Február 11. vasárnap

Ma megjött a fotó a félkész Ahsokás jelmezemről. Anya varrónő barátnője nagyon jól csinálja a ruházatot, de a lekkuk elég... Érdekesek voltak.
- Jaj, de fura ez a ruha - méregette anya a képet telefonon keresztül. - Majd szerintem fogd fel a hajad és arra rakd rá azt a szart. - mutatott a kék-fehér csíkos "fejfedőre".
- Jobban járunk ha mondjuk felveszek egy úszósapkát. Láttam már ilyet Instán. - mondtam. - Van itthon úszó sapka?
- Hát Réka én ezt nem tudom. Öcséd utoljára negyedikben volt úszni, mi nem járunk úszni, kérdezd meg apádat hátha neki van valahol egy úszó sapkája.
- Oké, de szerintem narancssárga kell.
- Nem mindegy az? - kérdezte anya. - Lehet jobban járunk ha bemegyünk a plázába és veszünk egyet.
- Februárban? Az szép lesz. - nevettem fel. - És akkor már inkább egy Decatlonba menjünk.
- Te tudod, kedden elmehetünk.
- Kedden énekkarom van. - mondtam.
- Akkor azután. Apád felvesz minket kocsival, kirak minket a Decatlonnál aztán megy Bencéért. Ennyire egyszerű.
- Akkor csajos nap? Ezaz. - öleltem meg anyát mosolyogva. - De azért megkérdezem apát, hátha van egy narancssárga úszósapkája ami pont jó a fejemre. - fűztem hozzá ironizálva. Apa a fürdőszobában volt és borotválkozott.
- Szia apaaa...
- Te akarsz valamit. - állapította meg.
- Talált, süllyedt. Nincs egy úszósapkád? - kérdeztem, mire apa felszisszent. Megvágta az arcát annyira meglepődött.
- Csak nem úszni akarsz menni?
- Dehogy. Majd a farsangi bulira kell. A jelmezhez.
- Kinek öltözöl be? Hosszú Katinkának? Nem úgy volt, hogy Star Warsos lesz?
- Star Warsos lesz, és én Ahsoka Tano leszek. Tudod, Anakin padawanja a...
- Abban a hülyeségben tudom.
- Nem is hülyeség! - védtem meg azonnal a szegény Klónok háborúja sorozatot. Apa mindig is hülyeségnek tartotta, mert...
- De az. Az a piros fejű meghalt, ketté vágták. Nincs olyan, hogy...
- De van! Csak te nem érted!
- Az is úgy nyávog egyfolytában. Akinek beöltözöl majd. Hülyeség az egész ha mondom.
- Jó, hagyjuk. - legyintettem. Ideges voltam, de inkább hagytam a francba. - Szóval? Van úszósapkád?
- Nincs. - vágta rá. Otthagytam apát és bementem a szobámba. Elővettem egy hűen rejtegetett Oreós dobozt, és miközben a neten böngésztem megrendelhető ruhákat azt ettem.
Találtam egy turkálót a közelben, nem rég nyílt, és a neten egy csomó olyan király ruhát találtam a honlapon, amik jelenleg is ott vannak a boltban.
Mint például egy fekete-rózsaszín Champion pulcsi, alapból lenne vagy 20 000, de a turiban fele annyi. Voltak ott spagetti pántos színes felsők is, amik tavasszal és nyáron nagyon jól jönnének. És találtam egy izét... Szatén köntöst, azt írja. Fehér, fekete csipkével. Igaz nem egy amerikai filmben élek, de nagyon jó érzés lenne néha szexin kóvályogni a házban lefekvés előtt. Pláne mondjuk akkor, ha egy szép napon Balu nálam alszik. Húú. Szóval elhatároztam, hogy kedden a Decatlon előtt vagy után anyával elmegyek abba a turkálóba. Egyszerűen muszáj! Viszont most megyek!

Napom 5/4 átlagos

Február 13. kedd

Tegnap nagyon sokat kellett tanulnom a suliban és itthon is, úgyhogy nem volt időm naplót írni, de most van. Egyébként a héten elkezdődött a Valentin hét és idén szív alakú radírokat kellett gyűjteni. Elég bénák, de vettem mindenkinek aki csak számít.
- Tessék egy radír szív. Tudd, hogy szeretlek. - mosolyogtam rá Balura, aki szintén átnyújtott egy darabot és az aula közepén megcsókolt. Imádom.
Ma dupla magyarral kezdtünk, irodalomból témazárót írtunk, Huszár elvette Levi és Marci puskáját is, egyest kaptak, a tanárúr pedig bedühödött és nyelvtanon hirtelen megíratott velünk egy helyesírás röpdolgozatot is. Matekon Göncz kinézett magának és azt akarta, hogy mondjam meg a házi feladat megoldásait, és én természetesen mindent tanultam tegnap csak matekot nem, úgyhogy miután mondtam, hogy nincs kész, azt mondta csináljam meg a táblánál.
