Végül a köntösünkben, és a papucsunkban caplatva elmentünk a benti büféhez, ahol sok-sok kaja sorakozott a pult mögött.

-Mit szeretnél enni? -kérdezte tőlem Kihyun, én pedig csak pásztáztam a sok finomságot.

-Hmmm...nem is tudom. Rágcsálnék is valamit, meg ennék rendes kaját.

-Elmenjünk a hotel éttermébe? -nézett rám, én pedig felhúztam a szemöldököm.

-Elmehetünk oda?

-Persze. Csak vissza kell venni a ruháinkat. -mosolyodott el, ami miatt én is mosolyra húztam számat.

Vissza is mentünk az öltözőkhöz, hogy visszavegyük azokat, amikbe jöttünk. Nem mintha ez éttermi viselet lenne, de jobb, mint a wellness köntöse és papucskája.

-Megvagy? -jött ki a fülkéből az idősebb, de mivel én már egy ideje kint vártam a padon, bólintottam egyet.

Átmentünk az épület másik végébe, ami puccos, arany és piros színekből tevődött össze. A folyosókon puhán párnázott fal, gyönyörű festmények, gyertyák fénylettek. Hiába, ez egy négy csillagos szálloda és wellness hotel. Bár szerintem öt csillagosnak is simán elmenne.

-Üdvözöljük Önöket. -hajolt meg az étterem ajtajában egy pincér ruhás ember, kedvesen mosolyogva. Mi is visszaköszöntünk, majd bementünk a helyiségbe.

Kerestünk egy szép, piros terítővel leterített asztalt, majd helyet foglaltunk. Egy másik pincér azonnal ott termett, majd egyik kezéből egy kis bort öntött a már előre kihelyezett poharunkba, a másikkal átnyújtotta az étlapot. Miért érzem magam úgy, mint egy randin?...

-Hmm...nagyon sok mindent ennék amiket itt írnak. -nyalta meg ajkát Kihyun az étlapot pásztázva, én pedig halkan felnevettem. Annyira édes!

-Én is, de ez a kacsasült eléggé szemezik velem, szóval én azt kérek. -tettem le az étlapot, majd belekortyoltam a borba. Erről nem kell tudnia a menedzsernek...

-Jó, akkor én eszek egy kis pulgogi-t tteokbokki-val. -nézett a pincérre az idősebb, mire az itt dolgozó fel is írta magának, és elsuhant.

-Jó ez a nap. -kortyolt bele Kihyun is a borba, majd elmosolyodott. -A többiek vért izzadnak, mi meg pihenünk.

-Köcsög vagy. -vigyorodtam el. -Nekik is kijárna a pihenés..

-Majd sütök nekik otthon valami finomat.

-Abból én is kérek! -csaptam az asztalra hevességemben, mire a poharak majdnem felborultak. De csak majdnem.

-Hyungwonie! Bírjál magaddal mert hazaviszlek. -nevetett fel Kihyun, és én is elnevettem magam.

Nem beszéltünk semmiről. Tényleg semmiről, csak hülyeségekről, kajáról, munkáról...de mégis élveztem, élveztem vele lenni, és hiába érintettem meg, úgy érzem, még mindig nem tudja, mit érzek iránta. Akkor ideje bevetni a következő lépést - venni neki valamit.

Az étel nagyon finom volt, legszívesebben befaltam volna belőle még két tányérral, de annyi pénzt sajnos nem kaptunk, úgyhogy fizetés után távoztunk az étteremből.

Újra visszamentünk a wellness szárnyba, és megint lecseréltük a ruhánkat köntösre. Többször öltöztem ma át, mint a héten...vagyis semmi, eskü szoktam fürdeni.

-Akkor még egy kis medence, masszázs, és indulunk haza, igaz? -nézett rám Kihyun, nekem pedig támadt egy marha jó ötletem. Ha ez se fog neki leesni, akkor már tényleg hülye. Bár én hülyén is szeretem.

-Aha. Na induljunk. -léptem gyorsan ki az öltözőkből, és a medencék felé vettem az irányt.

Ledobtuk a köntöst, majd bemásztunk a termál vízbe. Kellemesen meleg volt, bár egy kicsit zavart engem a sok nyanya, ki tudja milyen lábgombákat termeltek a vízbe.

Igazából nem sok mindent csináltunk, csak ültünk a meleg vízbe, és bámultunk ki a fejünkből, mint két élettelen krumpli. De én tíz perc után meguntam, és már nagyon meg akartam valósítani a tervemet, úgyhogy fel is hoztam az ötletemet.

-Megyünk a masszázshoz? -néztem Kihyunra, aki kinyitotta lehunyt szemeit.

-Máris? Olyan jól pihentem...

-Ott mégjobban tudsz pihenni.

-Jó, menjünk. -állt fel a vízben, majd kilépett a medencéből, én pedig követtem őt.

