- Kislányok, ne aggódjatok. Jó helyre kerültetek. – jelent meg még egy férfi.
- Réka csinálj valamit! – szólt rám Kitti.
- Én?! – váltottam át hisztérikus hangnembe.
- Igen, nekünk semmi esélyünk.
- Neked sincs kiscsaj. – nézett rám gonoszul a tetovált férfi és a társával elindultak felém.
Szerettem volna azt hinni, hogy ez csak egy rossz álom, és mindjárt felébredek, de a két ember egyre közelebb volt hozzánk nekem meg csinálnom kellett valamit. Kitti próbálta hullámcsattal kinyitni Vanda ajtaját is, Eszter csak állt ott és rémülten kapkodta a fejét, én pedig, mivelhogy semmilyen segédeszközt nem találtam, magamhoz vettem a seprűt, ami a sarokban volt nekitámasztva a falnak. Levettem a fejét és csak a fa rúd maradt. Nem hiába tanultam meg a „fénykardforgatást" most végre alkalmazhatom. A két férfi felröhögött és teljes erőből megindultak felém. Bevallom egy pillanatra majdnem beszartam az ijedségtől, de amikor a fa rúddal fejbe vertem az egyik pasast elfelejtettem, hogy most a többieket és magamat védem, az is lehet, hogy az életem forog kockán... Beleképzeltem magam egy Star Wars filmbe, és bár az Erőt nem tudtam használni (sad) alaposan elbántam a támadóimmal. Akik felnőtt, magas, izmos, EMBERRABLÓ férfiak. Ezek után senki se mondja, hogy ne mászkáljak egyedül az utcán, mindenkit megverek. Jó na, azért nem mindenkit. A fa rúddal jó nagyokat csaptam az emberek fejére, gyomrába, oldalába, lábára... De a judo tudásom is alkalmaznom kellett. Ilyen idétlen, mégis hatásos rúgásokkal ötvözve. Nem akarom azt mondani, hogy úgy bántam el velük, hogy meg se kottyant és még élveztem is, de ha egyszer így történt! Az egyiküket ellöktem és rádőlt az a polc, viszont a tetkós kiverte a kezemből a seprűnyelet, már emelte a kezét, amikor... Amikor a fiúk beözönlöttek a szobába és Levi meg Roli egyszerre kezdték el ütlegelni a pasast. Abban a pillanatban Kittinek sikerült kinyitnia az ajtót, Vanda pedig kitántorgott a szobából. Borzasztóan festett. Nem akarom részletezni, de ha így beállított volna a Halloweeni buliba, megnyeri a versenyt.
- Futás innen! – kiabálta Balu, akinek ha jól láttam felrepedt a szemöldöke. Mindannyian elkezdtünk futni a szobába, ahol a szellőző volt. Levi volt a legmagasabb köztünk, simán fel tud mászni csak lábujjhegyre kell állnia, szóval vállalta, hogy bakot tart mindenkinek. Először természetesen Vanda ment, aztán Kitti, Eszter, Máté, Roli, Marci, én és Balu. Hallottuk a férfiak őrjöngését és az egyre hangosodó lépteit, és az odakintről érkező sziréna hangját is. Most vagy Gergőék szórakoznak még mindig, vagy tényleg megérkezett a rendőrség. Levi is felhúzta magát és mindenki a szellőzőkben kúszva menekült a házból. Amikor én bekerültem oda, akkor Vanda valószínűleg már odakint volt Dorinával.
Mikor kiértem a szellőzőből ugranom kellett egy kicsit. Marci elkapott aztán a mögöttem menetelő Balunak és Levinek is segített. Annyi ember volt a ház körül és az erdőben, hogy azt sem tudtam hova nézzek. A felvetett kérdésemre is választ kaptam, megérkeztek az igazi rendőrök. A rendőrautók szirénája hangosan szólt és a piros-kék fények mindent kivilágítottak. A sötétségbe borult erdőt, minket és a házat is. Egy csomó rendőr berontott az épületbe, kutyákat is láttam, nagyon durva volt. Két rendőr pedig az útra terelt minket és mindenkit igazoltattak.
- Szálkás Réka. – mondtam a nevem iránt érdeklődő rendőrtisztnek.
A rendőrök kijöttek az épületből a megbilincselt emberrablókkal. Nem is merek belegondolni, hogy miket tettek. Már nem Vandával, inkább azzal a másik három lánnyal.
Ebben a nagy emberkavalkádban oda akartam menni Vandához, elvégre most mentettük meg őt, ki tudja, lehet, hogy a halál torkából. Mindenesetre elég hihetetlen dolgokat műveltünk, mindent miatta tettünk. Mindent miatta tettem. Erre a kép, ami fogadott a következő volt: Vanda és Balu csókolóztak. Aú. Na ez... Ezt nem tudtam hova tenni. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy mégis mi a szar történik itt. Pislogás nélkül néztem végig és éreztem, hogy megfordul velem a világ. Alig pár perce egy seprűnyéllel vertem meg két felnőtt férfit, még csak meg se kottyant, de megláttam őket csókolózni és... Te jó ég, mindjárt megint sírok. Mi a szar? De most úgy őszintén. Vanda és Balu? Ez most egy vicc? Ne már. Miért ilyen igazságtalan az élet? :(
Végül elfordítottam a fejem és végig gondoltam a dolgokat. Tavaly szeptember... Vanda már a kezdetek óta szerelmes volt Balázsba, még „versenyeztünk" is érte. De... Akkor mi volt Marcival? Az elég komoly volt. És mégis mi történt, hogy újra beleszeretett? Oh nem, a legnagyobb kérdés az, hogy Baluval mi történt. Azt mondta engem szeret és hogy a többi srác miatt szakít velem. De akkor ez mégis mi?!

