Február 22. csütörtök

Holnap megyek a suliba, eddig otthon betegeskedtem, mert Vandának igaza lett. Megfáztam és fel is fáztam, szóval hétfőn kénytelen voltam elmenni egy nőgyógyászhoz anyával. Borzasztóan fájt az alhasam és körülbelül tíz percenként jártam pisilni. Ehhez ugye csapódott az orrfolyásom, a fejfájásom és a köhögésem. Szerencse, hogy a mensim nem jött meg.
- Na, már csak egy valaki van előttünk. – mondta anya másfél óra várakozás után a rendelőben ülve.
- Anya én ezt nem akarom, félek. – nyöszörögtem.
- Ne féljél már Réka. Csak válaszolsz a doktorúrnak, a vizsgálat meg nem olyan förtelmesen hosszú.
- Ne hazudj! – szóltam rá, és kifújtam az orrom egy zsebkendőbe. – De akkor most tényleg odalent fog nyúlkálni?
- Igen. – bólintott anya.
- Mibe fogadjunk, hogy egy 70 éves öregembert kapok?
- Lesz az 80 is. – mosolyodott el anya. Annyira élvezi, hogy én rettegek, neki meg nincs mitől. Gonosz, de szeretem.
- És olyanokat fog mondani, hogy „Lazítsd el magad", miközben...
- Ne folytasd. – nevetett fel anya. – Ha itt végeztünk otthon megnézünk pár Végtelen szerelem részt jó?
- Úristen oké! – mondtam vidáman. Igazából egész vizsgálat alatt ez motivált. – Amúgy mit csináljak akkor, amikor... Hát izé. Mivel relaxáljak?
- A legtöbben semmit sem csinálnak, de én nagyanyád tanácsára népdal-szövegeket mondtam magamban. Az mindig segített.
- Akkor én egy angol dalszöveget mondok majd magamban. Addig is gyakorlok a márciusi előadásra.
- Kovács Petra nincs itt? – kérdezte hirtelen egy asszisztens nő. Semmi válasz. – Rendben. Akkor a következő Szálkás Réka.
- Jézusom. – dermedtem le és ijedten anyára néztem.
- Menj, menj! Gyerünk!
- Szálkás Réka! – ismételte meg a nevem a nővérke.
- Itt vagyok. – léptem mellé reszketve.
- Első vizsgálat? – kérdezte barátságosan és mosolyogva.
- Igen.
- Nincs miért aggódni. Terjék doktor kitűnő orvos.
Mikor beléptünk a terembe hatalmas meglepetésemre nem egy 70 és a halál közt lévő öreg bácsi fogadott engem, hanem egy harmincas éveiben járó, kreol bőrű, fekete hajú, fogkrémreklámba illő, fehér köpenyes férfi. Úristen, mekkora mákom van! :)
A doktorúr bemutatkozott, Terjék Gábornak hívják. Elmondtam a panaszaimat ő pedig a beszélgetés után megvizsgált. Nos, nem mondanám, hogy kellemes volt. De nem is volt olyan rémes, mint gondoltam. Nem részletezem a dolgokat, de nagyon örültem, hogy Terjék doktorúr vizsgált meg. *Lányos vihogás*.
Otthon, még a sorozatnézés előtt láttam, hogy Kitti írt.

Kitty: Réka! Miért nem jöttél iskolába? Kérlek mondd, hogy nem Balázs miatt. Még mindig nem értem miért szakítottatok. Valentinnapkor. Megint.

Te: Dehogy Balázs miatt. Beteg lettem és fel is fáztam. Most értem haza a nőgyógyásztól.

Kitty: Uff, akkor jobbulást. Délután átmegyek hozzád. Viszem a házit meg beszélgetünk.

Te: Oké. :D

Kitty: Először voltál amúgy nődokinál?

Te: Igen, és nagyon féltme
Te: Féltem*

Kitty: Én ősszel voltam és egy nagyon morcos öreg bácsi vizsgált. Borzasztó volt... Téged is ő vizsgált?

