Mikor felébredtem ránéztem az órára és 3:13-at mutatott.Megdörzsöltem a szemem,felültem és láttam hogy Austin ott alszik a babzsákban és forgolódik.
-Austin!-suttogtam.
-Hmm?Ja máris haza megyek.
-Mi?Hajnali 3 van,eszedbe ne jusson.Gyere fel az ágyra elég nagy kettőnknek.
-Ahogy óhajtod hercegnő.
-Még ilyenkor is ilyen gyökér vagy?
-Mégis az ágyadban alszok.
-Ahj inkább aludj.

Reggel az ébresztőm szólt ugyanis ma még van suli. Amikor kinyitottam a szemem kicsit túl közel volt az arca.
Ő még nem kelt fel de nem is volt szívem felébreszteni,túl cuki volt.
Bementem a fürdőbe és letusoltam,miért is ne velem történne,hogy kint hagyom a ruhám.Egy szál melltartóban és bugyiban kikukucskáltam az ajtón.Még aludt.Óvatosan beosontam és oda mentem a fiókomhoz ami az ágyam mellett van.Lehajoltam kivettem ami kell,de felkelt.
-Wow,ilyen látványra a legjobb kelni.
-Jézusom fordulj már el!
-Neeem arra rá nem veszel.-*huncut mosoly*
Felállt az ágyról és oda jött mögém.Végig simította a kezem majd megölelt hátulról,elkezdte puszilgatni a nyakam.
-Najó!Most állj le!Azt hiszed,hogy majd ettől rögtön a tiéd leszek?Nem vagyok olyan mint a többi lány!
-Hát az tuti,hogy nem olyan vagy.A többi lány nem ilyen szép.
-Jaj hagyjuk már. És most,megyek felöltözni.
-Minek?
-Mer' csak!

Felöltöztem,már nem volt ott a szobában.Lementem de nem volt ott sem. Így hát kajáltam és siettem suliba.

Beértem, Emma első két órában lesz aztán haza megy.Első óra után a folyosón Austin utánnam kiáltott.
-Jó volt az egy éjszakás kaland?
   -Én meg verem.-mondtam Emmának.
-Anyádnak nem volt olyan jó,mert te lettél belőle!
-Uhh..miért vagy ilyen kemény velem?-kérdezte átlátszó szomorúsággal.
-Sajnálom.-mondtam szarkasztikusan.
Ezután törim volt.Filmet néztünk.Egész jó volt.Aztán még volt egy magyarom is.

Következő szünetben:
-Szia cica van gazdád?-tette fel mögülem a kérdést egy srác.
-Szia édes a házszám téves a szöveg meg már ezer éves.
-Úgy látom nem adod magad könnyen.-mondta majd neki tolt a szekrénynek.
-Hagyjál máár!-próbáltam ellökni,de erősebb volt.
-Azt mondta hagyd békén!-jött oldalról egy ismerős hang.Austin az.
-Mert ki vagy te,hogy megmondd mit tegyek?
-Én vagyok az aki szétveri az elcseszett pofád ha nem takarodsz el innen!-huh még sosem láttam ilyennek.
-Jól van már,jól van.-elengedett és elment.
Én csak lefagyva álltam ott és könnyeztem.
-Köszönöm!
-Nincs mit köszönnöd.-ezzel megölelt.De nem szokványos módon,úgy mint egy bátyus egy családtag nem tudom,fura volt.
-Elmegyünk ebédelni?-kérdezte.
Mielőtt válaszoltam volna oda jött a kényes hármas,akik természetesen Austinra hajtanak.

-Austin miért ölelgeted ezt a senkit?
-De hisz meg sem öleltelek drágám.
-Hahaha de vicces vagy!-mondta ezt is kényesen mintha nem vette volna a lapot,hogy ez egy beszólás volt.
-Jaj szívem elfolyt a sminked!Ja hogy az az arcod?-ez most hozzám szólt?
Egy apró sóhaj,szemforgatás és elindultam haza.

Nem tudom,hogy csinálta,de ő már ott támaszkodott egy kerítésen.Épp cigizett.Nem néztem rá és nem szóltam hozzá.
Pár lépéssel később megálltam,lassan megfordultam és néztem.
-Mi az?-kérdezte.
-Megmentettél nem leszek paraszt.
Nevetett.
-Elmegyünk kajálni?-kérdezte.
-Menjünk.
-De te fizetsz!
-Mi?-álltam meg.
-Vicceltem gyere már.

Kaja után elmentünk egy parkba.
Sétálgattunk beszélgettünk.
-Ha felhúzom magam 50x egyszer megcsókolhatlak.-mutatott egy játszótéri mászoka szerű izére.
-Hmm..legyen.
Hát jó alaposan beszoptam.Könnyedén megcsinálta az ötvenet
-Najó hát legyen.
-Nem mondtam,hogy most.
-Jó akkor vigyél haza!
Ahogy sétáltunk a motor felé megfogta a kezem.Hagytam had fogja.

Haza értünk beszélgettem anyuval egy kicsit,tanultam,tusoltam,ettem és végül aludtam.