36.


-Suga, fent vagy? - Kiabált be V, és a fülét az ajtóhoz tette.

-Ja, még fent vagyok! De be ne gyere! - Szólt.

-Mi? Miért? - Kérdeztem.

-Trixi, te is itt vagy? Ahh, egy pillanat! - Mondta.

-Miért nem mehetünk be? - Kérdezte V is.

-Felkapok egy felsőt, várjatok. - Mondta.

-Itt mindenki meztelenkedik este? - Nézett rám V, mire elröhögtem magam. - Jól van na, mindketten láttunk már úgy, ne légy Jungkook! - Nyitotta ki az ajtót V, Sugát pedig a szekrénye kinyitott ajtaja takarta el.

-Türelmetlenek.. - Kukucskált ki a szekrényajtó mögül Suga.

-N-nem nézek oda.. - Fordultam meg.

-Nem vagyok szégyenlős, nem zavar.. - Csukta be az ajtót én pedig lassan visszafordultam és éppen felkapta az egyik felsőjét.

-Éppen vacsoráztál? - Nézett V a kajára az asztalon.

-Igen. Miért jöttetek? - Nézett ránk.

-Nincs kedvet pizsamapartizni? - Kérdeztem.

-Pizsamapartizni? - Vonta fel a szemöldökét.

-Igen. Trixiék szobájába. - Bólintott V mosolyogva.

-Hányan leszünk?

-Négyen, ha J-Hope is belemegy. - Mondtam.

-Hát.. Nem szeretek nagyon későn lefeküdni, de végül is miért ne.. - Nézett fel az órára. Wow. Könnyebb volt, mint hittem. Ezek után elmentünk J-Hope szobájába ahova én kopogtam be.

-Igen? - Kiabált a szobából J-Hope.

-J-Hope! Trixi, Suga és V vagyunk. Bemehetünk? - Kérdeztem.

-Ah! Persze egy pillanat! - Mondta.

-Könyörgöm mondd azt, hogy te nem éppen egy felsőt akarsz felvenni.. - Mondtam nevetve.

-Miért, vegyem le ami rajtam van? - Kérdezte, mire elröhögtük magukat.

-Ah, szóval te nem meztelenkedsz.. Végre valaki. - Nevetett V.

-Én nem szoktam.. - Nyitotta ki az ajtót. - Csak becsuktam az ablakot. - Mosolygott ránk. - Mi szél hozott titeket?

-Van kedved egy négyes pizsamapartihoz? - Néztem rá mosolyogva.

-Haaa? Pizsamaparti? - Nézett a srácokra. - Igen! Olyan rég pizsamapartiztam már!

-Mondtam én, hogy jó ötlet őt meghívni. - Mosolyogtam V-re.

-Te ajánlottál? Aaa. - Ölelt meg. J-Hope vidám, mint mindig. Visszamentünk a szobánkba, és elkezdtünk beszélgetni, utána énekelgettünk, ezek után pedig Suga fejéből pattant ki egy játék.

-Játszunk kérdezz feleleket - Tette fel az ötletet.

-Oké. Ez miről szól? - Nézett rá J-Hope.

-Nem elég egyértelmű? - Vonta fel a szemöldökét, mire elnevettük magunkat.

-Oké, akkor kezdd te. - Bólintott V.

-Rendben... J-Hope. Mennyi ideig tartott a leghosszabb kapcsolatod? - Kérdezte.

-Hmm.. 1 Évig. Asszem.. Gondolkozott. - Igen.

-Most felmerült bennem pár kérdés.. - Nézett rá V.

-Felteszed őket ha rád kerül a sor. De egyszerre csak egy kérdés. - Nézett rá Suga.

-Trixi. Hány év múlva szeretnél megházasodni? - Mosolygott rám J-Hope.

-Hm, nem tudom.. 2-3 év múlva már azt mondom, hogy "Oké, készen állok rá". - Bólintottam.

-25 évesen még én nem vagyok házas. Mondjuk nincs barátom, áhh. - Rázta meg a fejét nevetve.

