Hivatalosan is 2-os lettem a helyi középsuliban.Egy átlagos lány vagyok nem az a tipikus lúzer de nem is a legszebb szál rózsa a környéken.
Szőkésbarna haj,sötét barna szem, viszonylag alacsony vagyok.Az első év óta csak annyi változott hogy lemezszerződést kaptam egy kiadótól és megjelent az első dalom.

Átlagos reggel volt a mai is, felkeltem, késésben voltam így gyorsan felöltöztem aztán beugrott hogy a kiadó megváltoztatta a külsőm..az öltözékem nagyjából megfelelt de azt mondták muszáj lesz sminkelnem,nem minta olyan torz lennék csak na..
Tehát smink gyors kaja és szokásomhoz híven rohantam.

Ahogy futottam az utcán ez már szinte hagyomány ahogy rohanás közben kiabálva üdvözöljük egymást a szomszédokkal.
-Jó reggelt Mr. Anderson.
-Ó csókolom Olivia néni!

Éppen időben megérkeztem a suliba de minden egész más volt,nem tudtam megállapítani hogy mi,de valami határozottan.
Mindegy is egy nem változott, a legjobb barátnőm oda rohant és megölelt.
-Emma drágám mi a helyzet? -kérdeztem miközben majdnem halálra szorított.
-Ashley szívem semmi!-ezzel már elengedett.
-Megyünk?-kérdezte.
-Menjünk.
Ahogy bementünk a terembe egy srác végig bámult minket nem tudom ki volt, lehet hogy új.

Ez a magyar óra is halál unalmas volt.
Emmaval elmentünk a szekrényünkhöz hogy kivegyük az angol könyvet. A srác már megint ott állt de most más srácokkal beszélgetett. A szekrénynél kiesett a kezemből a könyv,amikor lehajoltam csak egy kis hangot hallottam.
-Uhh..-a srác volt az miközben engem nézett.
-Mondtál valamit?-kérdeztem kicsit feszülten.
-Én ugyan semmit,te viszont lehajolhatnál mégegyszer.-és halvány mosolyra húzta a száját.
Emma és a srácok röhögtek.
Emmára néztem ilyen "ha tovább röhögsz sok jóra ne számíts nézéssel"
-Csak szeretnéd!-mondtam neki idegesen.
-Ne idegeskedj drága, inkább énekelj valamit nekem!-rám kacsintott.
-Te mégis mi a jó francot képzelsz magadról?
-Nyugii!-ezzel közelebb lépett,kissé túl közel- Nem akarok semmi rosszat neked!
-Húzz már el!-löktem el magamtól.
Ezzel gyorsan elfordultam és elindultam a másik irányba.
Utánam szaladt és felkapott a vállára.
-Te normális vagy tegyél már le te vadállat!
-Nem gondolod,hogy kicsit túlzásba esel?-kérdezte nevetve.
-Ja tényleg az én kurva anyámat,hogy nem örülök annak,hogy egy idegen a vállán cipel.
-Hmm..idegen? ezen könnyen segíthetünk.
A nevem Austin. 17 éves vagyok és cserediák ként jöttem ebbe a suliba.
Na most már nem vagyok idegen.
-Akkor kedves Austin,letennél végre a rohadt földre?
-Mi a varázsszó?
-Csiribí-csiribá?-kérdeztem..
-Nem erre gondoltam de megteszi-letett-menj csak!- mosolygott és elsétált.
Mivan? Van képe elsétálni?Najó csigavér Ashley.

Visszamentem Emmához aki beszédre nyitotta a száját,de félbeszakítottam.
-...
-Nem akarok róla beszélni!
Elindultunk a terembe,de 2 perc múlva kitört belőlünk a nevetés.

Beültünk a terembe, tudni kell én középtájon ülök egyedül, a mellettem lévő padsorban Emma.A tanár elkezdett magyarázni mikor belépett:
Mr.Vadállat Austin...