„Csak, hogy tudd. Sose jönnék össze Vandával. Nem miatta! Miattad. Mert én csak téged szeretlek."

Na persze. Hirtelen Marci termett mellettem és rekedt hangon ezt kérdezte:
- Ugye te is látod...
- Balut és Vandát? Igen.
- Mi a szar ez? Te tudtál róla?
- Nem. – csóváltam a fejem.
Hé, mi Marcival most ugyanazt érezzük. Az ő volt barátnője összejött az én volt barátommal, akivel amúgy legjobb barátok, és én is Vanda barátnője vagyok. Vagyis csak voltam, mert ezután nem szólok hozzá. Kommandós osztagot szerveztem a megmentésére, erre lenyúlja a fiút, akibe szerelmes vagyok. Ez a hála?
Vanda olyan gyönyörű. Tejfölszőke haj, kék szemek, gyönyörű alak, tökéletes bőr... Olyan, mint egy angyal. Most, hogy Baluval összejöttek (mert mint kiderült összejöttek) úgy érzem sohasem leszünk már együtt Baluval. Elcsábította, nekem pedig semmi esélyem ellene.
A rendőrök tovább intézkedtek, aztán szépen lassan mindenki elindult vissza Pestre. Amióta itthon vagyok csak arra volt időm, hogy meghallgassam a szüleim apró leszidását, hogy lezuhanyozzak, és hogy a polcomon lévő Balus bögrére ránézve elkapjon a sírógörcs. Ennyi, tényleg vége. Továbblépett. Vagy csak szeretne továbblépni. Mindegy, nem fontos. Az sokkal inkább, hogy most teljesen kikészültem. Holnap egyikőnk sem megy iskolába, szóval nyugodtan fel lehetek hajnal kettőig és depressziós zenéket hallgatva bőghetek. Egy élmény lesz.

Vanda 5/5 megvan, jól van, biztonságban van; 5/2 együtt van Baluval, mi a franc?!
Csaba Flórián és társai 5/3 irány a dutyi hapsikáim
Én 5/4 szellőzőkben mászkáltam és elvertem két felnőtt férfit. Egy seprűnyéllel. Egy kibaszott seprűnyéllel. Te jó ég...
A két osztály 5/5 igazán jók vagyunk együtt :D
Marci 5/4 szegény, szerintem megtaláltam a lelkitársam.
Martini 5/? ki ez a gyereeek?
Balu 5/1 szerintem ezt nem kell kommentálnom :(