A szaunához hasonló kis szobába léptünk be, ahol kellemes illat volt, és két masszázs ágy egymás mellett. Két fiatal nő várt minket mosolyogva. Kihyun arcára is vigyor kerekedett....na ha bármelyik hozzáér, feljelentem őket. Kihyun csak az enyém! ...Na jó, lehet kicsit birtokló vagyok. Heh.

-Üdvözöljük Önöket. -szólaltak meg kórusban a masszőrök, majd utána csak az egyik folytatta. -Helyezzék magukat kényelembe az ágyakba, majd élvezzék a masszőri munkánkat. Esetleg szeretnének hozzá masszázsolajat? -pislogott ránk nagyokat a nő.

-Én kérek. -tette fel a kezét Kihyun, és láttam hogy a masszőrök teljesen odavannak érte. Aha. Elhittétek, hogy hozzáérhettek.

Direkt lassan mentem az ágyhoz, hogy Kihyun befeküdhessen, majd odamentem a masszőrökhöz, és halkan szóltam hozzájuk.

-Megkérhetném önöket, hogy most ne maguk maszírozzanak minket? A starship-nél dolgozom, és tudok egy kis borravalót adni, és még dolgozniuk sem kell hozzá. -vettem ki a kis köntöském zsebéből 70 ezer won-t.

A két nő szeme kikerekedett, majd mosolyogva elvették a pénzt, és meghajolva halkan kimentek a szobából. Tudtam hogy pénzzel mindenki kenyérre kenhető. Ez elég szomorú, de nekem most kapóra jött.

Lassan lépdestem oda a békésen fekvő Kihyunhoz, kezembe vettem a masszázsolajat, majd egy keveset nyomtam a hátára. Egy kicsit megborzongott az érzéstől, amit megmosolyogtam.

Miután kellő mennyiségű, méz illatú olajat nyomtam a hátára, lassan elkezdtem belemasszírozni bőrébe a finom textúrájú anyagot. Különösen a vállait, éa a derekát masszíroztam meg, mert általában azokra panaszkodik. Néhol erősen, mégis óvatosan nyomkodtam meg a megfáradt izmait, és eléggé éreztem rajtuk, hogy be vannak feszülve. Szegény, nagyon sokat dolgozik, akárcsak a többiek. De én most kimasszírozom belőle a feszültséget...

-Hmmm... -mordult fel jólesően, én pedig csak vigyorogtam magamban, mint egy retardált.

Lassan masszíroztam a vállait, majd haladtam le a hátán, a derekát is megnyomkodtam, végül a fenekén állapodtak meg kezeim. Belemarkoltam kerek popsijába, mire vinnyogott egyet, és felemelte fejét, majd kitekert pózban nézett rám hátra.

-Hölgye....m. -kezdte hevesen, majd mikor meglátott, kicsit lefagyott. -Hyungwon?

-Meglepetés. -vigyorodtam el idiótán, mire ő kikelt a masszőrágyból, és magára tekerte köntösét.

-Mégis mi a fenét csinálsz? -húzta meg szorosan a kötőt magán.

-Csak gondoltam megmasszírozlak...nem ártott, elég feszült voltál. -töröltem meg olajos kezeimet.

-De mégis mióta tapogatsz te, ahelyett a nő helyett?

-Hát nem is tudom... -tettettem gondolkodást. -Úgy kb. az eleje óta?

-De mégis mit gondoltál? És...mióta masszírozol ilyen jól? -halkult el a végére, mire lágyan elmosolyodtam.

-Tetszett?

-Mi? Nem! Dehogy! Talán...egy picit...igen. -sütötte le szemeit, mire halkan felnevettem.

-Olyan édes vagy. -léptem oda hozzá, és felemeltem fejét állánál fogva, hogy szemeibe nézhessek.

-Hyungwon...tényleg nagyon furcsa vagy mostanában. -cikázott szeme ide-oda.

-Lövésed sincs, hogy miért? -kezdtem el hüvelykujjammal simogatni állát. Hogyha most nem vágja le mi a helyzet, akkor semmiből sem fogja.

-Nem...nem igazán. -mondta halkan.

-Akkor megmutassam? -kérdeztem halkan, majd válaszát meg sem várva hajoltam lassan elnyílt ajkaira.

Megcsókoltam. Ideje volt megtudnia, hogy mégis mit érzek iránta. A kezdeti félelmeim teljesen elszálltak, és már csak a vágy maradt, amit iránta éreztem. Minden érzésemet beleadtam abba a csókba, ahogy puha ajkai hozzáértek enyémhez, testemen végigfutott a libabőr. Mióta vártam már erre az érzésre!

Sziasztok csibéim!🐥❤

Megint elég sokat halasztgattam az írást, de most végre befejeztem a 8.részt. Bocsánat, mostanában lassan haladok velük😓

De azért remélem elnyerte tetszéseteket ez a rész, ha igen, akkor hagyjatok nyomokat!🌟💬

Legyen csodás napotok\estétek Drágáim! Puszi: Niki~