3.~Furcsa dolgok~

-Te..?-Kérdeztem tágra nyílt szemekkel az elöttem állótól,akit körübelül 4 éve nem láttam.

-Örülök,hog felismersz kislányom,de ha nem bánnád beljebb jönnék.-Mondta,majd már be is jött.

-Anyád?Beszélnem kell vele.

-Öhm...-Nah ,most akkor mondjuk el finoman és kicsit sem durván apunak,hogy a volt felesége haldoklik.-Tudod,most eléggé elfoglalt anya.Nem hiszem ,hogy tudna rád szakítani időt.-Mondtam neki,mire leült a székére,és a homlokát dörzsölve sóhajtott egyet.

-Lányom,nem kell hazudnod.Tudom,hogy beteg és éppen ezért jöttem vissza Koreába.-Mondta ,mire ismét csak nagyot néztem,hogy ezt nekem miért nem mondták el.Rendben,oké nem haragszom.Most el is tekintek ettől,hisz anyu biztosan csak megfeledkezett róla,de akkor apa miért van itt?Nem értem.

-És,hogy-hogy visszajöttél?-Kérdeztem rà mindenféle kertelés nélkül.Hiszen ,ha valakinek az apja kiköltözik Amerikàba,hogy ott dolgozzon,és hàtrahagyja a csalàdját,akkor úgy gondolom ,hogy van jogom megkérdezni még is miért gondolta,hogy visszajön.

-Anyád nincs a legjobb formájában,gondolom ezt te is tudod.-Nézett fel ràm,mire válaszként bólintottam.-Nem rég felkeresett és elmondta,hogy vigyelek ki Amerikába.Nincs sok ideje hátra.Körübelül 3-4 hónap,addig is szeretné ,ha lenne melletted egy családtag.Szívem,tudom ezt nehéz felfognod,de muszáj leszel velem jönni.-Mondta,mire tüdőmbe rekedt a levegő, s szemeimbe könnyek gyűltek.Nem akarom itt hagyni anyát.Én az utolsó percig vele akarok maradni,gondoskodni róla,és elmondani neki,hogy mennyire szeretem.Anyukám,légy erős és maradj még itt nekem sokáig,hisz szükségem van rád,egyetlenem.

Lehullott az első könnycsepp arcomon,majd azt követte a második,a harmadik,és még jó sok.
Apa felállt a székéről,és szorosan átölelt.
-Nyugodj meg kincsem!Minden rendben lesz.-Simogatta a hajamat,mire kitéptem magam az öleléséből.

-Még is hogyan lenne rendben?Anya meg fog halni!Hogy mondhatsz ilyet hah?!Semmi sem lesz már rendben !!-Üvöltöttem neki,miközben szemeimből záporként hullottak a sós cseppek.

Felszaladtam a szobámba ,majd befeküdtem az ágyamba,és a takarót egészen a fejemig húztam,hogy majd ott sírjam ki minden bánatom.

    ______________________________

  -Szóval azt mondod,hogy elköltözöl?-Kérdezte egyetlen barátnőm.
-Igen.Ezt az évet még végig járom,és utána megyünk.-Mondtam neki érzelem mentes arccal.
-Még is miért ?Eul!Nekem nagyon fogsz hiányozni.-Szipogta Hyemi,mire szorosan magamhoz húztam.
Már vagy 10 perce így ölelkeztünk,amikor megszólalt.
-Eul..

-Igen?

-Ígérj meg nekem valamit!-Nézett szemeimbe.
-Még is mit?-Mosolyogtam rá,mire komoly tekintettel rámnézett ,s megszorította a kezeim.

-Mindig légy boldog,és ne hagyd magad másokkal szemben!Szívemből kívánom,hogy legyen jó életed kint Amerikába.-Ölelt át ,mire én is magamhoz húztam.

-Nocsak,nocsak.Hát végre elköltözik ez a lúzer?-Állt meg elöttünk a fiúk egyik kurvája,mire sóhajtottam egyet és inkább csendben maradtam.
-Mi van ?Talán annyira lúzer vagy,hogy beszélni is elfelejtettél?-Kérdezte,miközben a rágóját csámcsogta.

-Tudok beszélni,de nem hiszem,hogy rád tartozna a mi beszélgetésünk.-Védtem meg saját magamat,mire az a hülye liba szúrós szemekkel ràmnézett,s egyre közelebb hajolt hozzám.

