~~~

- Oh, értem. - biccentett idegesen. És ezt már csak az fokozta, hogy belépett köreinkbe Keleti Kornél. Ó, hogy az a...

- Akkora önző barmok vagytok mindketten. Te is Balázs, de Réka teee... Nem is értem miért szerettem beléd. Talán azért, mert van segged és Bálint megemlítette, hogy tetszel neki... Leszarom régen volt. Egy önző dög vagy. És akármennyire is tökéletes vagy, egy büdös kurva vagy. Hogy lehet így bánni Csengével?
- Kornél, hagyd. - suttogta Csenge, de Kornél szorosan magához ölelte és mindenféle előjel nélkül megcsókolta. Te jóságos ég! A diákok - akik már hozzá szoktak az effajta balhékhoz - vigyorogva halászták elő a telefonjukat. Igen, tudták jól, hogy balhé lesz.
Kornél és Csenge végeztek a csókolózással/smárolással, ki hogy hívja. Mikor realizálódott bennem és Baluban ez az egész, mindketten máshogy reagáltunk. Én boldog voltam mivel Kornél végleg felhagyott velem, és igaz lekurvázott az egész iskola előtt, de úgy tűnt igazán szereti Csengét. Baluban viszont elpattant valami. Ó, de még mennyire, hogy elpattant.
- Hallod bazdmeg. Idetolod a mocskos pofád Miskolcról csak azért, hogy újra Réka közelében legyél. Valamilyen érthetetlen okból kifolyólag felvettek pont ebbe az iskolába. Engem már az se érdekelt volna, ha összejöttök Rékával. De az, hogy rástartolsz Csengére... - magyarázott Balu idegesen és ökölbe szorított kézzel. És az az ökölbe szorított kéz egy másodperccel később érintette Kornél arcát. A teremben megfagyott a levegő, Csenge a szája elé kapta a kezét, a tömeg hurrogni kezdett, Kornél pedig a vérző orrát tapogatta. Vagyis csak tapogatta volna, de nem fért hozzá, mert Balu még mindig ütlegelte. Teljes erőből, ököllel. Aztakurva!
Nem tudom, hogy örülöm kéne-e azért, mert Balu ezt tette Kornéllal. Mert ezt rohadtul nem miattam csinálta. Hanem Csenge miatt. Megragadtam Balu vállát és elhúztam onnan.
- Elég lesz! Mert az, akiért ezt tetted jelenleg már nem a barátnőd.
- Már rég nem vagy a barátnőm. - mondta és véres kezét beletörölte a pólójába.
- Nem is rólam van szó. - grimaszoltam.
- De én... Én nem miatta csináltam. Nem Csenge miatt csináltam. Miattatok. Kettőtökért.
- Jó lenne, ha eldöntenéd kit is szeretsz.
- Ezt pont te mondod?! - vágott vissza.
- Tudod jól, hogy már nem szeretem Dénest. - mondtam idegesen. Ő elkomorodott és mögém nézett. Tudtam. Tudhattam volna, hogy mögöttem áll. Mindegy, legalább ma túl leszünk egy szakításon is. Megfordultam és szemtől szemben találtam magam Füleki Dénessel.
- Már tényleg nem szeretsz? - kérdezte.
- Hát. Nem. Valahogy megváltoztál. Én is. Már nem... Nem érzem úgy, hogy... - hebegtem, de közbe vágott.
- Nem probléma. Éreztem, hogy nem tetszik amiket csinálok.
- A fenék markolásra és az erőszakos csókokra gondolsz? Hát az senkinek se tetszene. - morogtam. Igazán kíváncsi lettem volna a mögöttem álló Balu arcára.
- Oké akkor... Szakítok.
- Hé! Én akartam veled szakítani.
- Nem adom meg neked ezt az örömöt. - dünnyögte és egyre csak távolodott tőlem. De azért egy kérdést még nekem szögezett.
- Mondta már neked bárki is, hogy mekkora kurva vagy?
- Talán én magamnak. Meg most Kornél az egész iskola előtt.
- Oké, azért én is megmondom. Kurva vagy. Egy büdös kurva! - fröcsögte és ott hagyott. Hát ez nem volt valami kellemes.
Grimaszolva visszafordultam Baluhoz, akit abban a pillanatban rúgott meg hátulról Kornél. A nyaka környékén találta el. Uramisten. Balu szétterült a földön, a kisujját se mozdította meg. Kornél hülye. Nagyon-nagyon hülye.
- Te idióta! Meg is halhat. - rivalltam rá és hasba rúgtam. Az érintett ponthoz kapott és ő is szétterült a földön.
- Dik egy gyomros! - kiabálta valaki a tömegből.
Letérdeltem Balu mellé, de hirtelen azt se tudtam mit csináljak. A nyak és a fej rohadt érzékeny pont, ha Kornél úgy rúgott, akár még halálos is lehet. Azt hiszem egy könnycsepp is legördült az arcomon. Nem tudnék nélküle élni. Még az is lehet, hogy mennék utána.
- Balu. Ugye jól vagy? - kérdeztem és megragadtam a kezét.
- Jól. - suttogta. Vett egy mély levegőt és felállt. Látva, hogy a vérző orrú Kornél most már a gyomrát is fájlalja elvigyorodott. Egy rosszálló pillantást vetett Csengére, aki annyira félénk, hogy nem is bírta nézni az eseményeket. Balu rám nézett, bele a (kék) szemembe. Már nyitotta a száját, de hirtelen megjelent Nádas. Ujuj.
