19.2 Haragszol?

  Jin kitett magáért. Nagyon finom volt a reggeli. Bár nem ettem sokat, mégis több volt a semminél.
-Segítsek?-lépett oda hozzám V, amikor fel akartam menni a lépcsőn. Megdobbant a szívem.
-Eun! Hozd ide a laptopod-szólt a nappaliból Haru.
-Nem kell-mondtam majd kikerültem Tae-t és felmentem a szobámba.
Megfogtam a gépem és amilyen gyorsan csak tudtam lementem a lányokhoz.
-Szólt a maneger, hogy kész a Kiss me, és az I have fallen in love klipje. Elküldte emailben, hogy csekkoljuk-magyarázta Mi Cha.
-Oké, megnézem-bólintottam.
-Miről van szó?-jöttek oda a fiúk.
-Kész az első két saját klippünk-mosolygott Yoora.
-Megnézhetjük?-kérdezte izgatottan Suga.
-Majd igen-bólintott Mikasa.
Megnyitottam a linket. Először a Kiss me-t néztük meg. Jól sikerült. Büszke voltam a lányokra. Idáig is eljutottunk. Sikerült.
-Ez nagyon jó lett-tapsikolt csillogó szemekkel Yoora.
-Szerintem is-bólogatott hevesen Mi Cha.
-Na, akkor most mi jövünk-vette ki a kezemből a laptopot RapMon és újra indította a videót. A hat fiú köré gyűlt és izgatottan meredtek a képernyőre.
Mereven bámultam magam elé. Nem volt kedvem beszélgetni. Tetszett a klipp, de nem kötött le.
Folyamatosan a tegnapi nap járt az eszembe. Szerintem azt nem fogom elfelejteni. Valószínűleg soha. A sebek begyógyulnak, de örökre ott maradnak. Mint a hátamon a hosszú vágás. Begyógyult, de a heg még mindig ott van. A lelkemben is.

A fiúknak nagyon tetszett a klippünk. Írtam a manager-nek, hogy megkaptuk, és hogy jól sikerült. Válaszként azt kaptam, hogy ennek örül, és a következő két számunkon van még mit finomítgatni, ezért azt nagyjából egy hét múlva tudja átküldeni.
-Haru, valamit meg tudtál az augusztusról?-kérdezte Mikasa.
-Ja, igen. Egy ötcsillagos szállodában lesz a fotózás Los Angeles-be. Egy hétig leszünk ott nagyjából-magyarázta a lány.
-Az alatt az egy hét alatt le fogunk jutni a tengerpartra?-tanakodott Mi Cha.
-Remélem igen-mondta Yoora YungKook kezét szorongatva. Olyan aranyosak. Egymásnak lettek teremtve.
-Minket is visztek?-kérdezte Jimin.
-Azt mondták jöhettek, bár ez csak rajtatok múlik, na meg a manager-en-bólintott Haru, mire a fiúk vigyorogva összepacsiztak.

A nap további részében próbáltunk. Vagyis csak akartunk, ugyanis elég sokszor meg kellett állni, mert nem bírta a lábam. Már nem fájt annyira, de még nem az igazi.
-Le ülhetsz, ha akarsz-mondta Mi Cha.
-Nem, folytassuk-álltan vissza a helyemre.
-Biztos?-nézett a szemembe Yoora.
-Igen-bólintottam.
Nem volt valami kellemes fájó vádlival gyakorolni, de kibírtam. Muszáj volt. Nem hagyhattam cserben a csapatot.
Este fél kilenckor már otthon voltunk. Nem vacsoráztunk, Jin már nem akart kaját csinálni, mindenki azt ette amit talált a hűtőben. Jobban mondva a többiek. Én ismét nem ettem.
Megfürödtem, kiengedtem lila hajam, és bebújtam az ágyba. V akkor jött be amikor betakartam magam. Nagyon úgy tűnik, hogy meg akar ölni, mert nem volt rajta póló. Ismét. Próbáltam nem rá nézni. Nem szólt hozzám. Lekapcsolta a villanyt és befeküdt az ágyába. Értem. Szóval most haragszik, vagy megsértődött. Király...  

Hi everyone! ^^ Itt is lenne a következő rész, remélem tetszik! Nem tudom mikor lesz folytatás, mert készülök a szóbelire, ami már a nyakunkon van. Remélem megértitek. Amint tudok hozok folytit ;) Addig is nézzetek át a másik történetemre is ;)

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top