19.1 Soha ne sírj egy fiú miatt...

  Nem aludtam valami jól. Többször is felkeltem. A telefonomat bámultam a sötétben. A háttérképemet. Vajon kit? Hát persze, hogy V-t. Azt a képet, amit akkor készítettek a lányok amikor ide jöttünk és a buszon szunyókáltunk. Akkor még azt hittem van valami esélyem. Annyi szép lány közül kétlem, hogy pont én lennék az aki tetszik neki.

Hajnali ötkor már nem tudtam vissza aludni. Lebicegtem a konyhába és felkapcsoltam a villanyt.
Tegnap semmit nem ettem, de most sem erőltettem meg magam. Nem kajáltam, csak megittam egy pohár kólát.
-Nem tudsz aludni?-hallottam meg Mikasa álmos hangját.
-Felébresztettelek?-kérdeztem amikor leült mellém.
-Nem-rázta meg a fejét.
-Adj egy kicsit-vette ki a kezemből a poharat.
-Ne mondd már, hogy amiatt a csaj miatt vagy még mindig szomorú-lökte meg a vállamat miután belekortyolt az üdítőbe.
-Pedig de-sóhajtottam egy nagyot.
-Nem kellene. Csak egy csók volt. V pedig semmit nem tudott tenni-védte meg a fiút.
-Lehet. De nekem az az egy, véletlen csók is elég volt ahhoz, hogy szar kedvem legyen-néztem ki az ablakon.
-Megverjem a boszorkányt?-kérdezte vigyorogva.
-Nem kell-húztam félmosolyra a számat.
-Szard már le BoMi-t. Ő már a múlt. A smárolással együtt. Ez meg a jelen. A jövő előtted. Akármi történhet-nézett a szemembe.
-Ja-bólintottam.
-Ne legyél szomorú. Mi mindig itt vagyunk-ölelt meg.
-Fiú miatt pedig ne sírj. Sose sírtál-suttogta a fülembe.
-Oké-bólintottam összeszorult szívvel.

Felmentem az emeltre, és halkan besurrantam a szobámba. Nem akartam felébreszteni Tae-t. Halkan előkotorásztam a törülközőmet, és valami ruhát, amit fel tudok venni.
Ránéztem V-re. Halkan szuszogott. A hold fényében láttam, hogy nincs rajta póló. Beharaptam alsó ajkam. Hát, azt én már sosem érinthetem meg.
Bementem a fürdőbe, megengedtem a meleg vizet, és befeküdtem a kádba.
Nem hallgattam zenét, nem énekeltem. Csak bámultam ki a fejemből.
Átfutott az agyamon egy gondolat. Talán hülyeség, talán nem, de BoMi-nak sikerült tegnap befenyítenie. Féltem, hogy valamilyen módon bosszút áll, amiért nem a fiúk ágyában, hanem az utcán kötött ki.

Frissnek és üdének éreztem magam. Fizikailag. De lelkileg, mint akit kimostak. Egy csomó minden kavargott bennem. Érzelmek, gondolatok egyszerre.
Hétkor már mindenki a konyhában volt. Jin a kaját készítette, a többiek pedig beszélgettek.
-Hogy aludtál?-kérdezte Yoora.
-Rosszul. Ti?-néztem a szemébe.
-JungKook mellett csak jól lehet aludni-vigyorgott.
-Egyáltalán aludtatok?-kérdeztem mosolyogva.
-Hát...erről majd később-legyintett vörös fejjel.
-Szóval mást csináltatok-kaptam el a tekintetét.
-Csak beszélgettünk. Egyelőre-vigyorodott el perverzül.
-Aha, értem-motyogtam.
-Megverjem V-t?-nézett a fiúra.
-Mika BoMi-t akarja. Te meg Tae-t. Nem kell-mondtam.
-Te tudod. Viszont akkor ne legyél ilyen búval bélelt-nézett rám nagy barna szemeivel.
-Jó-bólintottam.
-Asszony! Bele dobatlak a medencébe Kooki-val-,,fenyegetett meg".
-Ha lehet, akkor ne. Nincs kedvem átöltözni-nevettem fel.
-Na végre. Mosolyogj-ölelt meg.

Hi everyone! ^^ Itt is lenne a következő rész. Ha tetszett akkor szavazzatok és kommenteljetek. Ha van kedvetek, akkor nézzétek meg a másik történetemet is. Eddig három rész van fent. Az is BTS fanfici ;) 

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top