-Barátod? - Kaptuk fel a fejünket mind a hárman.

-Barátnőm. Este van. - Temette a tenyerébe az arcát, mire elröhögtük magunkat.

-Jól van, lebuktattad magad, kész. - Nevettem.

-Nem, csak este van, na! Fáradt vagyok már, nézzétek el nekem! - Nevetett ő is.

-Elnézzük. - Mosolyogtam. - V. Ha lány lennél, kivel jönnél össze? - Kérdeztem.

-Veled. - Mondta gondolkozás nélkül, mire mindannyian elröhögtük magunkat.

-Mondom ha lány lennél. - Nevettem.

-Veled. - Röhögött, én pedig a tenyerembe temettem az arcom.

-Ne haragudj V, de nem az eseteim a lányok. - Törölgettem a szemem. - Oké, rajtam kívül?

-Ez már más kérdés, nem ér! - Mutatott rám röhögve.

-Fenébe, utálom ezt a játékot! - Sóhajtottam, a srácok pedig csak röhögtek.

-Oké, J-Hope. Ki szakított a legutóbbi kapcsolatotokban az előbb? A barátnőd.. Vagy barátod.. Vagy te? - Gúnyolódott, J-Hope pedig sírt a röhögéstől és hátra dőlt a földre.

-Ahh, barátnőm volt na. - Nevetett. - Ő szakított, mert megismert egy másik srácot.. Remélem most boldogok együtt.. - Nézett a plafonra.

-Szuper srác vagy, meg fogod találni a szerelmet. - Néztem rá bíztatóan, mire felült.

-Reméljük. - Mosolygott és felült. - Na. Suga. Hány évesen lettél igazán szerelmes?

-Pfu, nem tudom. Egyszer voltam igazán, és.. Az talán 15 évesen volt. - Mondta. - Trixi.. Ha nem Jungkook lenne a barátod.. Kivel jönnél most össze? - Támasztotta meg az állát és halvány mosollyal kíváncsian figyelt.

-S-senki. - Feleltem.

-Választanod kell valakit.

-De nem! - Ellenkeztem.

-Ne már, én tökre kíváncsi vagyok. - Nevetett J-Hope.

-Nem válaszolok. - Rázta meg a fejem.

-De van olyan?

-Nincs! - Néztem rá.

-Akkor büntetőfeladatot kell csinálnod. - Mondta Suga.

-E-erről nem volt szó! - Mondtam, ők pedig elnevették magukat.

-Most van. - Mosolygott rám mire elnevettem magam.

-Na akkor mit kell csinálnom? - Fontam össze a karom.

-Hmm. - Gondolkozott. - Menj ki a a folyosóra, és vallj szerelmet Jiminnek.

-A folyosón? - Csodálkoztam.

-Igen. - Nevetett.

-Jézus.. - Sóhajtottam nevetve, aztán kimentem a folysóra, a srácok pedig megálltak az ajtóba. Közvetlenül Jimin ajtajához mentem és belekezdtem.

-Jimin! Ne haragudj a zavarásért, de.. Nem tudom magamba folytani az érzéseimet tovább... Szeretném ha tudnád, hogy.. Hogy nagyon szeretlek már egy ideje.. Fogalmam sem volt, hogy mondjam el... De csak szeretném ha tudnád, hogy odáig vagyok érted.. - Mondtam.

-Trixi? - Szólalt meg.

-Igen, én vagyok.. - Bólintottam.

-Aludni akarok. - Nevetett, mire eltátottam a számat.

-Egy hölgy szerelmet vall, és te arra se vagy képes, hogy kinyisd az ajtót? Baka! - Csaptam az ajtóra nevetve, a srácok pedig sírtak a röhögéstől a szobaajtónknál.

-Mi a fene? - Nézett rám Jungkook, mire én is rá néztem.

-Játszunk. - Nevettem.

-Csak egy estére megyek el a szobából, és máris ez van? - Nevetett Jungkook összefont karral az ajtófélfának támaszkodva.

