^Jin szemszöge^

... Már elkészültem a reggelivel, majd kitálaltam Hyonának! ... Imádom a húgomat, egyszerűen aranyos! ... Ahogy rá nézek, eszembe jut minden kedves együtt töltött idők, amikor még nem ilyen típusú lettem... Akkor még szerény gyerek voltam... Meg persze szemüveges! ... De annak az időknek vége! ...

-Ma is egyedül hagysz?? ...-kérdezte szomorkásan...

-Neem! ... Eszembe se jutna ilyen! ...-nyugtattam...

-De a múltkor is egyedül hagytál! ...-mérgesen nézett rám...

-Mert el kellett intéznem egy nagyon fontos dolgot, de hidd el nekem, siettem hozzád! ...-megpöcköltem az orrát, közben mosolyogva néztem rá...

-... Elhiszem! ...-evésbe kezdett...-De akkor miért kell nekem egy vadidegen gyerekdada??...-kérdezte, mire kérdőn figyelhettem rá...

-Hyona! ... Egy valamit el kell árulnom neked, hogy... Ő egy amolyan tanár, aki megtanít téged, mindenre! ... Most képzeld el, ha ő nem lenne! ... Tudásod már nem lenne! ...-próbáltam megnyugtatni...

-Akkor... Nem azért van itt, hogy... Magához fűzzön?? ...-nyelt egy nagyot és szeme könnybe borult...

-Jajj, ilyenekre ne is gondolj! ... Csak te vagy nekem, más nem kell! ...-magamhoz öleltem...

-Bátyó!! ...-megölelt és sírva fakadt...

... Nyugtattam... A hátát is megdörzsöltem, hogy megnyugodjon...

-Hyona! ... Figyelj rám! ...-mondtam neki...-Szeretnénk, ha jobb lennének a jegyeid, ezért hívták anyáék Hye Mint! ... Mert hátha tud neked segíteni! ...-letöröltem folyó könnyeit...-De ahhoz meg kell ígérned, hogy viselkedni fogsz és rendes leszel vele! ...-utasítottam...

-Igen, bátyó! ...-bólogatott és megölelt...

Viszonoztam az ölelését... Szeretem! ... Az életemet feláldoznám a húgomért! ...

^Hye Min szemszöge^

... Lassan készülnöm kellene, mivel ma este is vigyázni fogok Hyonára, Jin kishúgára! ... A múltkori eset után, nem igen hinném, hogy kedvelne! ... Sőt... Egyáltalán nem kedvel... De ma mindent megteszek, hogy ne legyek rossz dadus... Sajnos, a megkeresett pénzt a cuki kutyulira fordítottam, de... Már megvette valaki! ...

-Most már nem tudom, mit tegyek?? ...-hangolódva néztem magam a tükörbe és fésültem a gubancos hajszálaimat...

... [...] ... Nem mondom, sikerült kihúznom egy tincsnyi hajat! ... Gratulálok magamnak! ... Igazán remek volt tőlem, de ezt igazán megérdemeltem...

-Most, hogy ezt kivégeztem és szegény hajam itta meg a levét, így ... Ki kellene találnom valami remek dolgot magammal! ... De vajon mit?? ... Legyek kedvesebb és sokkal engedékenyebb?? ... Neeem!! ... Mert akkor annak rossz vége lesz! ...

A gondolat menetembe megszólalt a mobilom! ... Valószínűleg SMS-em érkezett... Előkaptam a mellettem lévő szekrényről és a kijelzőjén olvastam el a szöveget...

"Várom már a mai találkát! ... Üdv.: Jin szíved!"

-Ahw...-sóhajtottam és nyomban letettem készülékemet vissza a helyére, majd kiléptem a szobámból és a nappaliba indultam...

... A csengő is megszólalt... Elindultam hát felé, majd lassan nyitottam ki lakásom ajtaját és előttem állt a futár egy csokor rózsával! ...

-Jó napot! ... Miben segíthetek??? ...-kérdeztem értetlenül...

-Jó napot kívánok! ... Hye Min nevű lányt keresem! ...-válaszolt...

-Én vagyok az! ... Mi ügyben keres?? ...-kérdeztem furcsálva...

-Ezt önnek küldik! ...-átnyújtotta a rózsacsokrot...

... Igazán remekül nézett ki, és át is vedtem a csokrot...

-Köszönöm! ...-illatozni kezdtem...-Igen intenzív az illata! ... De pontosabban ki is küldi?? ...-kérdeztem...

-Sajnálom, de infókat nem adhatok, csak ha a személy is szeretné! ... Tényleg sajnálom! ... Legyen szép napja! ...-távozni indult...

-Köszönöm! ... Viszont! ...-elment...

Én pedig be az ajtón! ... Végig a rózsacsokrot figyeltem... Észrevettem egy levelet közte, amit kíváncsian szedtem ki és bontottam fel...

~Te vagy az égen a ragyogó csillag, aki éjszakánként beragyogja az eget! ... Az illatod, akár a Mennyország, szívem csak érted dobban, egyetlen szerelmem! ...~

-Hmm... De nevet egyáltalán nem tudtál volna írni?? ...-kérdeztem dühödve...

