^Jin szemszöge^

... Történelem órán ültem és csak unatkoztam... Mobilomat nem tettem ki órára, hiszen nem érdekelnek! ... Ami az enyém, azt nem vehetik el! ... Különben is, az új lányt mellém ültette Mr. Jackson úr, hogy figyeljek az órán! .... Hát, ezt megszívta, mert a mobilom nálam van és azt nem mondta, hogy azt nem tehetem! ... Így gyorsan előkaptam mobilom és elindítottam a játékot és már kezdtem is vele foglalkozni! ... A tanárt, mintha nem is érdekelte mit teszek, folytatta halandzsa beszédeit...

-Mit csinálsz, ezt nem szabad! ...-súgta nekem a padtársam...

-Jaja, persze! ...-mondtam vissza, de nem igazán érdekeltek szavai...

-Tedd le azonnal, míg nem veszi észre! ...-elkapta, majd kezemből kirántotta...

-Köszönöm szépen, és most add ide szépen! ...-követeltem vissza, de még jobban távolította tőlem...

-Fejezd be! ...-mondta halkan...

Hirtelen megrántottam kezét és a telefonom a földre esett éppen a mellettünk lévő pad mellett, ahol a tanár is észrevette, majd idegesen felénk nézett...

-... Szívás! ...-súgtam vissza...

-Hye Min az igazgatóhoz, azonnal! ....-kiáltotta a tanár...

... Felállt és a cuccaival együtt elindult az igazgatói iroda fele... De nem én kötöttem most ki oda, szerencsére! .... Csak teljen már el az óra!! ... [...] ... 10 perc múlva ki is csengettek, majd mindenki kirohant a termeből, ahogy én is és a mobilomért indultam meg... Gyorsan felkaptam és indultam is az igazgatói iroda elé, ahol megláttam a bajba jutott lányt, ahogy kilép nagy szomorúan... Közelébe mentem...

-Na, mi a helyzet az irodában?? ...-kezdtem gúnyolni...

-Hagyj békén! ...-kérte, de nem tettem...

-Azok után, amit műveltél, még te kéred, hogy hagyjalak! ... Ez nem így megy kislány! ...

-Figyelj, én tanulni jöttem, nem pedig minden egyes alkalomkor eltűnni és csak késni! ... Igazuk van a többieknek! ... Egy szemét vagy! ... Miattad kerültem bajba és most itt vagyok! ... Büntiben! ... Nagyon szépen köszönöm! ...

-Egy pillanat! ... Nem én ejtettem ki a földre a más mobilját, úgyhogy ne kend rám! ... Felfogtad?? ...-kérdeztem idegesen...-És most pedig szállj le rólam! ...-elmentem...

^Hye Min szemszöge^

... Micsoda egy önző, egy... Ahw... Nyugalom Hye Min! ... Nyugodj meg, nincs értelme! ... Elvitted a balhét és most 3 hónapon keresztül itt kell lennem és a tantermekből a rágót és az ilyen nem kellemes dolgok takarítást kaptam büntiként... Remek! ... Köszönöm kedves Iskola kerülő úr! ...

-Hye Min?? ...-kiáltott utánnam egy ismerős hang...

-Hyeona?? ...-kérdeztem a hangot felismerve...

-Mi történt?? ...-kérdezte, miután megállt mellettem és közben kifújta magát...

-Semmi különös! ... Csak egy kisebb büntetés, de nem vészes! ...-meséltem barátnőmnek, akit 2 napja ismertem meg...

-Micsoda?? ... De hogyan történt?? ...

-Háát ismered a legrosszabb társunkat, aki állandóan késik az órákról! ... Háát, ma sem volt rendes, így elővette mobilját órán, amikor észrevettem és kikaptam kezéből, ami a földre esett ééés... Itt kötöttem ki, mivel a tanár észrevette, de nem csináltam semmi rosszat! ...

-De képes voltál magadra vállalni, igaz?? ...-vonta fel szemöldökét...

-Neee... Igen! ...-válaszoltam lehangolva...

-Figyelj, ezt nem tudod már elmagyarázni??-kérdezte...

-Nem igen hiszem, hogy adnának egy esélyt arra, hogy elmondjam a valót, de nem is izgat! ... 3 hónap büntetés! ... Órák után! ...-forgattam a szemem...

Lee is megérkezett hozzánk sietve, majd megállt és kifújta magát...

-Nem mondom, nehéz veletek! ...-kapkodott a levegő után..

-Ja, meghisszük mi azt! ...-mondta szinte mosolyogva Hyeona...

-Haha! ...-csak nevettem...

-Na, de mi történt?? ...-kérdezte, mire a mosoly is lement az arcomról...