-Hát igen, ismersz.. - Mentem oda hozzá, ő pedig megsimított az arcom. - Mit csináltok RapMonnal? - Érdeklődtem.

-Beszégletünk. - Jött ki az ajtóba RapMon is.

-Ah, nálad van a töltőm? - Néztem RapMonra.

-Asszem igen.. - Gondolkozott.

-Bemegyek érte. - Indultam meg, mire mindketten elém álltak.

-Ne menj be. - Nézett rám mosolyogva Jungkook.

-Mi? Miért? - Álltam lábujjhegyre, hogy átnézzek a válluk felett, de nem ment, túl kicsi vagyok hozzájuk.

-Csak mert ne. Kihozom neked. - Lökött ki mindkettőnket nevetve RapMon és bement megkeresni a töltőmet.

-Mi ilyen titkos? - Nevettem én is.

-Férfias dolgok, oké? - Mosolygott.

-Ah... Értem. Asszem. Mosolyogtam.

-Kizárt. - Rázta meg a fejét mosolyogva, és magához ölelt, én pedig megcsókoltam. Pár másodperc múlva RapMon kihozta a töltőmet, és visszamentem a srácokhoz és folytattuk a játékot.

-Na. V... Melyik FIÚVAL jönnél össze, ha lány lennél? - Hangsúlyoztam ki a lényeget nevetve.

-Ne szórakozz már. - Nézett fel a plafonra röhögve.

-Naaa, kíváncsi vagyok. - Mondtam.

-Én iiis. - Nézett rá J-Hope.

-Nem tudom. - Vakarta meg a fejét. - Jungkookkal. Vagy J-Hopeal. De mondom, ha lány lennék! - Nézett rá J-Hopera, de ő így is nevetett.- Barátnőm van! - Nevetett V is.

Folytattuk tovább a játékot egy ideig, aztán bevonultam a fürdőszobába és felvettem a pizsamámat (azaz ezúttal V egy pólóját, és a nadrágomat), aztán lefeküdtünk aludni. Az éjszaka közepén arra keltem fel, hogy valaki beszél mellettem, mire csodálkozva felültem. V beszélt álmában.

-Már megint beszél? - Kérdezte Suga fáradtan.

-Ahh, igen. - Feküdtem vissza.

-Esküszöm átmegyek a szobámba ha folytatja a hablatyolást.. - Sóhajtott.

Másnap a hálózsákomban ébredtem a földön, és csak J-Hope volt fent. Nem éreztem jól magam, kivert a víz.

-J-Hope.. - Ültem fel. Éppen a plafont bámulta és a gondolataiba merült.

-Ah, jó reggelt. - Mosolygott rám.

-Jó reggelt.... J-Hope, idehoznád a vizemet az éjjeliszekrényről? - Kérdeztem.

-Persze. - Állt fel, és odahozta nekem a vizet majd leült velem szembe, én pedig az ágynak dőlve ültem a földön és belekortyoltam a vízbe.

-Meleged van? - Nézett rám, és ő is kiszúrta, hogy eléggé izzadok.

-Nem tudom, nem érzem jól magam.. - Tettem le magam mellé a vizet, J-Hope pedig a homlokomra tette a kezét.

-Van valami baj? - Nézett rám aggódva.

-Izzadok és szédülök.. - Néztem rá és a homlokomat kezdtem fújkálni.

-Igyál még.. - Nyújtotta felém a vizet, én pedig elvettem és ittam még belőle. - Nincs itt ventilátor? - Nézett körbe a szobába.

-Nincs, azokat már elpakolták szerintem. - Ráztam meg a fejem. Aztán V is felkelt.

-Jó hogy felkeltél, szólnál RapMonnak és Jungkooknak? - Nézett rá J-Hope.

-Lehet csak beteg vagyok, ne essünk túlzásba. - Néztem J-Hopera.

-Tudod hogy ha rosszul érzed magad akkor gondoskodunk rólad. - Mosolygott. Ez aranyos volt.

-Rosszul érzed magad? - Állt fel V.

-Igen.. - Vakartam meg a fejem.