-Mit képzelsz magadról te kis cafka?-Sziszegte fogai közt.
Nem válaszoltam semmit,inkább magam után húztam Hyemit,hogy menjünk máshová.
-Hja!Még nem végeztem!-Ragadta meg a hajamat ,majd visszahúzott.Fájdalmasan felszisszentem ,majd amikor elengedett kezemmel a szúró részre simítottam.

-Hello.-Jött mellénk Taehyung.Remek,most dupla megalázás következik.Félve ránéztem,mire csak egy mosolyt küldött felém.Mi ez az egész?
-Mi újság csajok?-Kérdezte Ninától és tőlem.

-Oppa!De jó ,hogy itt vagy!Ez a hülye fruska nem hallgat rám,nem akarja elmondani,hogy tényleg kiköltözik Amerikába,vagy sem.-Nyávogott Taehyungnak,mire rámnézett,s megigazította a hajam.

-Bántottad?-Kérdezte kimérten.

-De csak azért mert megérdemelte!Oppa,figyelsz te rám?Eul kiköltözik Amerikába!-Sipákolt,mire a fiú a mutató ujját a szája elé tette,hogy kussoljon már végre.

-Szertnéd ,ha bántanálak?-Kérdezte a cafkától,aki csak ijedten bámulta az ő Oppa-ját.A csaj megrázta a fejét,ezzel utalva arra,hogy ő bizony nem akarja,hogy bántásnak legyen kitéve.
-Akkor azt ajánlom,húzz el a picsába,de kurva gyorsan.-Mondta teljesen nyugodt hangnembe,de a lány még erre is összerezzent.
Egy pillanat alatt,de a lánynak már nyoma se volt.

-Szóval,ha nem haragszol.-Szólt oda barátnőmnek ,aki egyből vette az adást.Egy öleléssel elköszöntünk egymástól,majd Taehyung megragadta a kezem és egészen az udvarig húzott.
Megálltunk egy fánál,majd a szemeimbe nézett,mintha próbálná kitalálni,hogy mi van.

-Tényleg elköltözöl?-Kérdezte kemény hangon,mire félénken bólintottam.
-Bassza meg!-Ütött egy hatalmasat a fa törzsébe.A nagy hangtól összerezzentem,majd félelmemben nyeltem egy hatalmasat.
-Elmehetek?-Kérdeztem alig ha rá nézve,mire utat engedett nekem,s leült a fűbe,miközben a halántékát dörzsölte.

  Elkezdődött az Angol óra,és én pont beértem időben.Leültem Hyemi mellé,majd előpakoltam a felszerelésem.A tanár már javában magyarázott,így nem nagyon figyelte,hogy most kicsit se tudok rá és a tananyagra koncentrálni.Barátnőm is észre vette,majd hogy figyeljek rá,meglökte a pad alatt a lábam.

-Na mi volt?-Suttogta nekem izgatottan.
-Nem tudom.Egyszerűen felháborodott azért,amiért el fogok költözni.- És pont ekkor be is lépett az említett személy véres öklökkel és zilált arccal.-Most vagy megvert valakit,vagy megvert valamit.-Gondoltam magamban ,majd a tanár fele néztem,aki észre se vette ,hogy bejön az órára Tae.Vagy lehet nem is akarta észre venni.

   Angol után következett az Irodalom óra ,ahol a tanár ígért nekünk egy feladatot.Mindenkinek párba kellett állnia,és együtt dolgozni egy anyagon.

-Shh..Gyerekek,csendben!Mindenkinek meg kell kapnia a feladatát!-Mondta már ezredjére a többieknek,de ők akkor is beszéltek tovább.Egyre idegesebb lett a nő,majd egyszer csak a táblán végig húzta a körmeit,ami nekünk gyerekek számára szinte fülsüketítő volt.

Végre mindenki elcsendesedett és figyelt a tanárra.
-Köszönöm a figyelmet!-Nos ezért a viselkedésetekért én fogom ki választani a párokat!Nincs apelláta.-Mondta kemény hangon a tanár,mire mindenki megfagyott.Köztük én is.Úgy gondoltam majd Hyeimvel megcsináljuk pöpecre a beadandót,de ehelyett találjátok kit kaptam partnerként?Igen ahogy gondolod!Taehyungot!Ez is az én szerencsém.

Ahogy kimondták a nevünket, félve hátranéztem,mire csak egy csábos mosolyt kaptam.
Istenem,csak segíts meg!

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top