-Hahó! Föld hívja Hyungwont! -legyezgetett a szemem előtt Kihyun, mire megráztam a fejem. Bele is feledkeztem a gondolataimba... -Szóval ki az a szerencsés? -vigyorgott rám.

-Te...odóra. -gratulálok Hyungwon, ki az az idióta, aki rávágja hogy te? Szép mentés, gratulálok.

-Teodóra? Nem koreai? -kérdezte összevont szemöldökkel.

-Nem ember. -nyögtem ki.

-Mi?

-Az ásványvíz...tudod.

-Egy ásványvíz a szerelmed?

-Nem!

-Akkor? Szomjas vagy? -ráncolta a homlokát, és láttam rajta, hogy az egészet nem érti.

-Nem..vagyis, lehet. Nem tudom. Igen. -nyökögtem ki végül, mire kicsit megenyhült az értetlen arca.

-Hozok vizet.

-Köszönöm... -dobtam le magam a földre, és a plafont bámulva sóhajtottam egy hatalmasat.

Hogy lehetek ilyen szerencsétlen? Én...képes voltam beleszeretni Kihyunba. Képes voltam megszeretni egy csapattársamat, jobban, mint barátot. És képes voltam majdnem elárulni magam, aztán össze-vissza nyökögni mint egy nyomorék. Bele se merek gondolni, mit gondolhat most rólam.

-Hyung. Mi a baj? Milyen Teodóra? -huppant le mellém Changkyun, és kezét combomra rakta, bíztatóan megszorítva.

-Semmi nincs. -tornáztam magam ülő helyzetbe, hogy a maknae szemébe nézhessek. -Mostanában szétszórt vagyok, és azt kimondanom is nehéz, hogy szomjas vagyok. -kamuztam be valamit gyorsan, mire I.M elmosolyodott.

-Ezért lett hirtelen a szerelmed egy ásványvíz, értem. De most őszíntén... -vette halkabbra hangját, és közelebb csúszott hozzám. -...van egy lány a háttérben? -ezen a kérdésen felkuncogtam, mert rögtön Kihyun jutott eszembe, és mit ne mondjak, még lánynak is tökéletes lenne.

-Mi olyan vicces? -kérdezte Changkyun, én pedig megráztam a fejem.

-Nincs barátnőm, és asszem a közeljövőben nem is lesz.

-Leköt a banda?

-Mi az hogy. -vigyorodtam el. -És a következő időszakban elég sokat fogok dolgozni, azt már előre tudom... -nyaltam meg ajkaim, mire egy forró kéz nyúlt vállamhoz. Kihyun nyújtotta át nekem a vizet.

-Bocsánat, nem volt Theodora. -nevetett halkan, mire majdnem bemutattam neki, de aztán inkább nem kockáztattam a halálom.

-Köszi. -vettem el a hideg innivalót, és belekortyoltam.

(...)

Egész korán visszaértünk a dormba, körülbelül délután öt fele járt az idő. Eléggé fáradt voltam a táncgyakorlás után, plusz már nagyon vágytam egy jó kis tusolásra.

-Ah nagyon fáradt vagyok. -dőlt be a bejárati ajtón Changkyun, mi pedig bementünk utána.

Én rögtön a konyhába indultam, hogy igyak egy pohár vizet, de mikor megnyitottam a csapot, egy másik pohár került a vízsugár alá. Végignéztem a poharat tartó kézen, és végül megállapodtam Kihyun éjfekete szemein.

-Hogy hogy megiszod a nem Theodora vizet is? -vigyorgott rám, én pedig kicsit megráztam a fejem, és elzártam a csapot.

-Meddig fogod még ezt emlegetni? -kortyoltam bele a vízbe.

-Addig ameddig nem mondod el, hogy ki miatt vagy ilyen mostanában. -ivott ő is egy kortyot, én pedig halványan elmosolyodtam. Leraktam a pultra a poharamat, majd közelebb léptem Kihyunhoz. Ő fölemelte fejét, hogy továbbra is a szemembe nézhessen.

-Hidd el, az ok közelebb van, mint gondolnád. -suttogtam a szemébe nézve, neki pedig az ajkai elnyíltak egymástól. Azt hiszem hirtelen nem tudta hova tenni ezt a kijelentésemet.

Sarkonfordulva épp hogy elindultam azzal a szándékkal, hogy elmegyek fürdeni, és csinálok egy tökéletes kilépőt, mire megláttam ahogy Minhyuk rohan a fürdő felé "MEGYEK FÜRDENI" felkiáltással, ezért megtorpantam a konyha ajtajában.

Lehunyt szemmel sóhajtottam egyet, és indultam volna be a szobába mintha mi se történt volna, de persze Kihyun azonnal elém ugrott, és kíváncsi tekintettel nézett fel rám.