Te: Nem. Engem egy harmincas pasi, nagyon örültem, és nem is fájt annyira.

Kitty: Te mázlisttgrrrrrrf

Te: Hahaha, mi történt? :)

És válasz nem érkezett. Biztos elvette valaki a telefonját vagy nem tudom.
Délután Kitti tényleg átjött és miközben elraktam a tanulnivalókat ő elmondta, hogy most már próbál rendesen enni.
- Na akkor mi volt a nőgyógyásznál? – kérdezte.
- Kibírható, de nagyon nem akartam, hogy... Hát érted.
- Értem.
- Amúgy miért nem írtál vissza? Elvették a telefonod?
- Igen. – bólintott. – Amúgy nagyon ramatyul festesz és nincs kedvem összeszedni ezt is, elég nekem az anorexia. Úgyhogy én megyek is. – állt fel. – De egy dologra még felelnél nekem?
- Csak kérdezned kell. – mosolyodtam el és köhögtem egy nagyot.
- Miért szakítottatok Baluval? Már megint.
- Kérdezd őt. Én nem akartam.
- Vajon mennyi esély van arra, hogy csak meg akar szívatni a tavalyi dolgok miatt?
- Nem sok. De örülnék, ha az lenne. – mondtam és szomorúan eldőltem az ágyamon.
- Na, akkor én most megyek. Jobbulást!
Ugye ez volt hétfőn, a hét többi napjában pedig szenvedtem, mert most tényleg nagyon beteg voltam/vagyok.
Tegnap pedig anya elhozta a varrónő barátnőjétől az Ahsoka Tano jelmezem, vett egy boltban arcfestéket és a postára is elment a két (kibaszott drága) világítós fénykardért.
- Úristen, úristen! – ugrándoztam, aztán tüsszentettem egy hatalmasat. – Azonnal felpróbálom, csak elmegyek pisilni.
A ruha simán rám jött, nem volt vele semmi baj. De az úszósapka-lekku hadművelet már nehezebb volt. De a végeredmény nagyon tetszett.
- Anya, add a kardokat!
- Tessék. De nagyon vigyázz rá! Hihetetlen milyen drága.
- Hű! – tátottam el a szám, amikor a két műanyag rúdban felvillant a kék fény, és az a hang... - És úgy van, hogy színváltós, igaz? – beszéltem magamban és megnyomtam a gombot. Külön használatiutasítás volt a kard különböző funkcióihoz. Lehet színt, hangot és aláfestő zenét is használni. Rohadt menő! Már csak meg kell tanulni forgatni, és az nem lesz gyerekjáték. Visszaöltöztem rendes ruhába, pisiltem egyet és kerestem YouTube-on ilyen fénykard forgató tutorial videókat.
- Micsoda? – bámultam a képernyőt. Először természetesen csak egy karddal kéne megtanulni „harcolni", de nekem még az sem sikerült. Ráadásul leejtettem a földre és nagyon hangos volt. De nincs gáz, mert ezek ütésálló, párbajkész kardok. Tegnap is és ma is gyakoroltam, holnap lesz a farsangi parti, és remélem ott lesz alkalmunk párbajozni. Ha már ennyire betanultam a kardforgatást... :)

Nőgyógyászat 5/4 utálatos, de nagyon fontos!!!
Kitti 5/5 örülök, hogy barátok vagyunk.
Én, mint Ahsoka Tano 5/5*** na jó, eszméletlen menő leszek holnap. Akár még meg is nyerhetem a különdíjat. Mert amúgy most osztályonként leszünk értékelve.

