Ahj Hyungwon, figyelj. -kelt fel az ágyról, majd elém guggolt, és kezei közé vette az enyémeket, bíztatóan megszorítva. -Mi szinte tesvérek vagyunk, nincs olyan dolog, ami miatt megutálhatnálak. Ha kiraboltál egy bankot, kihozlak óvadékkal, ha megöltél egy embert, segítek eltemetni a hulláját, ha-

-Azt hiszem meleg vagyok. -szakítottam félbe, ő pedig lefagyott.

-Hogy mi?

-És Yoona igazából... -sóhajtottam, de nehezemre esett kimondani.

-Kicsoda? -engedte el kezeimet, majd visszaült az ágyamra, velem szemben.

-Kihyun...

-Te...szóval te szerelmes vagy Kihyunba? -nézett rám hatalmas szemekkel. Aish, utálom ezt, hogy soha nem tudom, hogy az adott esetben ki mit gondol!

-Igen...és a wellnessben megcsókoltam.

-HOGY MI VAN?! -csattant fel Minhyuk, és hevességében még az ágyról is felpattant. -TE TÉNYLEG MEGCSÓKOLTAD?!

-Shhhh! -álltam fel én is, és mutatóujjammal hadonásztam előtte. -Légyszíves ne ordíts, mert ha meghallja hogy róla beszélünk, ennél jobban is utálni fog. -mondtam halkan, Minhyuk pedig azonnal befogta.

-Utál?

-Hát azok után amit tettem...lehet én is utálnám magamat.

-Ne már...de bunkó. -huppant vissza az ágyra csalódottan.

-Figyelj. Lehet, hogy most utál, de az tuti, hogy én megszerzem magamnak. Ha vért kell hozzá izzadnom, hát legyen. -vigyorodtam el.

-Helyes. -csillant fel Minhyuk szeme is. -Soha ne add fel, legyél olyan mint egy pióca. Cuppanj rá, és soha ne engedd el! Cuppanj rá egyes testrészeire, és...

-Minhyuk. -szakítottam félbe unott fejjel.

-Bocsi. Na de figyelj, emiatt féltél? Ugyanaz a Hyungwon maradsz, mint eddig voltál. -mosolyodott el. -És ugyanúgy a testvérem maradsz, örökre.

-Köszönöm Minhyuk...ez nagyon sokat jelent nekem. -szóltam halkan, de ő csak felállt, és megölelt.

Oké, már van mellettem valaki, aki tudja a helyzetemet, és tud segíteni. Van valaki, akinek nyafoghatok, vagy dicsekedhetek majd. Azt hiszem Kihyunnak ideje lesz félni, mert én akkor is meg fogom magamnak szerezni őt! Az enyém lesz, és senki másé...

Sziasztok csibéim!🐥❤

Yey 9. rész, elég hamar hozzám képest😂
Nektek sem volt pénteken suli? Mert nekünk nem volt, így most hosszúhétvégém van😍 Ti mit csináltok/csináltatok?^^

Remélem tetszett nektek a rész, ha igen, hagyjatok nyomokat🌟💬

Puszillak bennetek, legyen csodálatos napotok/estétek!!! Niki~