-Hogy érted ezt? Te tényleg kavarsz valakivel? Fel fogod hozni a dormba? -kérdezte tőlem nagy szemekkel, én pedig magamban röhögtem, hogy honnan tud ennyi hülyeséget összeszedni.

-Nem ezt mondtam hyung. -ráztam meg a fejem mosolyogva.

-Akkor meg?

-Menj arrébb törpe. -kerültem volna ki, de ő csak felfújt arccal ugrált arra, amerre kikerültem volna.

-Nem vagyok törpe!

-Akkor miért nézel folyton fölfele? -vigyorodtam el, ő pedig gyorsan lehajtotta a fejét, hogy egyenesen nézzen. Egyenesen a mellkasomba...

-Nem nézek fölfele.

-És jó a mellemnek beszélni?

-Jó.

-Jó, akkor menj arrébb. -löktem egyet a mellkasommal, amivel pont orrba vertem őt.

-Auch. -fogott orrára, és újra visszanézett a szemembe. -Én vagyok az idősebb!

-Én pedig a magasabb. -döntöttem oldalra a fejem, és a győztesek vigyorával indultam be a szobámba.
....
Indultam volna, ha nem ugrik rá hirtelen a hátamra, ami miatt kicsit kibillentem az egyensúlyomból, de megtartottam magam.

-Én pedig a harciasabb! -mondta a hátamról, a kezével és lábaival is átkarolt engem, hogy nehogy leessen.

-Én pedig az erősebb. -vágtam a hátam a folyosó falának, ami miatt szisszent egyet, de nem engedett el.

-Nem vagy erősebb, csak hiszed. -fonta szorosabbra lábait derekam körül, én pedig szabadulás céljából ismét kicsit nekilöktem a falnak, persze nem teljes erőből, de ez is elég volt Shownunak, hogy megjelenjen a folyosón.

-Ti meg mit csináltok? -kérdezte összevont szemöldökkel, nekem pedig lehervadt a vigyor az arcomról, Kihyun pedig lecsúszott a hátamról.

-Semmit. -lépett mellém a törpe, és magára varázsolt egy cuki vigyort.

-Ne bontsátok már le a falat légyszíves. És valaki menjen fürdeni. -biccentett fejével a fürdő felé.

-Bocsánat, és megyek. -indultam el, de visszanéztem Kihyunra. -Még nem végeztünk. -tátogtam neki, mire elvigyorodott, és két ujjával először a saját szemeire, majd az enyémekre mutatott.

Levakarhatatlan vigyorral és túláradó jókedvvel léptem be a Minhyuk után párás fürdőbe, majd bezártam magam után az ajtót. Ledobtam a ruháimat, majd végre beléphettem a tus alá, és magamra engedhettem a vizet. Már nagyon kellett ez a felfrissülés.

Miközben folyattam magamra a vizet, folyton vigyorogtam. Olyanok voltunk Kihyunnal, mint két kisgyerek, akit rajta kapott az apukájuk valami rosszaságon. Nekem kell ez az ember! Túl édes, és túlságosan imádom ahhoz, hogy ne tudassam vele, hogy kell nekem.

Bár fogalmam sincs hogyan tudathatnám ezt vele, hiszen ma is elég nagy utalást adtam erre, és nem igazán értette mit mondok.

Miután alaposan lefürödtem, elzártam a vizet, és a köntösömet magamra kapva elkezdtem fogat mosni. Gyorsan kicsultam a fogkrémet, majd leöblítve a számat a köntösben ki akartam lépni a fürdő ajtón, de ahogy kinyitottam, Kihyun állt az előtte.

-Holnap megyünk wellnesezni. -mondta, én pedig hatalmas szemekkel visszacsaptam a fürdő ajtaját, és elkezdtem nagyokat lélegezni. -Ennyire ne örülj nekem. -nevetett az ajtó túloldalán, én pedig lecsúsztam a földre.

Nem, én nem vagyok erre felkészülve. Azt hittem simán utalgatni fogok Kihyunnak, de belegondolva, hogy holnap kettesben leszünk kamerák nélkül, a szívem hevesen kezdett verni, a gyomromban pedig ezernyi pillangó indult útnak.

Nem. Vagyok. Felkészülve. Lelkileg.

És asszem testileg se. Kicsit meghíztam...

Sziasztok csibéim!🐥❤

Megelőztem magamat, szóval még így hét elején sikeresen tudtam hozni ezt a részt😚

Hogy megy nektek a suli? Nálunk holnap matek tz T-T (asszem tz)
Nagyon nincs kedvem hozzá...mondjuk a sulihoz se😂
De nyugi, már csak 1 hónap!❤

Na, nem húzom itt tovább az időt, felhívom a figyelmeteket a fenti gifre(͡° ͜ʖ ͡°) és remélem tetszett nektek ez a rész💜❤💜❤
Ha igen, hagyjatok nyomokat🌟💬

Legyen csodálatos napotok/estétek drágáim!!! Puszi: Niki~