-Mi az, hogy rád mászott egy srác?-kérdezte elképedve Tae.

-Flörtölt velem-vontam vállat.

-És bókolt-tette hozzá Mi Cha.

-És közeledett Eun-hoz-egészítette ki Yoora. Kösz lányok.

-Nem volt semmi. Chung-Ho pedig normálisan beszélt vele, én meg megfenyegettem. El van simítva a dolog-legyintettem.

-Nem történt semmi komoly-szólt közbe Chung-Eun jól van, nem kavart senkivel-mondta.

-Oké-bólintott Tae.

-Ti viszont látom jól elvagytok-erőltettem egy mosolyt az arcomra, majd Ni Neul szemébe néztem. Megfordultam és felszaladtam az emeltre, de Tae követett.

-Várj már-fogta meg a kezemet és szembe fordított magával.

-Nem tudtam, hogy jön, Sejin nem szólt. Nem tudom mit akar, és hogy miért van itt, egyszerűen csak jött-mondta boci szemekkel.

-Tudom-bólintottam-csak azt nem tudom, hogy minek? Ő maga a tökéletesség, nézz már rá. Úgy néz ki mint valami istennő. Miért ne akarnál vele megint összejönni? Ki vagyok én hozzá képest? Senki-tört rám ismét a féltékenység-nem is értem miért én vagyok a barátnőd, mikor ő sokkal jobb-bámultam a földet.

-Kicsim-nézett a szemembe aranyosan-nekem ő nem jelent már semmit-rázta meg a fejét-már csak egy régi ismerős. Ami volt közte és köztem az már rég elmúlt. Az már a múlt. Megtörtént, de már nem érdekel. Nekem te vagy a legfontosabb-mondta ki az utolsó mondatot vörös arccal, mire elmosolyodtam és megöleltem.

-Haragszol?-suttogtam a fülébe.

-Dehogy is-puszilt bele a nyakamba-te?-kérdezett vissza.

-Nem-szívtam be finom illatát, amivel képtelen vagyok betelni.

-Gyerekek nem akarok zavarni, meg semmi, de Eun van egy kis gáz-hallottuk meg Jin hangját-köztetek minden okés?-kérdezte.

-Igen-bólintottunk-mi a baj?-néztem rá furcsán.

-Suga, Namjoon és YooRa próbálják megfejteni a telefonodon a kódot, mert kíváncsiak mit néztél reggel. Haru pedig Jimin-ből próbálja kiszedni-mondta, mire elröhögtem magam és követtem a fiút.

A kis hackerek a konyhában voltak. Háttal ültek, így megálltam mögöttük.

-Nem, azt már próbáltam-legyintett YooRa.

-És a Tae születésnapja?-kérdezte Suga.

-Az sem jó-rázta meg a fejét Nam.

-Az enyémet próbáltátok már?-kérdeztem vigyorogva, mire mind annyian hátra fordultak.

-Szia Eun-dugták el a telefonomat-miujság? Minden okés?-nézett rám ártatlanul Suga.

-Adjátok vissza-nyújtottam ki a kezemet.

-Mit? A szívedet Tae-től kell vissza kérned-vigyorgott a fiú.

-Nagyon vicces-forgattam szemeimet.

-Meg őrülök a kíváncsiságtól-nézett rám YooRa-mondd már el, mitől kaptál majdnem szívrohamot tegnap reggel?

-Nem mondom el-nevettem el magam, mire Yoo egy nagyot sóhajtott, majd felém nyújtotta a telefonomat, amit el is vettem volna, ha Kook nem kapja ki a lány kezéből és nem kezd el vele futni.

-Add vissza-mentem utána röhögve. Kiment az udvarra. Ő a medence egyik oldalán volt én meg a másikon.

-Kell?-kérdezte vihogva.

-Kéne-röhögtem én is folyamatosan. Sajnos még mindig gyorsabb nálam, így sikerült befutnia a házba. A telefont átpasszolta Hope-nak, aki felszaladt vele az emeletre.

-Ez komoly?-néztem körbe... 

Hi everyone!^^ Itt is lenne  akövetkező rész, ne haragudjatok, hogy ilyen későn hoztam. Ha tetzsett akkaor szavazzatok és kommenteljetek :) további szép napot ;) 
~Zsuni~