-Ahw... Ne is mondd! ...-ültem le a padra, az udvaron...

-Tudom, hogy mi volt, de hogyan?? ...-kérdezte Lee...

-Megfogtam a mobilját és kikaptam a kezéből, majd a földön landolt... Most büntiben vagyok 3 teljes hónapig! ...-meséltem...

-De mondtam már, hogy ne foglalkozz vele és ne állj szóba ilyenekkel! ...-förmedt rám Hyeona...

-Ahw...-fejemet térdemre hajtottam...

... Az iskola összes diákja elhagyta az épületet, majd a 3. Emeleti termekkel kellett kezdenem...

-Sok sikert! ...-adta át a takarítói felszerelést az igazgató, azután elment...

Nagyot sóhajtva neki álltam a munkálatoknak... Minden egyes padok alján tele voltak rágó nyomokkal, amik arra vártak, hogy kínozzanak! ... [...] ...

-Ahw... Egy pad kész! ... És még sok vár! ...-sóhajtoztam...

-A helyedben igyekeznék! ...-fordultam felé, majd bevágtam a fejem és a rágóba ragadt a hajam...-Áú! ...

Csak nevetett rajtam... A hajamból próbáltam kiszedni a rágó nyomokat, de nem sikerült! ...

-Nyamvatt rágógumik! ...-próbáltam levakarni, nagy nehezen...

-Na jólvan! ... Segítek! ... De senkinek egyetlen egy szót se! ...-elővette a gumikesztűket és elkezdte ő is...

-Nem kell a segítséged! ... Egyedül is sikerül! ...

^Jin szemszöge^

-Nem kell a segítséged! ... Egyedül is sikerül! ...-jelentette ki...

Kezd az agyamra menni ez a lány! ... Úgy megfogtam magam és leléptem, de persze magammal húztam a lányt! ... Megállítottam magam előtt a falnak támasztva...

-Ide figyelj drágaság! ... Jól vigyázz mit mondassz, mert nagyon meg fogod bánni! ...-förmedtem rá...

-Köszönöm, hogy ezt megosztottad velem, de ha nem zavar, akkor én mennék! ...-kilépett volna kezem közül, de nem engedtem...

-Még nem fejeztem be! ...-szólt rám...

-Én viszont igen! ...-vágtam vissza...

Elengedtem, de a lábamat kiraktam elé, így megbotlott és a földre esett...

-Jó takarítást drágám! ...-elmentem onnan és magára hagytam...

^Hye Min szemszöge^

Mikor elengedett, lábát elém rakta és megbotolva leestem a földre... Hajam a szemembe lógott...

-Jó takarítást drágám! ....-elment...

-Ahw... Még hogy benne lenne egy kis jóság?? ...-felültem és hajamat helyére sepertem...-Szuper! ...-felálltam lassan és visszamentem a tanterembe és folytattam, ahol abbahagytam...

Annyira nehéz a már rászáradt rágógumit leszedni az asztal aljáról, hogy ahhoz már csak a csoda kell! ...

-Ami nekem nincs! ...-hangolódtam le...

Lassan a második paddal is végeztem, majd jöhet a következő! ... Erőm sem volt már és türelmem se! ... Felbosszantott a padtársam is, akinek a nevét sem tudom! ... Remek vagyok, nem igaz?? ... Hát nem! ... Szerencsére a harmadik padon nem sok rágó nyom volt, így hamar végeztem vele! ... De még hátra van....

-1.... 2..... 3..... Vagy 5 pad! ...-halk számolásba kezdtem...

-Végeztél?? ...-kérdezte ismételten belépve...-Mert nem úgy látszik! ...-kezdődött az egész! ...

Nem mondtam semmit, de már remegtem a dühtől... Magamba elszámoltam 10-ig, amikor megszólalt ismét....

-Tempó bogaram, így nem fogsz hamar végezni! ...

Elé mentem és rádobtam a rongyot...

-Jó munkát! ...-mérgesen elindultam ki az iskolából...

Sajnos utánnam rohant és karomnál fogva visszarántott...

-Engedj el! ...-rángattam ki a kezem...

-Addig nem, míg nem kérsz bocsánatot! ...-megszorította karomat...

-Áú! ... Hülye! ...-mordultam rá...

-Hogy mondtad?? ... Nem hallottam! ...

-Ereszd el a karom! ...-rángattam ismét, de nem engedte el...

-Mondd mégegyszer! ...-kérlelte...

-Bo...-álltam meg...

-... Bo...??-furcsán hallva kérdezte meg...

-Bocsánat, hogy lehülyéztelek! ... De mostmár elengedheted a kezem, mert nagyon fáj! ...-elengedte, és a nyoma piros színre váltott...-Idióta! ...-mormogtam magamba...