Austinnal töltöttem azt a napot hála Justinnak.
Kibékültünk és minden olyan volt mint régen.
-Nagyon hiányoztál Ashley..
-Szerinted te nem? Alig vártam hogy megcsó..
-Igen?
-Akarom mondani megölelhesselek.
-Tudom hogy nem ennek indult,de ki se kell mondanod anélkül is tudom,hogy csak erre vágysz.
-Ugyan már! Fejezd be..-kissé elpirultam nem tudom mi ütött belém.

Eltelt egy csomó idő,Justinnal hogy is mondjam eléggé megbonyolódtak a dolgok.
Már nem csak akkor csókolt meg amikor nyilvánosság előtt voltunk.
Kicsit összezavarodtam.

Végre eljött a fellépés napja.
Justinnal még elpróbáltuk utoljára a műsort.Egész jól ment,bár kicsit izgultam.
Mikor végre elkészült a sminkem és a ruhám is rajtam volt átmentem megnézni hogy áll Justin.
Amit bent hallottam lélegzetelállító volt...csak nem jó értelemben.
Justin épp a barátainak ecsetelte, hogy hogyan fogja összetörni a szívem a koncert után.

-Te Justin sokkal komolyabb nőkkel szoktál khm..barátkozni mi van veled?

-Ugyan már, hisz csak kellett egy kis sajtó hír na meg aztán nem volt rossz egy kalandnak.
De a koncert után úgyse foglalkoztat többé.

Nem vette észre hogy bementem ezért halkan bezártam az ajtót és vissza mentem a szobámba.

Teljesen kivoltam,hogy tehette ezt velem...
-Na jó Ashley, nincsen semmi baj.Ő csak egy fiú,és különben is nem jártok vagy nem is tudom -mondtam magamnak nyugtatásként.
Bejött Justin.
-Szia szépségem.Kezdhetünk?
Még van képe...
-Tőlem..

Először Justin elénekelt 2 dalt,aztán felkonferált.
Felmentem a színpadra,mosolyogtam nem hagyhatom hogy Justin elrontsa a nagy lehetőségem.
Elénekeltem a dalom Justinnal,aztán lejöttem a színpadról.
Austin ott várt egy csokor rózsával.
Elkezdtem szédülni..
Léptem egyet Austin felé,aki ledobta a rózsát és elkapott amikor összeestem.

Amikor felkeltem Justin ült az ágyam mellett.
-Ashley! Minden rendben?
-Minek vagy itt? És hol van Austin?
-Elment egy pohár vízért.És miaz hogy minek vagyok itt? Vigyázok rád.
-Nem kell a te felügyeleted!
-Mi bajod van?
-Neked mi bajod van? Hallottam mindent.
-Mi?
-A kis játékodról.Ne is tagadd!
-Ashley megmagyarázom..
-Figyelj engem annyira nem érdekel..Köszönöm a fellépést és most pedig menj el! Nem akarlak többet látni!
-Ashley ne mondj ilyeneket!
-Előbb kellett volna gondolkodnod!
Na szia!
-Sajnálom... -Kiment.

Pár perc múlva bejött Austin.
-Hova lett a szerelmed?
-Nem a szerelmem.
-Akkor a szeretőd,vagy nem tudom ti minek hívjátok.-nevetett.
-Hallottam ahogy a haverjainak büszkélkedett arról hogy hogyan használ ki.
-Sajnálom.
-Ne sajnáld. Hülye voltam.
Közelebb jött és megölelt..
-Akarod,hogy szétverjem azt a szépfiús képét?
Csak megráztam a fejem nevetve és belenyomtam az arcom a mellkasába amilyen szorosan csak tudtam.
Végre otthon éreztem magam..a karjaiban.