Február 23. péntek

Ma volt a farsangi buli. Brutál menő volt, nagyon jól szórakoztam. Tavaly ilyenkor pont leszartam a farsangot már elnézést, de ez nagyon jó volt.
Napközben nem mentem iskolába, egész hétre van igazolásom, de a bulit nem hagyhattam ki. Újra felvettem a ruhát, az úszósapkát, de a lekkuk feltétele előtt anya kifestette az arcom narancssárga-fehérre. Fogtam a telefonom és a nadrághoz tartozó nagy zsebbe tettem a kulcsommal és néhány zsebkendővel együtt. Nagy nehezen felvettem a fekete kabátomat és egy kis fotózkodás után a fénykardjaimat felkapva elindultam.
Összesen nyolc osztály jár az iskolába és ebből kettő osztály döntött úgy, hogy a Star Wars témában fog gondolkodni. Teljesen lehangolódtam, amikor megláttam az egyik 11-es osztályt rohamosztagosoknak, klónoknak, Darth Vadernek és Luke-nak öltözve. Viszont volt egy különc is. Lóri Kit Fisto-nak öltözött.
- Á, Réka! Örülök, hogy látlak. Igazi Star Wars rajongó lehetsz, ha Ahsokának öltöztél.
- Ezek szerint te is. – mértem végig undorodva.
- Még szép. Gyönyörű vagy.
- Hagyjál békén. – löktem meg a vállát és felsiettem a kilátó lépcsőjén.
- Te a mi osztályunkba jársz? – mért végig gyanúsan Marci.
- Igen. – nevettem fel.
- Réka te vagy az? Fel se ismertelek így narancssárgán. – röhögött fel és megölelt. A válla fölött láttam, hogy Balu, Anakinnak öltözve engem néz. A mester és a tanítványa. Hm. Hm. Nem nagyon illett hozzá az Anakin Skywalker jelmez, de még így is iszonyat helyes volt. Legszívesebben oda mentem volna hozzá, megöleltem volna és könyörögtem volna neki, hogy vonja vissza a szakítását vagy valami. De nem tehettem.
- Amúgy te ki a ráknak öltöztél? – fürkészett Marci.
- Ahsoka Tano vagyok. A Klónok háborúja sorozatban van benne, Anakin Skywalker tanítványa.
- Nem is tudtam, hogy volt tanítványa! – tátotta el a száját.
- Ha gondolod kölcsön adom a CD-ket. – ajánlottam fel neki mosolyogva.
- ÉN VAGYOK AZ APÁD! – hallottam meg magam mögött egy szuszogó hangot. Nevetve öleltem meg a Darth Vadernek beöltözött Levit és intettem egyet a kakaós csiga hajú Vivinek is. Eszter gyönyörű volt Padméként, Kitti Twi'lek jelmeze pedig eszméletlen menő lett.
- Úristen de jó! – birizgáltam meg a fejcsápjait.
- Ne tedd tönkre! Iszonyatosan drága volt. – szólt rám. – Örülök, hogy látlak. Remélem már nem vagy beteg.
- Még egy kicsit folyik az orrom, de már sokkal jobban vagyok.
- Beteg? Te beteg voltál? – hallottam meg Balu hangját. – Én azt hittem miattam nem jöttél.
- Ó, de naiv vagy. – ajándékoztam meg egy mosollyal. – Amikor letiltottál rájöttem, hogy végleg vége mindennek. Nem láttam értelmét annak, hogy sírjak miattad. – hazudtam szemrebbenés nélkül.
- Vanda zaklatott engem, hogy nagyon sokat sírtál meg hogy miért vagyok ilyen hülye, szóval ne hazudj nekem.
- Aznap sírtam. Másnap szomorkodtam. Aztán megkönnyebbültem. – mondtam felszegett állal.
Megint füllentettem mert egész héten, minden nap sírtam, legalább annyit, hogy egy fazekat simán meg lehet tölteni vele. Balu fintorgott egyet és odament Marcihoz, Levihez meg Gergőhöz, aki egyénként Kylo Rennek öltözött be. Pfuj. Olivér Poe Demereon lett, a Kurucz ikrek pedig beöltöztek Han Solo és Csubi párosnak. Az ofő is boldogított minket, Obi-Wan Kenobinak öltözött és vigyorogva ment oda a kilencedikesekhez, hogy „Hello There". :D

Hello There :D