- ITT MEG MI A JÓ BÜDÖS KURVA ÉLET TÖRTÉNT?! - ordította torkaszakadtából.
- Káromkodni tetszett. Ejnye. - szólalt meg valaki a tömegből.
- Gergő! Gergőőő!!! - kiabáltam.
- Nyuga van Réka, veszek mindent. - emelte a magasba a spéci kameráját.
- MINDENKI MARADJON CSÖNDBEN! ÉS ÁRULJÁTOK MÁR EL, HOGY MI TÖRTÉNT!!!
- Most akkor mondjuk vagy maradjunk csöndben? - kérdezte Milán, mire mindenki nevetni kezdett.
- Réka! Monjad! - förmedt rám az igazgató asszony. Kicsit ijesztő volt ilyen közelről.
- Öhm. Balu és Csenge szakítottak. Kornél akivel én régen jártam hirtelen lecsapott rá.
- Balázsra vagy Csengére?
- Nyilván Csengére. - mondtam visszatartott nevetéssel. - És Balu, aki eddig is ki nem állhatta, még jobban megutálta. Aztán megverte. Elég rendesen.
- Jézusom. Valaki hívta már a mentőket? - fordult a tömeg felé.
- Gyorshívón vannak! Pár perc és itt vannak. - kiabálta Gergő.
- Balázs fiam mi van veled? Úgy nézel ki, mint aki megivott egy... Te jó ég részeg vagy?
- Dehogy vagyok részeg. Csak tudja, Kornél nyakon rúgott.
- Akkor üljél le azonnal! Az hiányzik nekem, hogy elájulj és meghalj. - szólt rá és a közeledő mentősökhöz futott. Megfogtam Balu kezét (az összekulcsolt ujjakat muszáj megemlítenem) és egy padhoz vezettem. Töltöttem neki egy pohár vizet és leültem mellé.
- Kösz. - vette el. Gyengéden megfogtam a nyakát, mire hirtelen megremegett.
- Fáj? Bocsánat.
- Nem, dehogy. Jól vagyok. Ez a balek még rúgni se tud.
- Mégis megremegett az egész tested.
- Az miattad volt. Te váltottad ki belőlem. - mondta. Hát ez megtette a hatását. A gyomrom összeugrott és éreztem, ahogy elpirulok.
- Gyönyörű vagy, amikor zavarba jössz. - mondta mosolyogva és egyre csak közeledett felém. Ajkaink majdnem összeértek (életem legjobb csókja lett volna, azt hiszem), amikor krákogást hallottunk a közvetlen közelünkből. Felkaptuk a fejünket és egy mentőst találtunk magunk előtt. És ő sem volt akárki. Róbert, az én régi, jó barátom.
- Nem akarok zavarni, de Nádas igazgatóasszony szólt, hogy veletek már megint baj van. Nem hiszem el, ha fele ennyire izgalmas gimis éveim lettek volna...
- Jól vagyok, ne fáradj velem. - mondta Balu.
- Nyakszirten rúgtak nem? Gyere csak ide!
- Mi újság veled Róbert? - érdeklődtem.
- Jól vagyok, képzeld! Van egy menyasszonyom.
- Nahát! De jó. - mosolyodtam el őszintén.
- Nincs gáz a tavalyi dolgok miatt ugye?
- Dehogy, semmi gond.
- Akkor jó. Te is oké vagy öcskös, csókoljátok csak még egymást nyugodtan. - veregette meg a hátunkat Róbert és már el is ment onnan. És akkor kitisztult előttem a terep. Azt hittem ennél már nem lehet durvább a nap. Tévedtem.
Láttam Olivért és Kittit csókolózni. Na jó, ilyen nincs. Eddig Róbert takarta őket, most már nem csak én, de mindenki más is látta, hogy mit művelnek. Hát, ezek szerint összejöttek. Vagy már ezelőtt is jártak. Értem már, akkor ezért volt az a fülbevaló. Meg az a mézes-mázos szerepjáték még a hónap elején. Úristen nagyon ravaszak, ez senkinek se tűnt fel. Én személy szerint úgy tudtam, hogy Kitti egy kicsit még mindig szereti Levit. Apropó Levi. Pár percig tátott szájjal nézte az ölelkező párt, de végül legyintett egyet és elkezdett beszélgetni Eszterrel. Hű. Lehet, hogy nekem köszönhetően köztük is kialakul valami. Barátság esetleg, haha.
Lecsillapodtak a kedélyek, újra elindult a zene, épp a Roses indult el, amikor úgy döntöttem, hogy táncolni fogok. Balu nem jött velem, és én ezt teljes mértékben megértettem. Az hiányzik még, hogy meghaljon a színpadon. Szóval nagyban táncoltam, láttam, hogy néhány fiú nagyon jókedvűen ordibál olyanokat, hogy "mennyiért lehet pénzt venni?", meg hogy "eladó a bojler". Mint akik berúgtak, de most komolyan. Khhhm. :/
Szóval táncoltam, Kitti is mellettem ropta, de hirtelen meghúzták a hajam, és azzal együtt engem is. Kikerültem a tömegből, a színjátszó termen kívül voltam, a folyosón. Velem szemben pedig három lány állt. Domcsi, Fanni és Veronika. Ujuj. Akkor Kezdődjék a cica-harc.

~~~