9. rész
*Yut POV*
Csak állok szótlanul a vadmacska előtt. Árad belőle a gyűlölete irántam amit meg is értek. Jó az ha az embernek ilyen barátai vannak akik megvédik egymást a gonosz emberektől de nagyon gondolkozni sincs időm mert újra csattan egy pofon az arcomon. Valamit kéne mondanom de számat nem hagyják el a szavak.
- Mit tettél Shorterral?! - ránézek szótlanul a szőkeségre. Nem csúnyán és nem is idegesen, inkább valami pozitívabb energiát próbálok belé sugározni de ez nem megy egyikünknek se. Én vesztettem, pontosabban Shorter. Mindketten vesztettünk hiszen a vadmacska állátfelhúzva, csapkodva kimenekül a szobából.
Nem sokkal utánna egy fájdalmas hang hagyja el az ajkamat. Akkora egy féreg vagyok, semmit nem tudtam mondani, most miattam Shorter bajba került.
- Yut....- Shorter-kun addig üssél engem ameddig meg nem döglök vagy ölj meg de csinálj valami olyat amit megérdemlek! - Jól vagy? Ne sírj, nincs semmi baj. - mi ez? Shorter nem bánt? Egy rossz szót sem mond.
- Shorter....én...annyira sajnálom...kurvára nem akartam ezt! Én csak....szeretlek...ezaz egész miattam van! Az lenne a legjobb ha elmennék és megakadályoznám a családomat hogy bántsanak titeket, mondjuk rám nem hallgatnak de fel tudnám őket tartani valahogy....kérlek adj egy esélyt...
Hadarva mondom ki egymás után a mondatokat. Nagyon félek...nem akarom őt elveszíteni de ugyanakkor azt se akarom hogy az önzőségem miatt Shorter szenvedjen...ez az érzés annyira borzasztó.
Az utolsó mondatomnál felnézek rá. Nem mérges. Nem szomorú. Arca nem torzul el a félelemtől. Csak néz rám...hallgatja azt amik kijönnek a számból. Sokáig tart ez a fülledt és zavarodott csend. Most haragszik?
- Ez csak a véletlen műve. Senki nem tehet semmiről. Nem te vagy a hibás, ne csinálj hülyeséget, én voltam óvatlan a francba is...- egy ideig nyugodtan, rezzenéstelen arcal beszél. Majd egy mérges mozdulattal rávág az asztalra.
Felhúzza a napszemüvegét és rohan le a lépcsőn, én meg csak nézek utánna. Gyenge vagyok utánna kiáltani, utánna menni de talán jobb is így. Hiába mondta azt hogy ez a véletlen műve...rohadtul nem így van.
Fáj az igazság mi, Yut Lung Lee? Kurvára te vagy a hibás mindenért amit okoztál csak mert gyenge voltál!
- A kurva életbe! - sírva kiáltok fel, a fájdalomtól a hangom megreked. A fiókba nyúlok és előveszek egy tőrt. A hasam felé fordítom majd.....vér mindenhol. Elvesztettem az önuralmamat.
Elfekszek a padlón majd semmit mondó tekintettel a szemhéjam kezd lecsukódni. Meg fogok halni. De talán jobb is így...
"Shorter kun....sok szerencsét."
*Shorter POV*
Ezt nagyon elcsesztem...bassza meg. De amúgy is túl kockázatos volt ez az egész....Yut szeret engem...ez már bebizonyosodott de hogy én szeretem-e őt? Az már kérdéses.
Idegesen cammogok le a lépcsőn, ahol megpillantom Asht aki idegesen baszná be maga mögött az ajtót.
- Ash! Állj meg! - hátra néz és dühösen jön felém majd az arcomba kiabál:
- Ki ez a rohadék?! Dino embere? Vagy kicsoda?! - most mi a bánatot mondjak neki?
- Nem dino embere! Ő csak egy ártatlan civil!
- Ezt nem veszem be...Shorter, mi a fasz van?
- Ash nem ítélhetsz el egy könyvet a borítója alapján!
- Mivel zsarol?
- Semmivel.
- Mivel zsarolhat?
- Attól még hogy Dawson fia lehet jó ember nem? Ash higyj nekem!
- Nézz a szemembe és úgy mond! - kiált rám idegesen. Nem húzom sokáig az időt. Belenézek mélyen a szemeibe.:
- Ő nem Golzine embere, ő Dawson fia és a mi oldalunkon áll. Ártatlan.
A legjobb barátom kifújja a beszorult levegőt majd hátrálni kezd.
- Rendben.
- Mi van rendben?