... A csokrot vázába helyeztem... Kezdtem gyanakodni Jinre, de nem igen hiszem! .. Kivételesen nincs oda értem, ahogy én sem érte! ... Ugyan! ... Ki képes belém esni?? ...

-Ezek szerint van, ha már egy szerelmes üzenettel küldte a csokrot! ...

... [...] ... Telt, múlt az idő és már 15:56-ot mutatott az óra... Lassan lerobogtam az ajtóhoz és felkaptam cipőmet, majd a mobilommal és a kulcsokkal együtt kiléptem a házból és becsuktam az ajtót... Elindultam lassú tempóba Hyonához... Nem szeretnek, azt el kell mondanom! .. Jó, tudom! ... Nem lehetek én sem szimpi másoknak a szemébe... [...] ... Megérkeztem... Bekopogtam, és már nyílt is az ajtó...

-Jó estét tubicám! ...-köszöntött ajtónak támaszkodva...-Gyere beljebb! ...

... Beljebb mentem, ismételten a félelem és a szerénység uralta testemet és csak remegett a lábam... Hyona megjelent előttünk mosolyogva, de ahogy meglátott, a mosoly leesett az arcáról...

-Már itt is vagy?? ...-kérdezte...

Csak bólogattam nagyot nyelve, de csak felrohant a szobájába! ... Úristen! ... 17-18 évesen rettegek a 5-6-7 éves kislány házában meglenni?? ... Nem vagyok normális! ...

-Foglalj helyet, tubicám! ...-mosolyogva kapta el karomat és leültetett maga mellé...

-Fejezd már be! ... Nem vagyunk, olyan viszonyba egymással, amivel rózsacsokrokat küldözgess nekem! ...-mérgelődve vágtam vissza...

-... Nem is én küldtem őket! ...-magyarázgatta...

^Hyona szemszöge^

... Meghallottam a vesekedést a nappali felől, így csak résnyire nyitottam ki a szobám ajtaját és tisztán lehetett mindent hallanom...

-...Nem vagyunk, olyan viszonyba egymással, amivel rózsacsokrokat küldözgess nekem! ...-szinte kiabálva...

Meghallva hátráltam... Nem akartam belegondolni, hogy a bátyámnak barátnője van és már velem, azért nem foglalkozik úgy, mint régen! ... Kirohantam a házból egyenest az udvarra...

^Jin szemszöge^

... Ajtó csapódást hallottunk meg, ami egyenlő volt Hyonával... Biztosan meghallott minket és rosszul esett neki... Kirohantam utánna...

-Hyona?? ...-megláttam a fa alatt sírni...-Hyona!! ... Mi a baj??-kérdezgettem, mire odaértem...

-Hazudtál! ...-sírva húzódott el...

Hye Min is kijött utánnunk és hátra néztem, majd megállt ott a kerítésnél! ...

-Ugyan Hyona! ... A bátyjád és köztem semmi sincs! ...-nyugtatta...-Ez elhiheted! ...

-Neem! ... Hazudtok! ... Mindketten! ... Hallottam mindent! ... Jin küldött neked egy csokor virágot! ... Ez azt jelenti, hogy...-szakította félbe...

-De akkor azt is tudod, hogy nem én voltam! ...-nyugtattam...

-Tényleg nem te voltál?? ...-kérdezte síró szemekkel...

-Soha nem jönnék össze egy ilyen lánnyal, mint Hye Min! ... Nem az esetem! ...-nyugtattam húgomat...

^Hye Min szemszöge^

... Tényleg ennyire rosszul esne neki, ha a bátyjának lenne egy barátnője?? ... Nem tudtam! ... Megsajnáltam Hyonát! ...

-Mi lenne, ha... Ma te vigyáznál Hyonára?! ... Ma... Elég sok dolog jött össze és még a lakás számláját is el kell intéznem! ...-elindultam a kapun kívülre és haza indultam...

-Legalább békén hagy! ...-mormogtam...

... [...] ... Haza értem és előkaptam kulcsomat, majd a zárba helyezve nyitottam ki és léptem be a küszöbbre... A virágra figyeltem és közelebb lépkedtem felé...

-De, ha nem te voltál Jin, akkor... Ki?? ...-kérdeztem...

Nyilván válasz nem igen érkezik! ... Miért is ne! ... A mobilom ismételten megcsörrent... De ez már egy hívás! ... Felvettem...

-Igen?? ...-szóltam bele...

-Szia Hye Min! ... Azt szeretném megkérdezni, hogy... Tudod... Pénteken lesz a bál és... Nem lenne kedved eljönni?? ... Hyeonának is szóltam, beleegyezett! ...

-Háát... Nem igazán vagyok oda az olyasmi bulikért! ... Sok részeg emberek között... Nem igen hiszem, de... Meglátom! ...

-Naa!! ... Kérlek! ...-könyörgött Lee..

-Ahw... Jólvan! ... Ott találkozunk! ...-tettem le mobilomat...