1.1 Az Army visszatért
Pontosan egy éve nyertük meg a lányokkal a Táncolj! című versenyt, ami világszerte ismert.
Haru, Yoora, Mikasa, Mi Cha és én, Eun. A csapatunk neve: Army.
A pénz nyeremény, és az utazás mellett, némi hírnévhez is hozzájutottunk. Minden héten máshol lépünk fel, szinte egész életünket táncolással töltjük, amit persze egyikünk sem bán. Hamarosan saját dalok, koreográfiák összeállításához is hozzá kezdünk.
Ez lett a munkánk, amit nagyon szeretünk, de nem minden az, aminek látszik. Megváltozott az életünk. Nem úgy élünk mint régen. Nem járunk gimibe, vagy épp egyetemre, nem látjuk minden nap a szüleinket, családtagjainkat. Ennyi negatívuma van ennek az egésznek, de elfogadjuk.
-Eun, nézd már!-tolta elém Haru a mobilját. Na igen. Ő meg a telefonja. Ha lehetne, egy percre sem tenné le.
A képernyőn a BTS egyik tagja volt, Jimin. Mind az öten oda, meg vissza vagyunk ezért a csapatért. Az egyik számukkal nyertük meg a versenyt. Csak eltáncoltuk, úgy ahogy ők, és kész. Na jó, azért nem olyan profin mint ők, de ez is elnyerte a zsűri, és a nézők tetszését.
-Haru, ezt a képet már ezerszer mutattad-álltam fel a földröl.
-Tudom, de olyan aranyoos-ugrált össze-vissza.
-Ez a háttérképed is-mosolyogtam.
-Igen, mert ez a legjobb kép róla. Meg a többi is. De itt látszik a kockás hasa!-mutatta újra felém a telefonját.
-Igen, látom-nevettem fel hangosan.-ha kigyönyörködted magad, akkor akár vissza is állhatunk próbálni-ittam bele az ásványvizembe.
-Hol van Yoora és Mika?-fordultam kérdőn Mi Cha felé.
-Elmentek körbenézni-legyintett.
Ja igen, azt az apróságot kihagytam, hogy ismét fellépésre készülünk. Ebben az évben is indul a Táncolj!. Minden évben a nyertes csapatot visszahívják díszvendégként, plusz még egy hírességet. Minden évad más helyszínen van.
-És merre mentek?-kérdeztem a lánytól.
-Nem tudom.-rázta meg a fejét.
A verseny igazgatója megengedte, hogy rögtön a színpadon próbálhassunk, és ne egy kis próbateremben kelljen nyomorognunk.
-Hát ti merre jártatok?-kérdeztem a felénk tartó két lánytól.
-Nyugi már, csak körbe néztünk-felelt Yoora.-tudod te mekorra a büfé?-harapott bele csillogó szemekkel a kakaóscsigájába.
-Van némi elképzelésünk, mivel mellette jöttünk be-adta meg a logikus választ Haru.
-Ja várjál, télleg'-gondolkodott el.
-Jajj de bolond vagy-nevettem el magam.
-Na hogy haladtok?-lépett be az ajtón az igazgató, akinek sajnos nem tudom a nevét.
-Jól-bólintottunk egyszerre.
-Szólok, hogy állítsák be a világítást. Egy hét múlva fellépés, és nincs kész a színpad-ment el mérgelődve. Ez gyors volt.
-Yoora fejezd be az evést, és folytassuk a próbát-mondtam egyet tapsolva.
-De éhes vagyok-nyafogott
-Majd utána eszel-legyintettem, majd odasétáltam a laptophoz.
Hagyomány, hogy a nyertes csapat a nyertes táncot adja elő. Beindítottam a BTS Fire című számát, majd gyorsan visszafutottam a helyemre.
Beindult a zene. Pár másodpercünk volt felkészülni, fejben átfutni a lépéseket. Rengetek energiát fektettünk abba, hogy megtanúljuk a mozdulatokat, ami eleinte nehezen ment, de mostanra már belerázódtunk.
Szerencsére rajtam működik az a bizonyos ,,zene be világ ki" gomb.
A refrénhez értünk. Mindent beladva táncoltunk. Büszke voltam, hogy idáig eljutottunk. Együtt teljesítettük ezt a hol nehéz, hol könnyű utat.
Elől táncoltam, majd helyet cseréltem Mika-val. Mindanyjiunkra sor került.
A nézőtéren senki nem volt. Üres volt. Nem figyelt minket senki, így sokkal felszabadúltabban tudtunk táncolni.
A zene végére értünk, mi pedig kifulladva öleltük át egymást. Ez nálunk olyan, mint bárki másnál, a pacsi. Így tudatjuk a másikkal, hogy ügyes volt
-Na akkor mégegyszer-mondtam lihegve, mire a csapat többi része bólintott. Semmiféle vezető nem vagyok, félreértés ne essék. Nincs főnök, de általában én kezelem a laptopot.
Még háromszor próbáltuk el, mivel közben megjöttek beállítani a fényeket. Nem volt elég, hogy nyár révén rohadt meleg volt, de még a bazi nagy reflektorok is a pofánkba világítottak. Sportmelltartó, haspóló, és rövid nadrág. Az egyetlen elfogadható módja annak, hogy ne süljünk meg. Ráadásúl lila, dús hajam melegíti a nyakamat és vállamat, így mindig fel kell kötnöm kontyba.
Hi everyone! ^^ Itt is lenne az első rész. Remélem tetszett. Véleményeteket várom #^_^#
#fanficti
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top