És mivel sík hülye vagyok és fogalmam sincs még a valószínűség szamításról és a skatulya elvről sem, nem tudtam megcsinálni, Göncz pedig megalázott az egész osztály előtt és beírt egy egyest. Szuper, ez elcseszte az egész napom.
Ami még említésre méltó, az a tesi öltözőben történt furcsa dolog.
- Lányok! Szerintetek én kövér vagyok? - kérdezte Kitti. Eltátottam a szám és rá csaptam a seggére, Eszter pedig a hasára.
- Aú! Hülye állatok!
- Még egy ilyen kérdés és tőlem is kapsz. - fenyegette meg Vanda.
- Hülyék vagytok. - csóválta meg a fejét és elkezdte bekötni a cipőfűzőjét.
- Honnan jött ez a marhaság? - kérdeztem.
- Sehonnan, nincs semmi. Csak gondoltam megkérdezem. - hebegte Kitti. Ahogy jobban ránéztem, látszott rajta, hogy sápadt és nem olyan jókedvű. Mintha fogyott volna.
- Beszélhetnénk? - húztam be a zuhanyzó helységbe, ahol a csapok, és a vécéhez vezető ajtók is vannak. - Mi van veled? Olyan más vagy.
- Nincs semmi. - erősködött.
- Biztos? Mit ettél ma? - tettem csípőre a kezem. Nem igazán érdekelt, hogy nem volt rajtam póló, csak egy melltartó és a tesi gatya.
- Otthon sokat ettem. Öhm. Melegszendvicset.
- Kitti! - tettem a kezem a vállára. - Őszintén.
- Réka nyugodj már meg, jól vagyok. Öltözz fel inkább, egy perc és becsengetnek. - hagyott ott. Én már akkor tudtam, hogy valami nem stimmel, és hogy ebből még baj lesz. Tesin továbbra is kézilabda volt a terítéken, gyűlölöm ezt a sportot, úgyhogy nem szívesen csináltam végig a labdavezetős feladatokat.
Óra után visszavettem a sötétzöld pulóverem és a farmerem, kifésültem a barna hajam, telefújtam magam dezodorral (adtam Dorinának és Eszternek is) és parfümmel. Már mindenki elhagyta az öltözőt csak én nem, meg Kitti.
- Biztos jól vagy? Nagyon rosszul festessz. - ültem le mellé. - Eszel velem egy kis csokit? Hm?
- Nem eszem csokit.
- Naaa, hééé! Akkor melegszenya? Virslis buci?
- Nem kell köszi. - motyogta.
- Látom, hogy valami nem okés, de kérlek áruld el mi az oka annak, hogy éhezteted magad.
- Nem éhezteted magam! - üvöltötte.
- Persze, legyen így. De angol óra után megeszel velem egy mignont. - mondtam és kimentem az öltözőből. Miért? Miért hagytam magára?
Az angol óra már javában folyt, de Levi és Kitti nem voltak sehol. Ezt nagyon furcsáltuk, és Olivér volt a legidegesebb. Hirtelen nyílt ajtó és Levi lépett be rajta.
- Lukács hol voltál? És hol van Kitti? Nem láttad véletlenül? - támadta le Attibá.
- Kitti elájult a folyosón, most az orvosi szobában van. - mondta Levi, mire mindenki a szája elé kapta a kezét.
- Mi történt vele? - pattant fel Olivér.
- Nem evett eleget. - vágtam rá Levivel egyszerre.
- Tanárúr hadd menjek fel hozzá. Kérem! Mégiscsak a barátnőm. - könyörgött Olivér.
- Eredj!
- Levi! Pszt Levi!
- Hm? - nézett le rám.
- Láttad, hogy elájult vagy mi volt?
- Mögötte mentem a folyosón és a szemem láttára ájult el. Gondolhatod mennyire megijedtem. Felkaptam és vittem az orvosiba, ahol azt mondta a nőci, hogy valószínűleg nem evett még ma semmit.
- Ne zavarjatok az órámat! Megértem, hogy aggódtok Kitti miatt, de a beszélgetést légyszíves kint folytassátok! - szólt ránk Attibá. - De ahhoz egy-egy hiányzás és szaktanári társul.
- Elnézést. - motyogtuk és inkább az angol tankönyvvel foglalatoskodtunk. Kittit hazavitte az anyukája, így osztályfőnöki órán nem volt velünk. Miután Kántor elmondott néhány infót a közelgő Valentin és Farsangi buliról, szabadfoglalkozás következett. Rögtön hátra mentem Baluhoz, ő sem volt a toppon, elvégre az unokatestvére elájult.
- Mizu? - ültem az ölébe.
- Nem bírom felfogni miért nem vettem észre. Mikor valamelyik hétvégén nálunk aludt és joghurton meg gyümölcsön kívül nem evett semmit. Aztán kérdezte, hogy dagadt-e. Nem vettem komolyan a kérdést és megdobtam egy párnával. Istenem, mekkora egy barom vagyok!