-Megértettem. Ő csak egy ártatlan.
- Tényleg az!
- De ha mégis az...lenne egy kérdésem. - nyelek egyet a hirtelen téma váltás miatt. Mit akar tőlem kérdezni? - Shorter.....te szereted a férfiakat? - erre a kijelentés félére összeszorul a gyomrom és elpirulok.
- Nem!! Dehogy szeretem!
- Akkor miért voltatok összebújva a francia ágyon? Ne akard nekem beadni azt hogy csak ráestél.
- Eh...hát az az igazság hogy...ahh ezt még én se tudom. Valamilyen szinten vonzódom hozzá de-
- Felejtsd el őt. Ha nem akarod belerángatni ebbe a Dinos ügybe akkor ne akarj tőle semmit. Vagy...még meggondolhatod magad. Kiszálhatsz a csapatból és visszavonulhatsz.
- Kiszállni? Szórakozol velem? Azt már nem! Ez az én ügyem is! Az életemmel tartozok neked. Nem hagyom hogy egyedül vidd ezt véghez. Ott akarok lenni amikor megölöd Dinot. Én is a részese akarok lenni ennek a csapatnak, a hasznodra leszek.
- Shorter...- Ash magához szorít szorosan. Az előbbi hangvételéből kivető hogy elérzékenyült. - Mi lenne velem nélküled?
Na ezt én magam se tudom.
A gyors és megérintő ölelés után Ash folytatja a szövegét:
- Akkor ha velünk maradsz, el kell dobnod őt magadtól.
- De Ash....te ugyanezt csinálod Eijivel.
Mintha a világ megállt volna egy időre. Ash néma tekintettel magába zuhant. Mielőtt bármit is mondana folytatom amit elkezdtem.
- Ezzel a kapcsolattal veszélybe sodrod őt. Muszáj elengedned neked is!-
- Tudom jól! De nem lehet...egyszerűem nem megy! Nem tudom elengedni őt! - idegesen felrohan a másik lépcsőn a szobájába.
- Ha te nem akarod ezt átélni mint amit én most, akkor mondj le arról a kígyóról. - néz vissza majd lezárja végleg a beszélgetést.
- Kár volt...nem szabadott volna ezt mondanom neki. Igazam volt de...nem tudtam hogy ennyire belegondolt már ebbe. Hogy lehet ilyen tudattal élni azzal akit szeretsz hogy tudod hogy...egyszer egy nap el fogod veszíteni...
Őt.
Mire a gondolatmenetem végére érek megérzem hogy valami lefolyt az arcomra. Na ez meg mi? Átfolyik az eső....nem...ez...vér?
Nézek fel de még szerencsére hogy a napszemcsim rajtam van, hiszen az első cseppet több vércsepp követi amik a napszemüvegre esnek. Ez meg? Rohanok fel a lépcsőn de mire felérek eluralkodik rajtam a pánik.
5-ös szoba...az Yut szobája!
- Yut!!! - üvöltöm a nevét majd egy rántással belököm az ajtót. Mintha egy rémálomba csöppentem volna. A fekete haja az arca elé borul, fekszik a földön vér önti el körülötte a szobát majd megpillantok egy kést mellette.
- Úristen...- remeg meg a hangom, könnybe lábad a szemem. Remegve lépek oda hozzá és finoman arréb mozdítom. Egy hatalmas nyílt és mély seb húzódik el a mellkasán ezzel a hasát is érintve.
- Nehh....Yut...ne halj meg..- kezdek el sírni - Segítség! Valaki segítsen! - Kiáltok segítségért. Nem akarom elveszíteni...a kurva életbe.
Hai~~
Végül csak megszűltem a folytatást ami remélem hogy elnyerte a tetszéseteket^^.
Ki volt ezen a hétvégén Mondoconon? Tegye fel a kezét! 👋
Mert én voltam! Be is öltöztem, ráadasul nem akárkinek ( ͡° ͜ʖ ͡°)
Egy banana fish csapattal voltam Shorterként szombaton!
Megvolt: Ash, Eiji, Shorter, Papa Dino és...Yut Lung! 😍
Ehhez a sztorihoz csináltam is shippes képeket a gyönyörű Yut Lungommal, user34147817 köszönöm szépen babám 💕.
Remélem hogy örülni fogtok a képeknek!
( ,,ÒωÓ,, )
Itt van a kedvenc képem! 😍😏💕
Éésss itt van a kis csapatunk!:3
A kövi részben (vagy akár egy kis különkiadás féleségben) rakok ki még conról képet, persze ha csak akarjátok! Ezt írjátok meg kommiban! 😅😻👇
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top