~~~

- Hát ja. De így ti se tuttok engem kukkolni. - nevettem fel és rögtön beugrott a kettőnk között zajlott szeptember elsejei beszélgetés.
- Az én ablakomból átlátni a házatokba, talán szürke a fal. De nem szoktalak titeket kukkolni.
- Neeem, dehooogy. - nevettem fel. - Te mit fogsz tanulni?
- Magolnom kell a verset amit huszár adott fel. Most verselemzés volt, jövő órán felelünk.
- Én tudom. Felmondjam? - kérdeztem. Eszter bólintott. - Radnóti Miklós, Mint a bika.
Úgy éltem életem mostanig, mint fiatal bika
Aki esett tehenek közt unja magát a déli
Melegben és erejét hirdetni körbe... Rohangat?
- Igen, folytasd. - nevetett fel Eszter. Felmondtam neki a verset, aztán ő is nekem. Elakadtunk párszor, és a nyelvezettel is volt egy kis bajunk, de jó lesz az. Radnótitól ez még jó is, emlékszem amikor 8. osztályban meg kellett tanulnunk a Nem tudhatom-ot. Úgy megtanultam, hogy még most is tudom. :)
Egy fél óra alatt megtanultam mindent, és hogy Eszter ne unatkozzon, felajánlottam neki egy kis filmezést. Mellette chips zabálást, körömfestést és pletyizést. Sós chipset ettünk, kifestettük egymás körmét (az enyém vörös lett, az övé halványkék) és néztük a laptopomon a Tudsz titkot tartani? című filmet. A semmiből, anya lépett be a szobába.
- Réka! A kollégám ajánlott egy remek pszichológust, jövő hét szerdán elmegyünk.
- Ó. Öhm. Rendben. - bólintottam kelletlenül.
- Szia. Te vagy a szomszéd kislány ugye? Esztike.
- Igen, csókolom.
- Csajos buli? Itt is alszol?
- Neeem. Csak a tesómnál vendég van, én unatkoztam, Réka meg felajánlotta, hogy jöjjek át. - magyarázta el Eszter.
- Á, értem. Jó szórakozást. Pizzát rendeljek?
- Az én kedvemért nem kell. Ha vége a filmnek megyek haza. - mosolygott a szőke vendégem.
- Oké, oké, sziasztok.
- Vendégről jut eszembe. - vigyorodtam el. - Mi van Levivel?
- Ú, hát őrülten szeretem. - olvadozott Eszter és a film közben hatalmas beleéléssel kezdett el mesélni. És végül - nem tudom hogy - de nálam és Balunál kötöttünk ki.
- Ez a kapcsolat már rég zátonyra futott. És akárhogy nézzük én csesztem el.
- Azért na. Hogy lefejelte már! - vihogott Eszter.
- Azt bárki megtettem volna. Amúgy tetszett a film?
- Igeeen, nagyon jó volt. Vicces és romantikus. Mi is a címe? Elfelejtettem.
- Tudsz titkot tartani, kérdőjel.
Végül Eszter hazament (át a szomszédba) én pedig megvacsoráztam a családommal. Kukorica levest (?) ettünk.
- Blanka átjönne szombaton jó? Még nem is találkoztatok ugye? - nézett Bence anyára és apára.
- Ami azt illeti nem. - köhintett apa.
- De. Jöjjön csak. Úgyis sajtos csirkemellet akartam csinálni, remélem megeszi. - mosolygott anya. Én is örültem, rég láttam Blankát.
A nap további része uncsi volt, úgyhogy itt vége a bejegyzésnek.

Dénes 5/1 gyűlölöm >:|
Balu 5/4 szeretem. Vagy mégsem?
Nádas 5/4 ha kirúgja Dénest, őt is szeretni fogom.
Tanulás 5/5 jól haladok mindennel.
Eszter 5/5 igazi barátnő

Január 6. szombat

A tegnapi nap uncsi volt, tanulunk tanulunk és tanulunk. Próbálunk visszaállni a régi kérekvágásba. Több-kevesebb sikerrel.
Hétfőn jön az új osztálytársunk (cserediák), aki ugye az a spanyol lány lesz vagy nem is tudom. Mindenesetre várom már. Ma viszont ebéd után átjött hozzánk Bence barátnője, Blanka.
- Csókolom. Balázs Blanka vagyok.
- Szervusz. - köszöntek neki anyáék. Én is köszöntem neki, de nem akartam belerondítani az öcsém szerelmi életébe, úgyhogy bezárkóztam a szobámba és megnéztem a Klónok háborúja 7. évadát, angolul.
Délután öt óra lehetett, amikor lementem a földszintre, hogy segítsek valamit anyának. Ez se szokásom, de most valamiért volt kedvem a teregetéshez és a mosogatáshoz.
- Apád a hétfőt és a keddet Oroszlányon tölti nagyanyádnál, elviszi szűrésekre meg ilyesmikre hátha kiderül valami.
- Ó az remek lenne. Nagyon kiborított, ami karácsonykor történt.
- Mi történt karácsonykor? - kérdezte egy vékonyka hang. Blanka.
- Ö... A nagymamánk kicsit sok mindent elfelejtett és furcsán viselkedett. - mondtam el neki szűkszavúan és folytattam a mosogatást és a beszélgetést anyával.
- Sajnos mostanában nem nagyon érek rá, sok a munka, úgyhogy nem tudunk csajos napot tartani. Viszont szerdán attól még elmegyünk a pszichológushoz. Mert ami szilveszterkor történt, az...
- Mi történt szilveszterkor? - kérdezte Blanka. Ismét. Kicsit idegesítő.
- Ezt már inkább nem mondanám el. - fintorogtam. Bence megérkezett az emeletről és lehozott egy társasjátékot.
- Ezzel kisebb koromban annyit játszottunk. Apával a kedvencünk volt. Nézd, ilyen sárkányos!
- Aha, elhiszed hogy nem érdekel? Nincs valami normális?
- Ö... Gazdálkodj okosan? Monopoly?
- Pff. Inkább nézem a Tv-t. - jelentette ki és gondolkodás nélkül megragadta a kanapé karfáján pihenő távirányítót.
- Hé! Épp UFC-t nézek! - horkant fel apa.
- Én meg ezt akarom nézni. - mutatott az öcsém barátnője a tv képernyőjére, ahol valami Disney mesefilm ment.
- Blankácska. Mit is mondott anyukád, mikor menjél haza? - kérdezte apa nem túl kedvesen.
- Azt mondta nyugodtan maradhatok vacsorára. - felelte Blanka. Apa feje pedig folyamatosan torzult és ha jobban megfigyeljük, a színe is megváltozott. Mindenesetre vicces volt. Anya elkészítette a sajtos csirkét vacsorára és finnyás kisasszonynak ez se tetszett.
- Nem nyers ez a hús?
- Nem - vágta rá anya, apa és én.
- Szerintem se lett olyan jó mint a múltkor - szólalt meg Bence.
- Rendben kisfiam. Van a hűtőben maradék főzelék. És ha nem vagy megelégedve a főztömmel, akkor holnap te csinálod meg a rakott kelkáposztát. - durcázott anya. Nem szereti ha lenézik a főztjét és ez elég ritkán szokott előfordulni. Hisz anya nagyszerűen főz. Ez a Blanka - akit sokkal kevesebbnek gondoltam - meg azt mondja a húsra, hogy nyers. Pff.
Végül hazament, mi pedig békességben maradtunk a szombati esténken.

Sajtos csirkemell 5/5 mennyei volt. ❤️
Blanka 5/2 nem így emlékeztem rá.