-Menj. - Nézett rá J-Hope, V pedig kiment a szobából és hívta Kookot és RapMont is, akik bejöttek a szobába és mindketten leguggoltak mellém. RapMon is megnézte, hogy lázas vagyok-e.

-Nagyon rosszul érzed magad? - Kérdezte, én pedig bólintottam.

-Aztakurva! - Állt fel ijedten Suga és a szoba másik végébe szaladt, mi pedig felvont szemöldökkel néztünk rá.

-Neked is jó reggelt.. - Nézett rá V.

-Egy rohadt nagy pók mászott a karomon! - Rázta ki a hideg.

-Pók? - Kérdezte Jungkook.

-Mutasd a karod. - Nézett rám RapMon, én pedig kivettem a hálózsákból a karomat.

-Nézd! - Mutatott rá egy rohadt nagy foltra a karomon Jungkook.

-M-megcsípett?? - Ijedtem meg.

-Nem láttad milyen pók volt? - Nézett rá ijedten RapMon Sugára.

-Nem, csak hogy volt kábé ekkora. - Mutatta meg az ujjával, mire J-Hope ijedten felállt a földről és V is. Én is kipattantam a hálózsákból és felálltam, majd Jungkooknak dőltem, mert továbbra is szédültem.

-Összeszedem Jimint és Jint is, addig vigyétek a szobámba... - Mondta RapMon majd kiment a szobából.

-Tudsz járni? - Nézett rám ijedten V.

-Tudok, csak szédülök. - Sóhajtottam, mire.. Jungkook felkapott az ölébe. Bevitt a szobába és letett az ágyra, én pedig a háttámlának dőltem.

-Van olyan pók, aminek halálos a csípése? - Ijedtem meg.

-Itt biztos nincs, ne aggódj... - Mosolygott halványan J-Hope.

-N-nem lesz semmi bajom?

-Amíg itt vagyunk addig nem. - Ült le mellém az ágyra Jungkook.

-Téged nem csípett meg? - Kérdezte V Sugát.

-Nem tudom, nem hiszem... Nem érzek és nem látok semmit. - Nézegette magát.

-Miért csak én vagyok ilyen szerencsés? - Sóhajtottam.

-Jobb lenne ha engem is megcsípett volna? - Vonta fel a szemöldökét, mire elnevettem magam.

-Dehogy, nem ezt mondtam. - Ráztam meg a fejem. Aztán Jin és Jimin is odajöttek hozzám.

-Jin, te vagy a legidősebb, csinálj valamit. - Nézett rá V.

-Jó, de nem vagyok orvos.. Ah, mutasd a karod. - Nézett rám, én pedig felé nyújtottam a karom.

-Milyen pók csípte meg? - Kérdezte RapMon.

-Nem tudom, csak azt mondtátok, hogy csináljak valamit! - Mondta, mire akaratlanul is elröhögtem magam.

-Lemegyek az orvoshoz.. - Ültem ki az ágy szélére.

-Ne,ne,ne, majd felhívjuk neked. - Mondta RapMon.

-De annyira nem vagyok rosszul, hogy ne tudjak lemenni.. - Álltam fel.

-Biztos? - Kérdezte.

-Igen.. - Bólintottam halvány mosollyal.

-Lemehetek veled? - Kérdezte Jungkook.

-Gyere. - Néztem rá, így lekísért az orvosiba. Az orvos megvizsgált és azt mondta, pár óra és elmúlnak a tünetek, addig is pihenjek, így teljesen lenyugodtam. Viszont a pók miatt továbbra se voltunk túl nyugodtak. Jin tanácsolta, hogy kérjünk egy új szobát, így lementünk a portáshoz és megkérdeztük, hogy nem kérhetnénk-e egy új szobát. Kellett győzködni egy ideig a férfit, de végül belement, hogy kaphatunk egy új szobát és azt mondta szólni fog a főnökének, hogy vizsgálják meg azt a szobát ahol a pók volt. Így aznap már pókmentes szobában aludhattunk.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top