- Nem vagy az, hé! Hallod! Ezt nem könnyű észrevenni. - vigasztaltam meg.
- Honnan tudod? Te is... Te is izé. Anorexiás voltál vagy mi? - lepődött meg.
- Nem, nekem másféle bajom volt. - motyogtam halkan. - Majd egyszer elmesélem.
- Most meséld el. - nézett a szemembe.
- Nem, mert biztos, hogy elsírnám magam közben. - nevettem fel. - Képzeld ma anyával megyünk vásárolni néhány dolgot, utána feljöhetnél, filmezünk egyet és elmondom oké?
- Rendben. - csókolt meg. - Előtte pedig felugrom Kittihez.
Énekkaron gyakoroltunk a márciusi fellépésre, már nagyon jól meg nekünk Fruzsival Sia - Love your body-ja. Várom már az előadást, mert hosszú idő óta először fogok az iskola diákjai előtt énekelni. A kocsink a suli előtt várt, anya és apa ültek benne.
- Anya, akkor abba a turkálóba is benézünk? - hajoltam előre.
- Igen, persze. Csajos vásárlást tartunk!
- Utána pedig feljöhet Balu? - kérdeztem, mire apa nyomott egy satuféket. Túldramatizálja ezt is.
- Itt is alszik? - vigyorgott anya.
- Dehogy, hisz holnap suli. Csak filmezünk meg beszélgetünk. Meg amúgyis csak tizenhat évesek vagyunk.
- A mai világban nagyon sok lány már rég nem szűz.
- Jézusom anya! Erről ne itt és most beszéljünk! Apa is jelen van.
- Felőlem aztán... - röhögött fel apa.
- Na szóval Réka. Egyszer minden lány életében eljön az a pillanat, hogy...
- Anya! - tátottam el a szám.
- És ha te úgy érzed Balu lesz az a személy akivel te el akarod vesz...
- Ezt kérlek ne folytasd. - szóltam rá.
- Az anyád vagyok, kötelező ilyen dolgokról beszélgetünk.
- De nem a mozgó autóban, apa jelenléte alatt, ráadásul úgy, hogy szilveszterkor engem majdnem megerőszakoltak! - akadtam ki, és hirtelen megint beugrott az a kép. Dénes felém hajol, egyre közelebb és közelebb. Könnyek szöktek a szemembe, nem kaptam levegőt és legszívesebben kiugrottam volna a kocsiból.
- Ne haragudj kislányom, nem akartam. Jézusom! Teljesen elfelejtettem, hogy... Ne sírj na! Nagy levegő ki, be. Ki és be.
- Jól vahagyok. - zokogtam és a pulcsi ujjába töröltem a könnyeimet.
- Gratulálok. - mondta apa szarkasztikusan anyának, aki nagyon megbánta, hogy felhozta ezt a dolgot. Apa kirakott minket a Decatlonnál, de mielőtt beléptünk volna az épületbe anya szorosan magához ölelt és ezt mondta:
- Sajnálom, édesem, nem akartam. Tudd, hogy mindennél jobban szeretlek.
- Akkor ezek szerint én vagyok a kedvenc nem pedig Bence? - szipogtam, mire mindkettőnkből kitört a nevetés. Tudom, hogy Bence a kedvenc, hisz ő a fiatalabb. Találtunk narancssárga úszósapkát, és ha már itt voltunk a nagy sport boltban nem mentünk haza üres kézzel. Mivel anya most munkanélküli egész nap otthon van és unatkozik. Elhatározta, hogy jógázni és futni fog. Mivel a konditerem még nincs kész, futópadunk sincs, ezt a szabadban kell megoldania. Felesleges lett volna jóga szőnyeget venni, mert eszembe jutott, hogy nekem is van egy az erkélyen. Az komoly.
A Decatlont gyorsan megjártuk, aztán beugrottunk a Burger Kingbe, és busszal elmentünk abba a turkálóba. Valami eszméletlen volt! Anya is jobbnál jobb cuccokat talált magának. Én megvettem azt a Championos pulcsit, amit vasárnap kinéztem, egy fekete alapon virág mintás, fodros ujjú felsőt, egy ugyanilyet csak rosegold színben (gyönyörű mindkettő), azt a szatén köntöst (azt hittem anya ellenezni fogja, de azt mondta csinos vagyok benne, úgyhogy megvettük), három ugyanolyan spagetti pántos rövid ujjú felsőt, az egyik fehér, a másik fekete a harmadik pedig piros. Anya vett egy inget Bencének és egy nadrágot apának (nagyon beleélte magát a vásárlásba), úgyhogy gondoltam én is veszek valamit Balunak. Csak mert miért ne? Egy szőrmés farmer kabát mellett döntöttem, előre láttam milyen kibaszott jól fog kinézni benne. És így is történt.

~~~